Magyarország legutóbbi AFI-indexe 0,34. Összehasonlításképpen: ugyanez a mutató a második legrosszabbul teljesítő uniós tagállamban, Lengyelországban 0,74, a hátulról harmadik Görögországban 0,77.

Az AFI egy általános mérőszám, amely több tényezőt foglal magában: a kutatás és oktatás szabadsága jelzi, hogy a tudósok mennyire szabadon kutathatják a saját elképzelésük szerint a világot, illetve mennyire adhatják át a tudásukat ugyanezen elképzelések szerint. A mutató emellett vizsgálja, hogy a kutatók szabadon, a saját belátásuk szerint kommunikálhatnak-e az eredményeikről, valamint hogy a kutatóintézeteknek, egyetemeknek lehet-e félnivalójuk attól, hogy politikai indíttatású felügyeletnek vagy átvilágításnak lehetnek kitéve. A kutatók és az oktatók szabadsága Európában hagyományosan magasnak számít, ám - mint arra 2022 óta három átfogó uniós tanulmány is rávilágított - az utóbbi években a tudomány szabadsága nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte támadások össztüzébe került.

Az EP-jelentésben vannak arra utaló nyomok, hogy felismerték, hogy a közvetlen bürokratikus kontroll helyett Magyarországon a közvetett kontroll ássa alá a tudományos munka szabadságát, illetve hogy a modellváltó egyetemek esetében a rendszer nem garantálja az egyetemi autonómiát, ehelyett minden a helyi viszonyoktól, az adott kuratórium elnökségétől függ.