A német könyvtárügy statisztikai adatai figyelemre méltók. Több mint 400 millió médiaegység, évi 350 ezer rendezvény, 10,5 millió olvasó és 466 millió kölcsönzés. A látogatók számát tekintve Berlin áll az élen Hamburg és München előtt, de az egyesített fővárosban 25 éve nem épült meg a tizenkét kerülethez méltó központi könyvtár. A helyzetkép vége lehangoló: áttekintést kapunk azokról a takarékossági intézkedésekről, melyekre az eladósodott települések miatt van szükség. A megszorítások a gyarapítást és a létszámot is érintik. (Létszámcsökkentésre a könyvtárak 6,5%-ában került sor, míg 15%-ában a megüresedett állások nem tölthetők be újra.)
A létszámcsökkentés elsősorban a diplomás könyvtárosokat sújtja; az önkéntesek alkalmazásával - amivel a kisebb könyvtárak bezárását akadályozzák meg - a könyvtárak azt igazolják, hogy a működéshez nincs is szükség szakképzettségre.
Az elmúlt húsz év hatalmas átalakulást hozott a média világában, az információtechnológia innovációja folyamatos, permanens lépéstartásra kényszerítve az intézményeket, amelyben a könyvtárak jó része le is marad. Az e-könyvek megjelenése és az internet lehetőségei miatt a könyvtárak könnyen olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy a fiatalok számára nem lesznek elég vonzók. A társadalmi változások is számottevőek: a szerző elsőként a társadalom elöregedését és a sokrétűségét említi: 2050-re minden harmadik német 65 éven felüli lesz, illetve16 millió lakosa a világ 140 országából származik. (A közkönyvtárak jövője döntően a települések pénzügyi és szerkezeti teljesítőképességétől függ; ref.: Murányi L.)