Egy nemzetközi felmérés szerint a könyvtárak több mint fele nem használ szűrőprogramokat, a többiek pedig elsősorban a gyermekek védelmére, a vírusvédelem érdekében, a közerkölcsök és vallási értékek megóvásáért és bűncselekmények megelőzésére alkalmazzák. A szakirodalomban számos érv található a technikai szabályozók bevezetése mellett és ellen. A legjelentősebb szakmai szervezetek (CILIP, ALA, ALIA és az IFLA) ugyan belátják, hogy a szűrőprogramok hasznosak lehetnek az illegális tartalmak ellen (gyermekpornográfia, faji gyűlöletkeltés, terrorizmus, hacker tevékenység, vírusterjesztés), ugyanakkor hangsúlyosan elutasítják az internet cenzúráját. Álláspontjuk szerint a gyermekek, szülők és tanárok internethasználati képzésére kellene a hangsúlyt helyezni. A szűrőkön kívül szóba jöhető eszközök pedig az internethasználati szabályzat betartásának aláíratása, a szabályzat kihelyezése a könyvtárban, olvasói azonosítót igénylő előzetes helyfoglalási rendszer működtetése, a monitorok ellenőrizhető módon történő elhelyezése, a log fájlok ellenőrzése, a monitor távolról történő követése. A cikkben ismertetett nagy-britanniai felmérések részletesen vizsgálják, hogy hol, mit, hogyan és milyen eredménnyel szűrnek a könyvtárak, és kiderül, hogy egyáltalán nem egységes és következetes a könyvtári gyakorlat. (Az internet használatának szabályozása a közkönyvtárakban; ref.: Fazokas E.)