A jövőbeni versenyképesség szintjét is jelzi a nemdolgozó, nemtanuló fiatalok aránya a társadalomban. Felmérés ugyan nem utal rá, de sejthető, hogy az érintettek kevéssé könyvtárba járók. Ezért érdemes a nemhasználó csoportok kutatása közben rájuk is fókuszálni. Ami persze fárasztó, ráadásul nem is készít fel rá a könyvtári szakképzésünk. Sokkal-sokkal könnyebb jóltanuló, jólolvasó gyerekekkel büszkélkedni, őket elismerni könyvtári versenyeken. Ha azonban tényleg akarunk könyvtárként használni... (MG)

2025-ben az Európai Unióban a 15 és 29 év közötti fiatalok 11 százaléka nem dolgozott és nem is vett részt sem oktatásban, sem képzésben. A mutató ugyan csak minimálisan javult az előző évhez képest, hosszabb távon azonban jelentős előrelépés látható: tíz év alatt több mint négy százalékponttal csökkent az érintettek száma. Magyarországon is hasonló az arány, de van olyan ország, ahol több mint 12 százalékkal csökkent a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok száma, derült ki az Eurostat legfrissebb adataiból. A 15-19 évesek körében mindössze 5,3 százalék volt arányuk. A 20-24 éves korosztályban ez az már 12,8 százalék volt, míg a 25-29 évesek között elérte a 14,7 százalékot.

Országos bontásban Hollandia rendelkezett a legalacsonyabb NEET-rátával, 5,3 százalékkal. A kedvező mutatójú országok közé tartozott még Svédország 5,9 százalékos, valamint Szlovénia 7,6 százalékos eredménye is. A lista másik végén Románia állt 19,2 százalékkal, míg Bulgáriában 13,8, Görögországban pedig 13,6 százalékot mértek.