Magyarországon 2018-ban nagyjából 90 ezer ember szövegértése, számolási képessége és számítógépes környezetben mutatott problémamegoldó képességei annyira alacsony szinten volt, hogy nem érték el a foglalkoztatottak leggyengébb 10 százalékának készségszintjét. Ez a gyakorlatilag írni, olvasni és számolni alig tudó réteg teszi ki a regisztrált álláskereső férfiak 31 százalékát és a nők 41 százalékát. Súlyosbítja a helyzetet, hogy közülük 35 ezren 35 év alattiak, vagyis még mintegy 30 évet tudnának dolgozni, nem világos viszont, hogy a mai magyar foglalkoztatási szolgálat hogyan tervezi biztosítani alapkészségeik fejlesztését.
A kutatók úgy találták, hogy a magyar felnőtt népességen belül kifejezetten magas a rosszul teljesítők aránya, vagyis az 1-től 5-ig terjedő szövegértési és számolási skálán sokan legfeljebb a 2. szintet érik el. Tehát a bonyolultabb, hosszabb szövegek megértése, a versengő információk és az összetett érvelések feldolgozása vagy a hétköznapi helyzetekben megjelenő matematikai információknál bonyolultabb jelenségek megértése, táblázatok és statisztikák értelmezése már sok magyar képességeit meghaladja. Ezen a téren a legfeljebb általánost végzettek 95 százaléka teljesít gyengén, de még a szakmunkás végzettségűek 80 százaléka és az érettségizettek közel harmada is gyenge szövegértésben. 

Lannert Judit közgazdász és oktatáskutató, a T-TUDOK munkatársa elmondta, hogy még a felsőfokú végzettségűek körében is 25 százalék a gyengén teljesítők aránya, amit ő szinte nem is tudott értelmezni ebben a kontextusban. Hozzátette, hogy a szövegértést tekintve régiós összehasonlításban, vagyis olyan közép-európai országokhoz képest, mint Csehország, Szlovákia és Lengyelország, átlagosan minden iskolázottsági csoportban valamivel rosszabb Magyarország teljesítménye. Egyetlen kivételként a középfokú végzettségűek szövegértési képességeit tekintve előzzük meg Lengyelországot.