A bordeaux-i könyvtár munkálatait 1991 júniusában fejezték be, 2011-es pénzértékre átszámolva körülbelül 4,5 millió eurós költségben. A raktár 150 ezer kötet tárolására volt alkalmas (a könyvtár teljes állománya 1 millió 200 ezer kötet, különböző helyeken szétosztva).
A könyvek mindegyikét vonalkóddal, acél fogantyúval ellátott védőmappába csomagolták, így függesztették fel őket ötvenesével egy-egy ládába. Háromezer ilyen módon berendezett könyvládát őrzött a raktár, amelyet két robot látogatott. Az egyik a megrendeléseknek megfelelően megkereste és kiemelte a kérdéses dokumentumokat, a másik pedig hatos mappákban továbbszállította őket az egyes emeletek plafonjára szerelt és arról leereszkedő síneken a szükséges helyszínekre.
A rendszer 10 éves működésében összesen mindössze 4% hibaarányt jegyeztek fel. Az előre tervezett éves fenntartási költség 187 ezer eurónak megfelelő frank volt. Az első tizenegy évben körülbelül 16%-kal lépték túl e határt, ám az idő múlásával egyre nagyobb lett ez az összeg, így egyre nagyobb terhet jelentett a fenntartó Bordeeux városa számára.
Számos mérnöki terv, számítás, kalkuláció és módosítási terv követte egymást arra vonatkozóan, hogyan lehetne optimális módon tömör raktárrá visszaalakítani e helyszíneket, és a munkálatok alatt mi legyen azzal a több mint három kilométernyi dokumentummal, amelyet ki kell innen emelni, ugyanakkor használatát lehetővé kell tenni. További megoldandó gondként lépett fel, hogy a könyvtár e dokumentumok retrokonverzióját is összekötötte raktári elhelyezésükkel, most ebben is sok adatot kellett módosítani. Ez a szervezeti, beruházási bukás elgondolkodásra késztette a város vezetését éppúgy, mint a könyvtár alkalmazottait.
Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy az efféle beruházást csakis 400 ezer dokumentumnál nagyobb raktárak esetén érdemes megépíteni, mert csak ebben az esetben nem veszteséges. (ref.: Pajor E.)