Nagy figyelem fordul mostanában Olaszországban a fundraising és minden más, a könyvtárak számára az anyagi forrásokat rendszeresen feltáró és összegyűjtő módszer felé. Néhány változás is történt: tovább szűkültek az elérhető források, megnövekedett a pénzpiacon megjelenő nonprofit és kulturális szervezetek száma, néhány fundraising-technika pedig elöregedett. Új alapokra kell helyezni az anyagiak összegyűjtését. Be kell mutatni minden érintettnek, hogy mit tett, mit tesz a könyvtár, mit ér el azon anyagiak segítségével, amelyeket külső forrásokból szerez (szerzett) meg. Különösen fontos a könyvtár megbízhatóságának, más szavakkal felelősségtudatának és átláthatóságának eszméje. A fundraising stratégiai fontosságú a könyvtár számára, így össze kell kapcsolódnia a könyvtár társadalmi szerepével és intézményi identitásával. Intézményi identitás tekintetében (Olaszországban) a könyvtár némi késésben van más kulturális javak és intézmények (pl. a múzeumok) mögött. Az identitás meghatározásához gondolnunk kell a könyvtár kultúrájára, történetére, értékeire, küldetésére, szervezeti valóságára, emberi tőkéjére, dokumentum- és szolgáltatás-kínálatára, az odatartozás érzésére, amelyet ki tud váltani azokból, akik ott dolgoznak, és akik látogatják; ezek adják eredeti, nem egyszer egyedi voltát. Az identitás nem tévesztendő össze az imázzsal, ez utóbbi inkább komplex benyomásként definiálható, mely (racionális vagy érzelmi képzetek közvetítésével) egy adott környezeti összefüggésben egy egyénben, vagy az érintettek közösségében (olvasók, partnerek, szervek) keletkezik. Az identitás és az imázs között gyakran van olyan távolság, melyet át kell hidalni. - F: Milyen viszonyban áll a fundraising (a szükséges anyagiak előteremtése) és a könyvtár intézményi identitása?