A Geréby-telepen található György, Fülöp és Irén utcák nevének eredetére világít rá a Méliusz Juhász Péter Könyvtár új videója, mely az intézményben található Fotótár Helytörténeti Gyűjtemény munkatársainak kreativitását dicséri.
A telepek 1858-tól kezdtek kialakulni a majorsági földeken, szőlőskertekben, de csak a városi tanács 1893-as határozata alapján alakultak lakóövezetté. Ahogy a videóból kiderül, elnevezésüket sokszor a terület korábbi tulajdonosairól kapták. Bár a Csapókertben található városrészben több személynevet viselő utca is van, ám a György, Fülöp és Irén utcák egykor valóban élt debreceniek nevét őrzik 1910 óta. A telep és az utcák is az egykori birtokosokról, a Geréby család tagjairól kapták a nevüket.
Ötömösi Geréby Pál és gyermekei 1840-ben szereztek nemességet az uralkodótól, s nevüket is ekkor magyarosították. A 19. század közepén a család egyik ága Debrecenbe költözött, itt vásároltak földet. A családfő, Geréby Fülöp cége már 1868-ban működött, fűszerüzletében egyebek mellett pörkölt és darált marokkói kávét is lehetett vásárolni. Geréby Fülöp és gyermekei, Fülöp és György, valamint harmadik fiának felesége, Irén lettek a telep első utcáinak névadói.
A részleteket a videóban találják, melyből nem mellékesen az is kiderül, mi köze a Geréby családnak és egy Ady Endre nevű ifjú költőnek egymáshoz, s mit kaptak azért a fiatalemberek, amiért párbajoztak egymással.