Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  
 


Nincsenek adatok, nem számítanak a tények, benyomást kell tenni

A Lakmusz podcastjában közmédiáról, hamis hírekről és tényellenőrzésről beszélgettünk Urbán Ágnes médiakutatóval és Rostoványi András külpolitikai újságíróval, aki korábban a közmédiánál dolgozott. Saját sztorik arról, milyen eszközökkel manipulál a magyar közszolgálat.
- A közszolgálati média eredetileg, az 1920-as évek környékén piaci kudarcok, tökéletlenségek kezelésére jött létre: az volt a cél, hogy megjelenhessenek olyan tartalmak is, amelyek a kereskedelmi médiában nem kaptak helyet - kezdte Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója a Lakmusz legutóbbi műsorát, amelyben a közmédia és a hamis hírek viszonyáról beszélgettünk. Urbán szerint a médiakörnyezet változásával a közszolgálatiság szerepe is átalakult. Napjainkban az óriási médiazajban tudna hitelességet kínálni az olvasóknak. "Szerencsésebb országokban a közmédia iránytűként tud működni, ebből a szempontból az álhírek elleni harcban is kiemelt szerepe lenne" - mondta Urbán.
- A beszélgetés másik résztvevője, Rostoványi András azonban maga is tapasztalta, hogy ezt a szerepet a magyar közmédia nem tölti be. Rostoványi jelenleg a Népszava újságírója, 2015 és 2019 között a közmédiában dolgozott (korábban a 444-en megjelent, Öt lecke a valóság felszámolásáról című filmben beszélt a tapasztalatairól). Rostoványi szerint a külpolitika rovatnál, ahol ő is dolgozott, "még mindig felkészült és okos újságírók" vannak, akik hiteles forrásokból igyekeznek dolgozni. "Tehát ott szakmai munka folyik, csak az a kérdés, hogy abból mi kerül be az adásba. Az más kérdés" - mondta.
- Urbán szerint érdekes jelenség például, hogy míg nyugati országokban általában inkább a kereskedelmi médiumok szoktak hivatkozni a közmédiára, Magyarországon ez épp fordítva van: a közmédia idéz gyakran kereskedelmi (általában kormánypárti) médiumokat, így a "necces dolgokat ki lehet mondatni mással". Rostoványi szerint ez a gyakorlat tudatos: ha nem a közmédiának kell állítania valamit, hanem ehelyett beidézi például az Origót, akkor a közmédia úgy gondolja, hogy fenntartja a pártatlanságot meg a kiegyensúlyozottságot, legalábbis látszólag. És mégis benne van az az irányvonal, amit elvárnak tőle - mondta Rostoványi, aki több konkrét sztorit is megosztott a korábbi munkahelyével kapcsolatban. Rostoványi azt tapasztalta, hogy a magyar közmédia célja nem a tények, adatok közlése, hanem az, hogy "benyomásokat kell kelteni"

legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

A heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását.

A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel.




Hírlevélről

A hírlevél hetente, térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Közel 25.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
700 fő

Olvasói létszám:
kb. 1000 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat a csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x %-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.
Adatkezelési tájékoztató

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról