Vagy 25 éve jött a tájékoztatópulthoz a pedagógusképző intézmény igazgatóhelyettese, széles mosollyal: ezek a könyvek kellenek neki. És mutatta a katalógusból kiszedett cédulákat. Hirtelen a "se köpni, se nyelni" érzés jött rám. Utóbb visszaemlékezve a kavargó gondolatok:
1. Ez egy barom! Hogyhogy nem tudja, hogyan kell a katalógust használni?! :-(
2. Mivel az utóbbi hetekben többször ebédeltünk együtt, és mondtam neki, hogy az ő kedves témájában is vannak könyveink, most jött el a pillanat, hogy lejött a könyvtárba! Ezek szerint sikerült az első lépésem a folyamatban! :-)
3. A használó és könyvtáros között egyértelmű a szolgáltatási viszony: ő az ügyfél, én vágom össze a bokámat. Tehát ő, de facto nem lehet barom! Ha tehát így áll a helyzet, akkor nem készítettük fel - mi, könyvtárosok - a könyvtárhasználatra. (Nem csak kollégáim és én, hanem minden könyvtáros, akivel eddig pályafutása során találkozott.) Tehát ez a mi kudarcunk.
4. Amikor legutóbb lejött a könyvtárba, elmondta nekem, hogy milyen szerző könyvei kellenek neki. Megmutattam, hogyan érdemes keresni a katalógusban. Tehát nem felettesként, hanem használóként jött most a könyvtárba - még ha egyelőre ügyetlen is. Ez már önmagában is nagy lépés!
5. Úgy tűnik, hogy legutóbb nem vittem végig a használóképzést, tehát megint csak nálam pattog a labda. Jó, jó, de honnan is tudtam volna előre, hogy ilyen magas pozícióba jutva még ezt sem tudja?!

E szempontok viaskodtak bennem abban a fél másodpercben, amikor átvettem a csokor cédulát. Bízom benne, hogy a döbbenet nem volt arcomon túlságosan látható. Mindenesetre sikerült a következő lépés: érdeklődésének elismerése és barátságos továbbsegítés a könyvtári eljárásrendben.
Máig tűnődőm azonban, hogy hogyan lehetne a használóképzést tovább szűkíteni, és olyan felületeket kínálni (napjainkban már mobil chat, használói kívánságot előrevetítő prediktív analitika stb.), amely a használónak a legkevesebb törődést okozza.
Mindez a Könyvtáros csoportban olvasott kiskunmajsai vidáman szaladgáló és jelzeteket gyűjtő kisfiú link kapcsán jutott eszembe. (MG)