Az új közigazgatási menedzsment modellje (new public management, NPM) az 1980-as évek óta - Európa egyes részein az 1990-es évek óta - megjelent a közintézményekben, beleértve a könyvtárakat is. Azóta szükség van stratégiaalkotásra, költségvetés-készítésre, a költségek és tevékenységek elszámolására és teljesítményértékelésre a könyvtár munkafolyamatainak, költségeinek és tevékenységeinek más könyvtárakéival való összehasonlítása érdekében. Az NPM egyik alapvetése, hogy az intézmények működésére való összpontosítás helyett a hangsúly átkerül a termékorientáltságra, a könyvtári szolgáltatások minőségének javítására, a kimeneti irányultság kialakítására, a piac- és ügyfélközpontú cselekvésre. Szükség volt továbbá a bürokratikusan és hierarchikusan működő szervezetek átállására egy modernebb, rugalmasabb és áramvonalasabb vezetési formára. A cikk ezeket a kérdéseket kívánja körüljárni.
A tanulmány első felének célja, hogy bemutassa az NPM alapelveit, megvalósulásukat a könyvtárakban, illetve azt, hogyan kell a könyvtáraknak kezelniük az állandóan szűkre szabott költségvetéseket és a bezárás kockázatát (különösen a "megszorítások korában"); a második rész pedig azt ismerteti, hogyan tudta az NPM megközelítésével javítani szolgáltatásait a Kelet-finnországi Egyetem (UEF) könyvtára.
Sok könyvtár kénytelen szembenézni egyfelől komoly pénzügyi forráselvonással, másfelől az elhanyagolt állami infrastruktúrába való (újdonsült) befektetés felmerülő igényével. Ezzel egyidőben modern könyvtári szolgáltatásokat kell kialakítaniuk. Ennek következtében szükség van a hatékony működésre, amit a nagy költségvetési megszorítások kényszerítenek ki. Emellett sok könyvtár be is zárt az NPM elveinek bevezetése óta.
A cikk leírja az UEF átszervezése kapcsán használt NPM eszközöket, és felvázolja ennek a modern menedzsmentnek a kimenetelét. (Új típusú közigazgatási menedzsment és a könyvtárak: sikertörténet vagy puszta ürügy a megszorításra?; sajnos csak autoref.)