A könyvtáraknak gyakran kell meghosszabbítaniuk az állásokra való jelentkezés határidejét, és néha hosszas keresés után a pozíciókat valamilyen más képzettségű jelentkezővel kell betölteniük. "A tehetségek háborúja" elérte a könyvtárakat. Ez a cikk a tehetséggondozás módszereivel foglalkozik, amelyek segítik az értékes munkatársak megtartását és megfelelő képesítésű új alkalmazottak megtalálását. Ahhoz, hogy a tehetséggondozás jól működjön a könyvtárakban, illeszkednie kell az adott intézmény szervezeti kultúrájába, összhangban kell állnia a munkatársak igényeivel, az emberierőforrás-menedzsment egyedi stratégiájával, valamint a könyvtár erőforrásaival és stratégiai céljaival. Ezenkívül alkalmazásának a könyvtár vezetésében is tükröződnie kell.
A tehetséggondozás nem azonos az emberierőforrás-menedzsmenttel vagy a szakmai fejlődéssel, ennél sokkal többet jelent. Az emberierőforrás-menedzsment tehetséggondozással kapcsolatos ajánlásai többek között a következőket tartalmazzák: projektekben, később projektvezetésben való részvételi lehetőség biztosítása; munkaköri rotáció lehetősége; szakmai fejlődés elérhetővé tétele a munkahelyen - megfelelő feladatok, tanulási lehetőségek, a kollégákkal való párbeszéd és a személyes kompetenciák növelése és erősítése révén; képzési programok szervezése és megvalósítása; visszacsatolási eszközök kifejlesztése és felülvizsgálata; személyre szabott tanfolyamok, workshopok szervezése stb.
Egy kutatás szerint azok a könyvtárak, amelyek nem használják a tehetséggondozást, nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel, elegendő személyzettel és anyagi támogatással, s éppen ezért nem képesek bevezetni ezt a programot. Összességében azonban a könyvtárak jó úton járnak a tehetséggondozási módszerek - ha csak részbeni - alkalmazásában, hogy megtalálják és megtartsák a képzett, a könyvtár igényeinek megfelelő munkatársakat. (Tehetséggondozás a könyvtárakban? Avagy hogyan lehet motiválni a könyvtári alkalmazottakat - elméleti alapvetések és ajánlások; sajnos csak autoref.)