Túl sokan az MI-re fogják hagyni a döntéseket a jövőben Gerd Gigerenzer szerint, aki viselkedéstudósként évtizedek óra kutatja az emberi döntéshozást. Őt kérdezte a The Wall Street Journal az egyre elterjedtebben használt mesterséges intelligencia, és általában az algoritmusok kapcsán.
Az algoritmusok egyre nagyobb szerepet játszanak az életünkben, legyen szó a vásárlásról, az egészségügyről vagy az oktatásról. Mindez valamilyen módon megváltoztatja az emberi viselkedést is. Meg kell tanulnunk, hogy az MI nem ember. Az algoritmusokat tervező embereknek pedig figyelembe kell venniük a pszichológiai tényezőket is.
Különböző féle algoritmusokról beszélhetünk. A stabil, jól körbehatárolt témák kapcsán az algoritmusok az embernél jobb teljesítményt tudnak nyújtani, pl. sakkban vagy Go játékban. De a komplex területeken nem érdemes bízni bennük, pl. egy vírus előrejelzésében. Ahhoz hogy az MI-ból minél többet ki tudjuk hozni, a világunkat annál inkább kiszámíthatóvá kellene tenni. De azt is meg kell tanulnunk, mikor érdemes egyáltalán MI-t használni.
Az algoritmusok tulajdonképpen csak számításokkal foglalkoznak. A mély neurális hálónak nagyon-nagyon sok rétege lehet, tud festeni vagy szöveget előállítani, de a lényege ugyanaz. Attól még nem értik úgy a szöveget, ahogy az ember.
A kutató szerint több figyelmet kellene fordítani a szabályzatok elolvasására is. Hogy ne mi legyünk a termékek. Legyünk vele tisztában, hogy mit vállalunk. A hasonlata szerint, ha egy kávézó ingyen kávét ad, akkor mindenki oda fog menni, míg a többi helyet bezárásra kényszeríti. De ebben a kávézóban mindent mikrofonnal és kamerákkal rögzítenek. Ehhez a megfigyelő módszerhez hasonlítja Gigerenzer a Facebookot, Instagramot és a többi hasonló céget. Vissza kellene szereznünk az irányítást, és nem elfelejteni a gondolkodás képességét. (ref.: Habók Lilla)