A LinkedIn saját felmérése szerint a válaszadók 82%-a jobban megbízik egy olyan márkában, amelynek vezetői csapata aktívan jelen van a közösségi médiában.

A művészek életében a TikTok, az Instagram és a Facebook az általánosan használt felületek, de az accountok kezelésében, a posztokban, a stratégiában sokféle modell létezik. A Z generációs előadók rutinosan mozognak a közösségi médiában, saját kézben tartva profiljaikat, közvetlenül kommunikálnak a közönséggel, segítséget nem kérnek hozzá. Az "idősebb" generációk a klasszikus modellben gondolkodnak, tehát menedzsmentjükön belül van dedikált kommunikációs szakember ezen felületek kezelésére - szemlélteti a különbségeket Nagy Adrienn. Hozzáteszi: jól látható tendencia, hogy a népszerű előadók posztjai egyre spontánabbak, kevesebb beállítással, profi trükkök nélkül készülnek, mert "minél trashebb, annál kúlabb".

Liptay Gabriella szerint van még tere a munkájuknak, hiszen a szakértők sokszor inkább a magvas gondolatok megfogalmazásában erősek, terjesztésükben kevésbé. Épp ezért a kommunikációs csapat nem avatkozik be, pusztán segíti őket.
A közösségi média használatában két nagy veszély van: ha túl nagy a közlésvágy és túl nagy a közléskényszer - véli Iglódi Csaba. Nem szerencsés, ha valaki túlmozgásos és akár a cégbranddel szemben is kommunikál, de az sem, ha valakit rákényszerítenek arra, hogy folyamatosan jelen legyen. Jó példaként Gazsi Zoltánt, az Eisberg ügyvezetőjét említette, aki teljesen önazonosan, ösztönösen posztol, valamint Sárospataki Albertet (Billingo), aki a Cápák között jelenlétét hatékonyan összekötötte a linkedInes jelenlétével.