1. Magas elvárásokon alapuló rendszer: világos sztenderdek, igazolt mérések, következetes elszámoltathatóság
2. Következmények érvényesítése (pl. az állam átveszi a gyengén teljesítő körzeteket)
3. Bizonyítékokon alapuló oktatáspolitika
4. Kiépített állami támogató és ellenőrző kapacitás.

Ezen elvek és gyakorlat mentén kisebb csodát hajtott végre az elmúlt évtizedekben az oktatás területén az USA legszegényebb szövetségi tagállama, Mississippi. A sikertörténet, amiről április elején a New York Times podcastje is beszámolt, az amerikai oktatás válságának kellős közepén történt meg és tart jelenleg is. Miközben az Egyesült Államok nagy részén romlanak az olvasási és matematikai eredmények az iskolákban, Mississippi viszont hatalmas fordulatot tett, és 2024-re az USA átlaga fölé tornázta fel a diákok eredményeit. A szegénységgel küzdő állam stratégiája jó példa lehet a magyar oktatási rendszer előtt álló kihívások megoldásához is.

A módszerek egyik alapelve a bevonás volt. Kaderják Anita az oktatás teljesítményével foglalkozó közgazdász:
- A jó pedagógiai módszertanokban az a közös, hogy a diákok aktív cselekvői a tanulási és felfedezési folyamatnak. Ez támogatja leginkább a 21. századi kompetenciák, például a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az együttműködés fejlődését.

Más államok valószínűleg azért vallanak kudarcot, amikor szeretnének hasonló programot megvalósítani, mert csak a könnyebben bevezethető elemeket (pl. új tantervek) veszik át, miközben nem állnak bele a keményebb, politikailag kockázatos elszámoltathatósági intézkedésekbe. Canter példákon keresztül mutatja be, hogy a félmegoldások és a gyenge végrehajtás alááshatják a reformokat. A "csoda" kifejezés ezért félrevezető: Mississippi sikere inkább egy hosszú, következetes maraton eredménye volt.