Lehet, hogy a részvételi működés fogalma válthatja a túlzottan eredményesnek nem bizonyult minőségügyi mozgalmat? Az elgondolás persze nem új.

30 éve Maurice B. Line angol könyvtári tanácsadó magyarországi fellépésein a participációt emlegette, melyet használói és munkatársi körben egyaránt értelmezett. Magyarán: a menedzsmentet úgy tehermentesíti a döntéshozatali folyamatban, hogy az információt és erőforrást részben a munkatársi / használói közösségből meríti. A felelősség persze nem osztható meg.

Mindez annak elismerését jelenti, hogy bár elvárható a vezetőtől a szélesebb látókör, a döntéshozatalhoz szükséges input jórészt nem náluk, hanem a használókkal közvetlenül foglalkozó munkatársaknál, illetve a használati adatokat monitorozó könyvtári információs rendszerben van. E két forrás illetve a hozzájuk kapcsolódás fejlesztése nagy fejlesztési lehetőségeket biztosít a hazai könyvtárakban.

Kb. 20 éve, amikor a magyar könyvtárügy peremén megjelentek könyvtár 2.0-s eszményét szorgalmazó fiatal szakmabeliek, ismét homloktérbe került a könyvtárhasználókat szorgalmazó modell. Innen a KIT eddigi "közösség mint erő- és információforrás (2.0)" címkéje. E szempontot akkor nem sikerült meglovagolnia szakmánknak. Amellett, hogy a minőségügy vezérmotívuma - ti. hogy a minőséget a használó határozza meg - nem valósult meg.
A KIT most, 2026. februárjától - a folytonosságot tartva - az eddigi címkét alakítva a "részvételi működés, közösségi erőforrás (2.0)"-t használja.

Érdemes megjegyezni, hogy a területhez közelálló címkék a "társadalmi ügyek kezelése (issue management)" és a "könyvtári szolgáltatás megtérülése (2014.08-)" is. (MG)