A tudományos, szak és felsőoktatási könyvtárakban az ún. teaching library koncepció szerint a fő hangsúly a felhasználók információs műveltségének, médiaműveltségének, adatműveltségének fejlesztésén van.

A könyvtárpedagógiai alapú kurzusok, programok mára már az egyik legfontosabb elemét alkotják a német közkönyvtárak szolgáltatási kínálatának. A szolgáltatások tervezésében az egyik fő hangsúly az iskolákkal, óvodákkal, illetve egyéb oktatási, képzési intézményekkel való együttműködésen van.

A kultúraterjesztő funkciók (koncertek, kiállítások, könyvbemutatók) is szervesen társíthatók különféle pedagógiai tevékenységek mellé. A közkönyvtárakban bármely korosztály lehet oktatási, képzési tevékenységek célcsoportja, de leginkább a gyermek és ifjúsági korosztályra irányul a figyelem.

A német könyvtárosegyesületek és nemzetközi partnereik publikációi, ajánlásai segítik a pedagógiai munkát, központi stratégiai szinten a könyvtárak oktatási, képzési feladatai nincsenek meghatározva. Az egyes intézmények maguk fogalmazzák meg, hogy kik a célcsoportjaik, s milyen kompetencia területek fejlesztését tartják fontosnak. Bevándorlóknál, illetve hátrányos helyzetű fiataloknál a nyelvi kompetenciák fejlesztése is előtérbe kerülhet. Emellett az olvasáskultúra fejlesztése, irodalmi műveltség bővítése, a különféle digitális erőforrások használata, az emellé társuló információs kompetenciák, a médiaműveltség különböző elemeinek fejlesztése vázolják fel azt a széles palettát melyre a könyvtárak támaszkodhatnak.

Néhány példa a különféle hagyományos információs kompetencia fejlesztő tevékenységekre: képeskönyvekhez kötődő filmvetítés, japán papírszínház, játékos szókincsfejlesztés kisiskolásoknak, játékos költészet, olvasóklubok, könyvek éjszakája, kreatív írás workshopok, slam poetry (saját rövid költemények előadása, majd a szerzők értékelik egymást. Ugyanilyen formában ajánlhatják is egymásnak kedvenc könyveiket, rövid humoros összefoglalók formájában, ezt book slamnek hívják). A médiakompetencia fejlesztés történhet játékokon keresztül, filmek, YouTube klipek segítségével. Lehetőség nyílhat podcastok és videóanyagok készítésére, kipróbálni azt, hogy mit lehet művelni virtuális valóságot tükröző szemüvegek segítségével, robotika foglalkozásokat lehet tartani, programozást tanítani gyerekeknek, workshopokat tartani a táblagépek kreatív használatáról.

Az információs kompetenciák bővítése történhet tematikus workshopok szervezésével feltárva az online világban található információkat, játékos könyvtárbemutatókkal iskolai osztályok részére, kép, hang, szöveg, video használatával. A helyi körülmények, igények, pénzügyi lehetőségek szabják meg, hogy e tág palettáról mit válogatnak az egyes intézmények.

Egyéni és csoportos foglalkozásokon általában szerencsés, ha minél több az interaktív elem. Tevékenysége válogatja, hogy valami konkrét dolog elkészítése a cél, vagy valamiféle eredmény, megoldás kimunkálása, inspirálni lehet a résztvevőket úgy is, hogy a tevékenységek elvégzése által tanulnak. Kihívások állíthatók pl. kvízjátékokkal. De fontos cél lehet a fiatalok kreatív önálló tevékenységekre nevelése is. A módszertani eszköztár is széleskörű tehát. A különféle elemek alkalmazásához persze pedagógiailag megfelelően képzett könyvtárosokra, illetve tanárok, óvónők és könyvtárosok közös gondolkodására, együttműködésére van szükség. (ref.: Németh Márton)