Az IFLA - 2027. évi centenáriumához közeledve - megvizsgálja a nemzetközi könyvtárosi tudományok múltját, jelenét és a jövőjét egyaránt. E munka alátámasztására és inspirálására megvizsgálták azt is, hogyan értelmezik a nemzetközi könyvtárosi tudományokat a könyvtár- és információtudományi oktatásban.
Nos, a nemzetközi könyvtárosság (international librarianship) viszonylag tág fogalom a könyvtárosi / információtudományi szakmában. Az IFLA dokumentumai és a nemzetközi szakirodalom szerint nem létezik külön ilyen szakma, ugyanis általában ugyanazokat a készségeket, etikai alapokat és attitűdöket jelenti, mint a "sima" könyvtárosság, de ezek egy globális, országokat átfogó kontextusban játszanak szerepet.
Más megközelítés szerint kettős értelemben definiálható: egyrészt a könyvtári tevékenységek nemzetközi szintű együttműködése (pl. IFLA, könyvtári projektek, nemzetközi szabványok), másrészt tudományos diszciplína, amely vizsgálja az egyes országok könyvtári rendszereinek hasonlóságait, különbségeit, nemzetközi kapcsolatait és együttműködéseit.

A nemzetközi könyvtárossághoz olyan személyes tulajdonságok szükségesek, mint az empátia, kulturális érzékenység, interkulturális megértés. A könyvtárosok nemzetközi tevékenysége során támogatniuk kell az információhoz való egyenlő hozzáférést, az igazság, az egyenlőség és az információpolitikai elvek (pl. szólásszabadság) védelmét.
Tudományos megközelítésben: a nemzetközi könyvtárosság lehet kutatási terület is, amely a különböző országok könyvtári rendszereinek összehasonlításával, nemzetközi trendekkel és az együttműködés dinamikájával foglalkozik.
Szabványosítás tekintetében: nemzetközi szervezetek (pl. IFLA) dolgoznak ki irányelveket, kódexeket és szabványokat (pl. etikai kódex, katalógusmodell), amelyek megkönnyítik az együttműködést és az interoperabilitást.

Az eltérő nemzeti könyvtári kontextusok (gazdasági különbségek, infrastruktúra, kultúra) megnehezítik az egységes nemzetközi működést. A források hiánya egyes régiókban akadályozhatja a nemzetközi együttműködést. Ezért szükség van vezetőkre, akik túllépnek saját kulturális hátterükön, és akik képesek globális értékeket képviselni és védelmezni (pl. információszabadság, hozzáférés). (Ref.: MG, ChatGPT használatával)