A 2021. december 3-án az Új Egyenlőség magazinban Világvége és klímaváltozás az irodalomban címmel Gébert Judit Selyem Zsuzsa íróval, irodalomtörténésszel, Az első világvége, amit együtt töltöttünk (Jelenkor Kiadó, 2020) című könyv szerzőjével beszélgetett.
A riportban kiderült, hogy melyek a legfontosabb klímaváltozásról szóló szépirodalmi szövegek, szeretünk-e ilyen történeteket olvasni; szó volt arról is, hogy miért is fontos megérteni a klímaváltozással és a világvégével kapcsolatos érzéseinket, vagy hogy miért fontos az állatok és a növények nézőpontja egy-egy ilyen történetben.

A klímaváltozás mint téma a szépirodalomban mára már külön csoporttá nőtte ki magát. A disztópia műfaji, illetve a science-fiction tematikus csoportján belül már megkülönböztetünk ún. cli-fiket, climate fiction vagy climate distopia besorolású műveket is. A Goodreads oldalain böngészve több listát is lekérhetünk, többek között ezt is: link

Szerencsére a gyermek- és ifjúsági irodalomban is megjelenik a klímaváltozás. Ez azért is fontos tény, mert egyre több pszichológus jelzi, hogy a klímaválság okozta depresszió jelenléte a fiatalok és a fiatal felnőttek körében ugrásszerűen megnövekedett. Sok kezdeményezés szól a szépirodalmi művek alkalmazásáról: hogy segítségükkel könnyebb beszélgetni a válság okozta feszültségekről, félelmekről.
A magyar ifjúsági irodalom is szolgál példákkal: Rojik Tamás Szárazság c. disztópiája (Tilos az Á, 2020) kifejezetten cli-fi regénynek tekinthető, Gáspár András Gáspár Föld 2 záróvizsga (Móra, 2020) c. regénye pedig az emberiség jövőjéről, a környezetvédelemről, a bolygónk és az élőlények iránt érzett felelősségvállalásról szól.