(Egy éve írtuk.) Beth Montague-Hellen, a Francis Crick Intézet könyvtárvezetője nemrégiben adta ki Practical Tips for Equality, Diversity and Inclusion in Libraries című könyvét (Equality, Diversity, Inclusion röviden: EDI), amelyben gyakorlati tanácsokat oszt meg az esélyegyenlőség, sokszínűség és befogadás előmozdításához könyvtári környezetben.

Beth könyve nem elméleti mű, hanem a mindennapi gyakorlatot segítő lépések gyűjteménye, amely olvasmányos stílusban a fizikai tértől a dekolonizációig terjedő témakört fedi le.
- Irányzat, nem célállomás: A befogadás folyamata nem egyszeri lépés, hanem folyamatos törekvés, amely hosszabb úton vezethet el a valódi közösségi élményhez.
Kisebb lépések, nem tökéletesség: Nem kell minden problémát azonnal és tökéletesen megoldani; már apró változtatásokkal is jelentős előrelépés érhető el.
- A félelem hatása: Sokan nem az EDI-ellenes kritikáktól tartanak, hanem attól, hogy a saját oldalukról kapnak bírálatot. Ez gyakran bénító hatású lehet.
- Vékony határvonalak és piros vonalak: Az EDI területén gyakoriak a szürke zónák, különösen a szövetségkötések és a "semlegesség" kérdésében.
- Semlegesség dilemmája: A könyvtárak célja az információhoz való hozzáférés biztosítása. Ez közel van a semlegességhez, de Beth szerint valójában senki sem teljesen semleges.
- Szakmai előrelépés akadályai: A könyvtári segédszemélyzet sokszínűbb, mint a vezetés, ám a magasabb szintű előrelépéshez gyakran nehezen hozzáférhető elvárások társulnak. Alternatív jelentkezési formák segíthetnek a korlátok lebontásában.
- A "rossz hallgatás" problémája: Gyakori, hogy újabb és újabb felméréseket végeznek a problémák feltárására ahelyett, hogy a már meglévő visszajelzések alapján cselekednének.
- A "Jó hallgatás" és a fizikai tér: Kiváló példák mutatják azt, hogy a valódi hallgatás - mint például a szülő hallgatók igényeinek meghallása - új, befogadó könyvtári tereket eredményezhet.

Az EDI-vel foglalkozó munka érzelmileg megterhelő lehet, és könnyen vezethet kiégéshez. Beth hangsúlyozza: csak az tud másokon segíteni, aki saját magára is odafigyel. (ref.: Habók Lilla)