A könyvtárhasználók többsége, illetve a könyvtári alkalmazottak túlnyomó része szintén nő. Ezért is érdekes a női szempontokra érzékenyíteni, a könyvtárosok körén belül (vö.: teljes ember koncepció link ), illetve a használók irányában. A Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) árt. 26-i szakmai napjának egyik programpontja a Nők jogai műhely volt. (MG)

A KTE szerint az iskolai könyvtár lehetősége, hogy az irodalom, a történelem és a tudománytörténet a tananyagból nagyrészt még ma is hiányzó, jelentős nőalakjait közelebb hozza a diákokhoz.
A Veres Pálné Gimnázium gazdag könyvtára a nőtörténet kutatói számára is egy aranybánya, mivel gondosan őrzi az iskolatörténeti dokumentumokat is: az alapító, az ott tanító tanárok és az oda járt egykori diákok műveit. Az alapító, Veres Pálné tevékenységét egyben a szervezett magyar nőmozgalom kiindulópontjának is tekintjük.

A műhelyt kísérő nőtörténeti kiállításon (melyet a Nőkért Egyesület link állított össze) a résztvevők Antoni Rita segítségével megismerhették mindazokat, akik a magyar nők oktatáshoz és otthonon kívüli munkához való jogaiért, valamint állampolgári és politikai egyenlőségéért küzdöttek. Továbbá az értelmiségi hivatások első magyar női képviselőit, köztük az első könyvtárosnőket: Czeke Marianne-t, aki élete egy szakaszában Veres Pálné iskolájában tanított, valamint Fischhof Ágotát, aki Szegeden Móra Ferenc mellett dolgozott. (A fotókat ld.: link )

A résztvevők - Cserlakiné Hagymássy Krisztina (könyvtárostanár, Veres Pálné Gimnázium, Bp.) segítségével - ötleteket kaptak ahhoz, hogy milyen nőtörténeti témájú, illetve a nemek egyenlőségével kapcsolatos olvasmányokat ajánlhatnak az általános és középiskolás korosztálynak, illetve milyen játékos feladatokon keresztül dolgozhatják fel a nőtörténet egyes mozzanatait.