A gyerekek ügye a dán könyvtárügy prioritási listáján régóta előkelő helyet foglal el, az anyagilag jól ellátott könyvtárakban a munkát szakszerűen végző személyzet foglalkozik a fiatalokkal. A gyerekek 80%-a könyvtárhasználó. Az utóbbi években azonban itt is problémák mutatkoztak, 1998-2004 között a könyvtárat havonta legalább egyszer felkereső gyerekek aránya 51%-ról 39%-ra csökkent. Ez a jelenség a dán könyvtárügyet új stratégia kidolgozására késztette a könyvtárhasználó gyerekek lemorzsolódásának megakadályozására. Az új koncepció abból indul ki, hogy a gyerekek szabadidős- és médiahasználati szokásai alapjaiban megváltoztak, a gyerekek kultúrája mára médiakultúrává vált. Az olvasásszociológiai vizsgálatok 'normálisnak' tekintik, hogy fiatal korban az olvasási kedv alábbhagy (többnyire csak átmenetileg) és más médiák válnak kedveltebbé, pl. az internet vagy a zenei CD. A könyvtáraknak, ha nem akarják elveszíteni kiskorú olvasóikat, a jelenleginél határozottabban kell alkalmazkodniuk ehhez a változáshoz. A nyomtatott dokumentumokat a mainál rendszeresebben kell kombinálniuk az audiovizuálisokkal és a digitálisokkal, a gyermekkönyvtárosoknak pedig kompetenciával kell rendelkezniük nemcsak a hagyományos, hanem az online kommunikáció terén is. Így lehet és kell elérni, hogy a gyermekkönyvtárak a jövőben is a fiatalok központi kulturális intézményei maradjanak. A fenti elvek megvalósításának jó példája Arhus városi könyvtára, ahol 'Mindspot' névvel 'könyvmentes zónát' alakítottak ki, melybe az AV- és digitális eszközök változatos gazdagsága csábítja be az olvasástól ódzkodó 13-16 éveseket. - F: A Google-generáció. Innováció és trendek a dán gyermek- és ifjúsági könyvtárakban / ref.: Katsányi S., In: Könyvtári Figyelő, 2008/4.