A könyvtári és felsőoktatási szféra magába foglalja a klasszikus egyetemeket, s a többnyire alkalmazott gyakorlati tudást kínáló főiskolákat, érdekesség, hogy a németben a Hochschule kifejezés egyaránt jelent főiskolát, illetve általános értelemben felsőoktatási intézményt is. Egyetemi könyvtárból mintegy 90, főiskolaiból 150 működik az ország területén. Az egyetemi könyvtárak nagyobb kutatástámogatási súllyal bírnak, több tudományterületen, kiterjedtebb az archiválási tevékenységük, illetve a régikönyves, kéziratos gyűjtemények jó része is ezekben található meg.

Az utóbbi években egyre központibb szerepet kap a felsőoktatási könyvtárakban a kutatási adatmenedzsment, a bibliometriai szolgáltatások, mint a kutatást közvetlen segítő tevékenységek, a szakinformációs szolgáltatások, illetve főleg a hallgatók irányába az informatikai, információkezelési kompetenciák fejlesztése.

A könyvtárosok egyre gyakrabban jelennek meg a digitális adatok, illetve dokumentum alapú tartalmak kezelése kapcsán a kutatók egyenrangú partnereiként végig segítve munkájukat a teljes kutatási folyamaton keresztül. Alapvető hatást gyakorol a szféra fejlődésére a nyílt hozzáférés, s a nyílt tudomány gyors ütemű terjedése, az átállás a nyílt erőforrások használatára. A publikációs és adatrepozitóriumok fejlesztési és menedzselési munkája is főként a felsőoktatási könyvtárakban koncentrálódik. DEAL néven nemzeti licenszszolgáltatás biztosítja a nagy nemzetközi tudományos kiadók adatbázisaihoz történő hozzáférést, erős érdekérvényesítési lehetőséget nyújtva az üzleti tárgyalásokon.

Aktuális téma mostanság még az új generációs könyvtári menedzsment rendszerek megjelenése (Folio, ALMA), előbbi nyílt forráskódú rendszer fejlesztésében számos nagy felsőoktatási, tudományos és szakkönyvtár is aktív szerepet tölt be. (ref.: Németh Márton)

A sorozat legutóbbi része: 3. Központi közkönyvtári szolgáltatásoklink