A könyvtárosok nem boldogok a netsemlegesség eltörlése miatt. Véleményük szerint megszűnik a szabad, nyilvános internet, amit eddig ismertünk. A New York Public Library, a Brooklyn Library, és a Queens Library nyílt írást tettek közzé a problémájukról. Indoklásuk szerint a döntés növelni fogja az egyenlőtlenséget az oktatásban és szélesíti a digitális széttagoltságot. Ugyanis a szabályok változásával az internetszolgáltatók "elkezdhetnek játszani" a könyvtári internetes előfizetésekkel. A könyvtárak gyanítják, hogy a szolgáltatók az árakkal fogják priorizálni a hálózat használatát. Egy könyvtárnak annyit kellene fizetni mint a nagy médiacégeknek az internetes nagyméretű gyűjtemények eléréséhez. Ez azonban még csak spekuláció. Egyelőre nem lehet tudni az árakat, a határidőket és a következményeket sem.
A New York-i közkönyvtár igazgatója, Anthony Marx telefonos interjúban is kifejtett az érveit a The Verge-nek. A könyvtárban 2017-ben 3,1 millió munkamenetet indítottak 4700 számítógépen. Egy negyedév alatt 16,2 millió oldalmegtekintés történt a digitális gyűjteményből. A könyvtár az egyetlen hely a városban, ahol ingyen lehet használni gépeket és az internetet. Ez az egyik indoka, hogy a könyvtár az egyik lelátogatottabb közintézmény New York-ban.
Az utóbbi időben a látogatók hot spotokat is hazavihettek egy évre. Így otthon is volt digitális hozzáférésük. Ezt amúgy 2 millióan nem tehetnék meg New York-ban. Pedig az internet fontos például a házi feladathoz, kutatásokhoz, munkakereséshez. A könyvtárak attól félnek, hogy a netsemlegesség garanciája hiányában a könyvtárak már nem tudnák ezeket az előnyöket nyújtani. Az audió-, videó- és képgyűjtemények kifejezetten forrásigényesek, a nyílt és szabad internettől függenek. Mint például az internetes videós állásinterjúk. Ha a könyvtárban lassított internetet kell majd alkalmazni, akkor félő, hogy a szolgáltatások nem fognak működni. Ebből kifolyólag a könyvtárak látogatottsága is alacsonyabb lesz. (ref.: Habók Lilla)