Az utóbbi hetekben turbulenssé vált politikai rendszerben szinte minta lett a saját, hierarchiabeli sebezhetőséget is vállaló, korábban elnyomott szakmai alapú feszültségek társadalmi nyilvánosság elé tárása. Olyan emberek teszik ezt, akik az adott területen mély hivatástudattal rendelkeznek. Így lépett nyilvánosságra a titkosszolgálat terén Szabó Bence link , katonaként Pálinkás Szilveszter link vagy Ámán András rendőrkapitány link Berezvai Zombor, a GVH Versenyközgazdasági és Piackutatási Iroda vezetője link . Korábban Hodász András lépett ki a hierarchikus berendezkedésű katolikus egyház kötelékéből, szintén komoly kétségeket ébresztő belső viszonyokra hivatkozva.

A hazai társadalmi környezetben, a környező országokhoz képest alacsonyabb szintű, azaz visszafogó szolidaritás ellenére is történtek hasonló feltárások a kulturális, oktatási alrendszerekben. Hatásuk azonban lényegében elenyészett. Sőt, adott esetekben még egész szakmára kiterjedő megtorlást is kiváltott. Szintén állami fennhatóság alatt álló könyvtárosként, talán kisebb belső feszültségek miatt is kevésbé reménykedhetünk a fentiekhez hasonló feltáró, a tisztulás reményét hordozó rengésekben.

Feltárnivaló azonban lehet, ugyanis a könyvtárhasználat stratégiai távlatokban a számok ellenére csökken, az utóbbi évtizedek informatikai fejlesztési pénzeinek eredményei nem láthatók, könyvtári stratégia krónikusan hiánycikk, a döntéshozatalban szakmai bevonás nem tapasztalható. A könyvtári rendszer lemaradottsága témától függően 5-10-30 év.(MG)