Több éves előkészítés után végül a holland oktatási, kulturális és tudományos ügyek minisztere, Jet Bussemake döntése értelmében leállították a nemzeti levéltár és a nemzeti könyvtár összevonását.
Az elmúlt években mindkét intézmény nagyon sokat tett az együttműködésért, úgyhogy most azon fognak dolgozni, hogy ezeket a már kialakított együttműködési formákat tovább bővítsék -- ha nem is az összevont intézményben, hanem megkeresve a lehetséges egyéb jogi kereteket. Ilyen folyamatban lévő projektek a Digitális Örökség Hálózata (Netwerk Digitaal Erfgoed), ahol más intézményekkel, például a bibliotheek.nl-lel, a Holland Hang és Kép Intézettel (Nederlands Instituut voor Beeld en Geluid) és az Országos Kulturális Örökség Szolgálattal (Rijksdienst voor het Cultureel Erfgoed) működnek együtt, vagy a Digitális Megőrzés Nemzeti Koalíciója (Nationale Coalitie Digitale Duurzaamheid -- link A döntést komoly tanulmányok előzték meg, melyek elsősorban a digitalizálásnak a kormányzaton belüli archiválási folyamatra és a levéltári rendszerre mért hatásait vizsgálták. Az összevonást már 2012 ősszel befagyasztották, és a vizsgálatok eredményeitől tették függővé a folytatást. Az eredmény pedig az lett, hogy nem tudták kielégítően bemutatni, hogy az intézményeknek a levéltár beolvasztásával tudják leghatékonyabban betölteni a kormányzati digitális infrastruktúrában és általában az információs társadalomban elfoglalt szerepüket. Bár a könyvtár és a levéltár számos ponton jól együttműködik, fejlődési útjuk mégis különböző. A levéltár 2013 őszétől 2015 év végéig jelentős változásokon fog átesni, melyeket az elektronikus iratkezelésnek a hagyományos, papír alapú iratkezeléstől drasztikusan eltérő természete határoz meg. Méghozzá elsősorban az, hogy a levéltárnak már az iratok keletkezésekor (sőt előtte) jelen kell lennie, mivel a hosszú távú megőrzés csak azáltal biztosítható -- szemben azzal, hogy a papír alapú iratok majd csak évek, nem ritkán évtizedek múlva kerülnek egyáltalán a levéltár látókörébe (azoknak, akik ismerik az elektronikus iratkezelés életciklusáról szóló fejtegetéseket mindezek ismerősek lehetnek). Éppen ezért fontos, hogy a levéltár továbbra is önálló entitás maradjon, és így nagyobb mozgástere legyen az iratok forrásintézményeivel való kapcsolatok terén. A kormányzat azonban a két nemzeti intézmény együttműködését (lásd a fent említett projekteket) továbbra is támogatja és kiszélesíti.