Bodó Balázs, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének szakirányvezetője, A szerzői jog kalózai könyv szerzője szerint fontosabb az internetkalózokra erőforrásként gondolni, akik óriásarchívumot hoznak létre ingyen.
A Warner Bros. megbüntette Magyarországot a kikerült illegális digitális filmkópiák miatt. Lépésükkel megvédik a nagy piacaikat, itthon viszont a feketepiacot segítik.
Senki nem érti, hogy hogyan is működnek pontosan a digitális kulturális piacok, senki nem tudja, mit is kellene csinálni. Egyrészt borzasztóan ellenmondásosak a rendelkezésre álló információk, és nehéz azzal szembenézni, hogy két, egymásnak gyökeresen ellentmondó tapasztalat akár egyszerre is lehet igaz. Ráadásul nem sokat segítenek a külföldi példák sem, mert ez ügyben nincs globális tudás. Minden helyi kulturális piacokra vonatkozó tapasztalat szükségszerűképpen helyi. A magyar kulturális piac résztvevői sokszor olyan dolgoktól is félnek, ami Amerikában lehet, hogy releváns, de itt nem biztos, hogy ugyanúgy működik. Egy magyar művészfilmes hiába néz a hollywoodi stúdiókra, ha az ő példájukat követi, lehet, hogy rosszul jár. Az sem evidens, hogy egy magyar szakkönyvkiadónak az O'Reilly vagy a Wiley a követendő példa. És így tovább.
A holland kormány megnézte, milyen hatása van az illegális letöltéseknek a hazai gazdaságra. Az kutatásból az derült ki, hogy az ország egésze szempontjából évi 100 millió euró 'hasznot' hoz az illegális letöltés. A fogyasztónál a letöltés miatt lecsapódó évi 200 millió eurós fogyasztói többlet (ez az az összeg, amit zene és film helyett más termékekre költenek) ellensúlyozza a kulturális termelőket ért 100 millió eurós kárt.