Szakmai "villámrandira" vártuk azokat az érdeklődőket az 56. Vándorgyűlésen, akik szerettek volna kikapcsolódásként irányított, gyors szakmai párbeszédeket folytatni könyvtárhoz kapcsolódó témakörökben, könyvtárhoz kapcsolódó emberekkel. (A fotókat ld.: link .)

5 perc - egyszerű, gyors, könnyedebb és szakmaibb témafelvetésekre, barátságos légkör kialakítására, hasonló érdeklődésű emberek megismerésére. A szakmai kérdések, témák felvetése és rövid megvitatása során a részvevők személyesen ismerhetik meg szakmabeliek véleményét, tapasztalatait, szakmai hátterét, lehetőségeket teremtve a későbbi együttműködések, a jó gyakorlatok villámgyors cseréjére, ezeknek a kapcsolatoknak a megalapozására. További cél volt a generációs szakadékok átugrása.

A programon 16 fő vett részt, lehetőség volt ki-be szállni, így a párok mennyisége körönként változott. A menetrend ismertetése után mindenki húzott egy számot, majd megkereste az azonos számmal rendelkező párját. Amíg helyet foglaltak és bemutatkoztak a résztvevők, addig a moderátor körbejárt a témakártyákkal az aktuálisan kialakult szakmai párok között. Az 5 perc lejárta után a számhúzás és a bemutatkozás újrakezdődött. A témák három szintre lettek meghatározva:

1. A Láblógatás szintjén ismerkedős témák voltak, amelyek mintegy icebreakerként funkcionáltak. Ezekhez a témákhoz mindenki hozzá tudott szólni, mindenkinek van személyes tapasztalata és véleménye. A témákhoz inspirációs kérdések kapcsolódtak, pl.: "Lenni vagy nem lenni? (Inspirációs kérdések) - Miért lettél könyvtáros? Miért dolgozol könyvtárban? Hogyan csöppentél bele? Emlékszel az első könyvtári munkanapodra? Mi volt a legemlékezetesebb? Mi volt a legfurcsább tárgy, amit könyvtárban találtál? Mit pakolnál be a "könyvtáros túlélő hátizsákba" egy zsúfolt napra? Ha lehetne szuperképességed, mi lenne az, amit még a könyvtárban is használhatnál?"

2. Komfortzóna szintjén már könyvtárspecifikusabb témák voltak, úgymint a közösségi média, továbbtanulás (könyvtáros képzések), könyvtári szolgáltatások, fenntarthatóság a könyvtárakban stb. Olyan témák, amelyek szinte minden könyvtárban felmerülnek, így lehet tapasztalatot cserélni, mesélni.

3. Végül a "legnehezebb" szint a Szakmai mélyvíz nevet viselte és olyan témákat érintett, mint az Open Science, könyvtári automatizálás, MI, repozitórium, adatrepozitórium, adatgazdagítás, metaadat-kérdések. Ezek a témák specifikusabban vannak jelen egy-egy könyvtár életében, és ezen belül is kérdéses, hogy a jelenlévők közül ki foglalkozik vele, vagy csak távolról lát bele.

Az 56. alkalommal megszervezett nemzetközi tanácskozásra több mint ötszáz szakember érkezett Debrecenbe, hogy a négynapos rendezvény alatt a szakterület olyan kihívásaira keressenek választ, mint a könyvtárak szerepe a jelenlegi társadalmi, technológiai trendek, a digitalizáció és az olvasási szokások radikális megváltozása korában. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete a szakterület legreprezentatívabb szervezete. Több mint kétezer tagjával a hazai szakemberek 25-30 százalékát tömöríti a fennállásának 90. évfordulóját ünneplő egyesület.

- A jubileumunk mellett ebben az évben ünnepeljük a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulóját is. Ez az év tehát a tudomány, a kutatás igazi ünnepe, ezért mindenképpen szerettünk volna egy olyan városba, egy olyan emblematikus helyre ellátogatni, ami teljes mértékben kapcsolódik a tudományhoz és az innovációhoz. Azt gondolom, hogy Debrecennél, a Debreceni Egyetemnél, az Egyetemi Könyvtárnál jobb partnert nem is találhattunk volna az idei vándorgyűléshez - hangsúlyozta a rendezvény július 10-i sajtótájékoztatóján Gerencsér Judit, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke.

Az idei rendezvényre több mint 500 szakember érkezett az ország minden részéről és külföldről, többek között Törökországból, Szlovákiából, Szerbiából és Romániából. A négynapos vándorgyűlésen a plenáris előadásokon túl 14 szekcióülés és számos kulturális, közösségi program várta a résztvevőket.

- Ez a konferencia kiváló lehetőséget teremt arra, hogy együtt gondolkodjunk és közös megoldásokat keressünk erre a kihívásra. Remélem, lesz alkalom arra is, hogy rátekintsünk és felfedezzük azokat a különbségeket és közös vonásokat, amelyek a különböző könyvtártípusok között mutatkoznak, illetve az egyre több és egyre újabb könyvtári munkakörök kínálnak. Bízom abban, lesz bátorságunk arra is, hogy észrevegyük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a könyvtári tudás, tapasztalat, kompetenciák szervezésével, újratervezésével az emberek és az intézmények együttműködve tudnak majd megoldásokat keresni a kihívásokra. Illetve megtaláljuk, hogyan tudunk értékteremtő módon jelen lenni a társadalomban, innovatív archívumok és találkozóhelyek lenni, valamint megfelelő szolgáltatásokkal támogatni az oktatás, a kutatás és a kultúra területét - fogalmazott Karácsony Gyöngyi.

A vándorgyűlés KIT szekciójában - Hollandiától Magyarországon keresztül az USA-ig, köz- és szakkönyvtárból, szakmai szövetségtől - sokszínű előadói csapat mutatta meg, hogy a könyvtár rengeteg módon tudja segíteni a társadalmat. Érdekes volt látni, hogy ki, milyen témát, korosztályt, hozzáállást lát üdvözlendőnek.

A záró kerekasztal beszélgetésen elhangzottak alapján kiderült, hogy minden felvetett probléma figyelmet érdemel, ugyanakkor tudatosítottuk: a könyvtári szerepvállalásnak vannak objektív határai. Korlátozottak az anyagi, emberi erőforrások, így különösen nagy felelőssége van az egyes könyvtáraknak abban, hogy mely társadalmi ügyekre irányítja rá a figyelmet. Hiszen egy-egy zöld könyvtári eseményt megszervezni, a látogatók egészségtudatosságát növelni vagy éppen digitális kompetenciáit fejleszteni mind-mind szép küldetések. Inkább az a kérdés, hogy szakember, idő, fenntartói hozzájárulás, hely... akad-e a kitűzött célok eléréséhez.

Annyi bizonyos, hogy a könyvtárak ma már nem csupán a könyvekben rejtőző tudás továbbadására vállalkoznak, hanem ennél sokkal többre: felzárkóztatásra, edukálásra, az egyes társadalmi rétegek közötti egyenlőtlenségek kisimítására, és a fontos társadalmi ügyek felvállalására.

A 2025. év könyvtárosa (USA, Library Journal) - John Szabo - volt a vendégünk a KIT szakmai műhelyben, a magyar könyvtárosok legnagyobb seregszemléjén.
Ritkán hallható, holisztikus ívű gondolkodás! Példa az USA-n belül és kívül. Öröm látni: tényleges teljesítményért adott díj!

Az előadás több izgalmas részletet felmutat, pl. a Los Angeles Public Library olyan szolgáltatását - Új Amerikaiak Kezdeményezés link , amely a friss bevándorlók első helyi kapcsolatfelvételét segíti. E könyvtárba fogadott helyen az érkezők nem hivatallal, hatósággal, rendőrséggel találkoznak, hanem könyvtárral, ami mindkét fél számára hatalmas lehetőség.
A könyvtár oldaláról az, hogy az eredményes eligazítással a könyvtár magához kötheti a friss használókat (Ne feledjük, hogy a közkönyvtár célcsoportja a lakosság nem kevesebb, mint 100%-a!) John Szabo azonban továbbviszi a figyelmünket: ezekből az emberekből a könyvtár saját szószólóit, nagyköveteit neveli ki, azaz, akik - azon túl, hogy a használók táborát gyarapítják - szükség esetén kiállnak a könyvtár elismerése, költségvetése mellett.

Ritka élmény egy ilyen átfogó szakmai gondolkodást megismerni; az egyes könyvtári tevékenységeket egy nagyobb rendszer részeiként is kezelni. Így visszaköszön a KIT szekció címéből a társadalmi ügy, angolul: "issue", mely esetünkben a frissen érkezettek minél hatékonyabb integrációja, hozzájárulása a város - és tágabb értelemben az USA lakóinak jóllétéhez. Példa az Egyesült Államokban és bőven annak határain túl is. (MG)

A vándorgyűlés résztvevői vegyes megközelítésben hallhattak adatokat és értékeléseket a magyar könyvtárak teljesítményéről. Más-más eredményeket kapunk pl., ha a könyvtárhasználat alakulását 2-3 vagy 10-15 éves távlatban nézzük. Szinte alig hallható olyan nyilatkozat, amely egyszerre mutatja a mikro- és makrotrendeket, netán a hazai helyzetet összeveti a külföldi adatokkal. Ebbéli igény nélkül bármely nyilatkozatnak lehetnek igazságmagvai, ugyanakkor a befogadó csak részigazságokkal szembesülhet. A szakmai felelősség azonban ennél többre tart igényt.

Fontos tényező lehet, hogy a társadalomban, közösségben milyen paraméterek és összehasonlítások hangzanak jól. A könyvtárhasználat kétségtelenül ilyen. Ám ennél - szakemberként - sokkal többre érdemes figyelni.

A teljesítménytényezők, -mérés, -mutatók, -értékelés logikai sorrendjénél maradva a könyvtári szervezet környezete, bemenetei, kimenetei, eredményei és magasabb szintű hatások között feszülő teljesítménytényezők meghatározása általánosságban:
- Gazdaságosság: a tevékenység nyereségessége
- Piaclefedés: a tényleges használók aránya a lehetséges használókhoz képest
- Eredményesség: sikerrel, eredménnyel járó tevékenység megvalósulása (illetve a cél elérése)
- Hatékonyság: a ráfordításokat és a hatásokat tükröző eredmények viszonya
- Költséghatékonyság: adott költségre jutó eredményesség
- Költségek: kiadások (közvetlenül pénz, vagy közvetve: munkaerő, idő, helyiség stb.)
- Termelékenység: egységnyi idő alatt nyújtott szolgáltatás.
Mindez ábrán nézve: link (5. oldal).

A könyvtárak nemcsak a csendes olvasás helyei lehetnek, hanem olyan közösségi terek is, ahol a diákok társas és érzelmi készségei fejlődhetnek. Matthew Harrison tanár és Jess Rowlings logopédus Next Level Collaboration programjukban bemutatják, hogyan használhatók a kooperatív videojátékok a neurodivergens fiatalok bevonására és társas kapcsolatainak fejlesztésére.
Neurodivergens fiataloknak nevezzük azokat a gyerekeket és serdülőket, akiknek gondolkodása, érzékelése vagy viselkedése eltér az átlagostól - például autizmussal, ADHD-val vagy tanulási eltérésekkel élnek.
A program alapja, hogy a könyvtárak kulturálisan és fizikailag is biztonságos környezetet nyújtsanak a résztvevők számára. A kezdeményezés célja, hogy a résztvevők közösséghez tartozónak érezzék magukat, miközben fejlesztik együttműködési és kommunikációs készségeiket. A könyvtárak számára pedig egy lehetőség az inklúzió erősítésére és új közösségi szerepek kialakítására.

Tippek a könyvtárosok számára egy ilyen program összeállításához:
- Kulturális biztonság: A könyvtárak sok neurodivergens diák számára már most is "menedékhelyekként" szolgálnak. Ezt a szerepet erősíthetik játékos programokkal.
- Kooperatív videojátékok használata: Helyi többjátékos videójátékok ideálisak kisebb csoportoknak, mert fejlesztik az együttműködést és a kommunikációt. A couch co-op vagyis kanapés kooperatív játékokat jellemzően tévé előtt ülve kanapén vagy székeken játsszák, pl. Play Station-ön.
- Közös tervezés: Kérdezd meg a diákokat, mit szeretnének - milyen játékok, milyen tér és milyen szabályok segítenék őket a bekapcsolódásban.
- Kisebb csoportok: Maximum 6-8 fővel indíts, kényelmes ülőhelyekkel és közös képernyővel. Nem kell a legújabb konzolokat megvenni - régebbi játékok is tökéletesek.
- Érdeklődési alapú bevonás: Használjuk ki, hogy a játék sok fiatal számára természetes érdeklődési terület, és így könnyebb kapcsolatokat építeni.
- Tartós közösségi élmény: Ne jutalomként vagy büntetésként kezeld a részvételt - a rendszeres jelenlét kulcs a barátságok kialakulásához.
- Érzékszervi szempontok: Keress nyugodt, csendes helyet, ahol a fény és hanghatások nem zavarják az érzékenyebb diákokat.

A könyvtárak hagyományosan olyan helyek, ahol a különböző érdeklődésű és képességű emberek is megtalálják a számukra fontos tartalmakat. Ez a program pedig tovább erősíti a könyvtárak közösségi és demokratikus szerepét, hiszen támogatja az inklúziót és a különbözőség elfogadását. (ref.: Habók Lilla)

Az emberi erőforrások számviteli kezelése és valódi stratégiai értéke közötti feszültség kulcsfontosságú és húsbavágó kérdés - állítja Russell Coff menedzsment-tanácsadó. A jelenleg is meglévő számviteli paradigma az ipari korszak gazdaságában gyökerezik, és gyakran ösztönzi a rövid távú költségcsökkentést, potenciálisan aláásva a vállalat hosszú távú egészségét és versenyképességét.
Coff szerint ugyanakkor egyre nagyobb teret nyer az a szemlélet, miszerint az emberi tőkébe való befektetés gondos erőforrás-allokációt igényel, és ezeket az erőforrásokat képzésre, fejlesztésre és a munkaerő megtartására kell fordítani. Mindez arra ösztönzi a vezetőket, hogy az emberi erőforrásokra vonatkozó kezdeményezések befektetési megtérülését vegyék figyelembe, ahelyett, hogy pusztán a költségeket minimalizálnák.
Coff szerint a jó menedzsmentszintű kérdések úgy hangzanak, hogy "Mennyit kell optimálisan befektetni a képzésbe, hogy biztosítsuk a jövőbeni szükséges készségeket?" és "Milyen támogatást kell nyújtanunk annak biztosítására, hogy képzési befektetéseink hosszú távú munkavállalói elkötelezettséget és termelékenységet eredményezzenek?"

A professzor szerint a technológiai fejlődés gyors üteme állandó kihívást jelent azoknak a szervezeteknek, amelyek fejlesztik az emberi tőkéjüket. Ez pedig nemcsak átképzési kényszert jelent, hanem a változással szembeni ellenállás kezelését is. Erre példa a Covid-járvány, ami erőteljesen gyorsította a szervezeti és egyéni alkalmazkodást, ezzel bebizonyítva azt, hogy ha a sürget az idő, hihetetlen mértékű átalakulást is el lehet érni.
A Coff által képviselt stratégiai menedzsmentszemlélet lényege, hogy fenntartsa ezt a sürgősségi érzést, és elősegítse a folyamatos tanulást és készségfejlesztést, elősegíteni a munkaerő a jövőbeni stratégiai irányokkal összhangban maradását anélkül, hogy a menedzsment zavaró, erőltetett változtatásokat eszközölne - hacsak ez utóbbi nem feltétlenül szükséges.

Előző rész: link

"Nagyon gyengék vagyunk az együttműködésben, s ezt nem lehet csupán a politikára fogni" - mondta Monok István (MTA Könyvtár) a vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén. E hiányosságra a KIT is évtizedek óta utal, rámutatva e jelenség szervezeti kulturális okára is, azaz a magas hatalmi távolsági index versenyképességet csökkentő hatására.

Játékot hirdetett a vásárosnaményi Balázs József Városi Könyvtár: Egy űrhajózással kapcsolatos kérdéssort állítottunk össze Kapu Tibor közelgő útja apropóján. Facebook oldalainkon itt található: link , link

Egy hét elteltével Fejes Csilla könyvtárvezetőt megkérdeztük felhívása eseményéről. Mint a KIT-ben kifejtette: "annak ellenére, hogy a könyvtárosok FB csoportban is megosztottuk a kvízt, csak néhány könyvtár élt a lehetőséggel, hogy a téma iránt érdeklőket, mint célcsoportot megszólítsa. Néhányan meg is dicsérték, és 41 megoldás született. 6 helyes megfejtés érkezett. Úgy tűnik, a könyvtárosok vagy nem mindig látják meg a lehetőséget egy kisebb réteg megszólítására, vagy nem tudnak / nem mernek élni a felajánlott anyaggal. Pedig a szakmában gyakran a tudásmegosztás a téma, a hatékonyság pedig egymás munkáinak felhasználásával egyértelmüen növelhető lenne. Én régebben osztottam már meg FSZEK-kvízt. A nyertest megkérdeztem, honnan tudott róla; azt írta, hogy egy csillagászati FB-csoportból. Ennek is örültem!"

Egy példa nem példa, ám ha a forrásszűkében lévő könyvtárak túl kevésszer veszik igénybe a többi könyvtár online kínálatát, akkor az jó eséllyel veszi vissza a versenyképességet. (MG)

(Egy éve írtuk.) Az egész hirtelen indult. Az egyik nyári napok Baltimore-ban, amikor túl meleg volt ahhoz, hogy bent legyünk légkondicionálás nélkül, a hőség az egész környéket kiszorította az erdőbe. Fogtam egy könyvet, és elkezdtem olvasni az unokahúgaimnak. Néhány oldal után újabb kis fejek jelentek meg előttem a könyv mögött. Biztattam a környékbeli gyerekeket, hogy csatlakozzanak. Amikor befejeztem az olvasást, a gyerekek nem akarták, hogy abbahagyjam a mesélést. Megkértek, hogy olvassak el még egy könyvet, aztán még egyet. Néhány kör után elegem volt. Így hát azt mondtam: "Srácok, tudtok otthon könyvet olvasni." - "Nincs otthon könyvünk" - mondta többségük. Kemény emlékeztető volt, hogy vannak gyerekek, akiknek nincs otthon egy könyve sem.

Szóval mit csináltam? Minden hétvégén elkezdtem olvasni a környékbeli gyerekeknek. Stoop Storytime-nek hívtam. Mindez arra ösztönzött, hogy jelentkezzek közkönyvtárosnak. Közkönyvtárosként azonban hamar rájöttem, hogy azok a könyvtárba járó gyerekek nem ugyanazok, mint akiknek korábban olvastam. Elkezdtem kutatni a könyvtári küszöbfélelmeket és felderíteni az úgynevezett könyv-sivatagokat. Azaz olyan területeket vagy közösségeket, amelyekben korlátozott a hozzáférés a könyvekhez és az olvasmányokhoz. Lassan rájöttem, hogy a könyvtárban nem fogok lakókörnyezetem azon tagjaival találkozni, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, hogy megforduljanak a könyvtárban. Így hát otthagytam a munkámat, és kimentem az utcára, és radikális utcai könyvtáros lettem.

Radikális utcai könyvtárosként szokatlan módokon jelenítem meg a könyveket közterületeken. Ingyenes, nyilvános könyvszekrényeket telepítek, utcasarki meséket rendezek, és felugrok a háztömbbe ingyenes könyvkínálattal, így azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs pénzük a McDonald's-ra se, nem kell aggódniuk a könyvre fordítható pénz miatt.

A nem vizuális olvasás nemcsak a 8,6 millió gyengén látó vagy nem látó amerikai számára fontos, hanem több millió olyan embernek is, akik nem férnek hozzá a hagyományos nyomtatott könyvekhez, pl. a testi fogyatékossággal, diszlexiával és kognitív kihívásokkal küzdők. Minden ötödik amerikai fogyatékossággal él. A diszlexia a lakosság akár 20%-át is érinti. Alacsony szintű írástudással 32 millió felnőtt küzd. Egy hangoskönyv hasznos lehet egy vak embernek, de jól jöhet egy műtét után lábadozónak, az angol tanulásához vagy a fáradtság kezeléséhez.

A szerző maga is vak. Az Andrew Heiskell könyvtár link (a New York City és Long Island területén működő egyetlen Braille- és hangoskönyvtár) munkatársa. Az olvasáshoz fűződő kapcsolatán túl, áttekinti a Heiskell szolgáltatásait. Azokat is, amelyek pl. új módszereket mutatnak be az olvasásra, az írásra és a rendszerezésre. Úttörő fejlesztéseik - pl. digitális írástudás-tanácsadás vakoknak, tapintható (taktilis) tanulás, hangalámondással ellátott média (audio-described media) és más, segítő technológiák - ma már városszerte, számos fiókba eljutnak. Szolgáltatásaik pl.:
- Dokumentumok kölcsönzése: Braille könyvek postai úton (akár több kötetben), hangoskönyvek egyedi digitális lejátszókra (jól tapintható gombokkal), Twin Vision kötetek (Braille + nyomtatott szöveg), BARD rendszer (digitális letöltés számítógépre, telefonra, táblagépre).
- Eszközök kölcsönzése: Braille e-olvasók, hangoskönyv-lejátszók, nagyító képernyők, Braille nyomtatók, 3D nyomtatók (tapintható modellek készítésére). Chancey Fleet technológiai oktatóként peer-alapú digitális képzést nyújt.

Felhasználóknak nyújtott képzések:
- Egyéni és csoportos coaching képernyőolvasók, nagyítás és digitális írástudás témákban
- Braille tanulócsoport szombatonként
- Online és személyes digitális hozzáférés tanítása
Egyéb szolgáltatások
- Írói műhely digitális technológia és önkéntes segítők támogatásával
- Kreatív foglalkozások: origami, hímzés, kollázs
- Filmklub - filmek hangos leírással (több, mint a szinkronizálás)
- Térbeli grafikai műhely (Dimensions Lab)
- Támogatás újonnan érintetteknek a nem vizuális olvasás világában

Az akadálymentesítés nem hiánypótlás - ez egy alapkövetelmény. A könyvtáraknak lehetőségük van arra, hogy azt ne különálló szolgáltatásként kezeljék, hanem eszköznek tekintsék olyan programok, terek és gyűjtemények kialakításához, amelyek mindenki számára hasznosak és kedveltek. (Ref.: Szabó Eszter, DEEPL, Copilot)

A kérdésre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
13 - teljes egészében
8 - részben
7 - igen is, meg nem is
4 - inkább nem
5 - egyáltalán nem.
Ha a mostani adatokat összevetjük a 10 évvel ezelőttiekkel, a következő diagramot kapjuk: link . Ezek alapján úgy tűnik, a helyzet lényegesen nem változott.

Több épület is megsérült a [múlt] hétfői viharban: vagy a szél bontotta meg ezeket, vagy fák dőltek rájuk. A Margit-sziget északi részén egy transzformátorállomásra dőlt egy fa, az Országos Széchényi Könyvtár tetejét pedig 100 négyzetméteren bontotta meg a viharos szél.

A Söderköpingi Könyvtár néhány olvasásra ösztönző projektje link után...

Tanulás a gyakorlatban egy zombikalandon keresztül! Az egyik középiskolával együttműködve arra kérték fel a diákokat, hogy olvassanak el egy disztópiát. A műfaji ismereteket beépítették a hetedikesek rendszeres könyvtárlátogatásába. Céljuk az volt, hogy megtanítsák a diákokat tájékozódni a könyvtárban, kezeljék a könyvtári katalógust, és megismerjék a könyvtár kínálatát.
A projekt eredménye egy könyvtárlátogatási koncepció volt, a "Zombi invázió Stinsenben". Ehhez a Bird Escape platformot használták. A digitális tartalmat kiegészítették a fizikai könyvtárban végzett feladatokkal.

Robotok a kalandjátékban
Robotokat kölcsönözhettek a könyvtárosok a Biblioteksutveckling Östergötlandtól, így maguk is tapasztalhatták olcsóbban használni a technológiát. A robotokat oktatási eszközként ajánlják a programozáshoz, de játékosabb formában közvetlenül, előzetes programozás nélkül is használhatók.
A könyvtár célja: minél több ember könyvtárba vonzása és az olvasás népszerűsítése.

Partnerség: A városi sport- és szabadidős egységekkel együttműködve a könyvtár egy sátrat állított fel a sportverseny területén. Számos felnőtt és gyermek látogatja az évente megrendezett versenyt.
A könyvtár megragadta az alkalmat: vízen versenyeztették a kétéltű robotokat. Amíg a gyerekek tesztelték a robotokat (tableten vagy telefonon irányítva), addig a könyvtárosok beszélgethettek a szülőkkel, és ajánlották a nyári olvasási kihívást.

Eredményeik a projektmunkák után:
- Új munkamódszereket fedeztek fel az olvasás népszerűsítésére (pl. szabadulószoba, robotok)
- Célcsoportjukat kiszélesítették: a technológia révén a kissé eltérő érdeklődésűeket is megszólítják.
- A könyvtárat olyan helyekre viszik, ahol a lakosok vannak: esetünkben a városi versenyen a robotok szerepe leginkább a figyelemfelkeltés és a beszélgetés elindítása volt. A gyerekekkel és a szülőkkel is beszélgettek az olvasásról, hogy olyan családokat találjanak, akiket nem látnak a könyvtárban.
- A könyvtárosok kísérleteztek, és menet közben tanulták a technológiát. Pedig nem műszaki zsenik! (Ref.: Szabó Eszter ; DEEPL)

Az Idióma nevű könyvszobor nem új, de most itt van róla egy videó. A 8000 db könyvből álló építmény Prága közkönyvtárában található, és több emelet magasságú. E kreatív műfaj talán az egyik legjobb módszer a feleslegessé vált könyvek újrahasznosítására. (MG)

A gyógyvarázs eddig 257 intézményben több mint 476 millió forint értékű orvosi eszközt juttattak el.

Országszerte várják azoknak az önkénteseknek a jelentkezését, akik meseolvasással segítenék kórházban fekvő beteg gyerekek gyógyulását.

Idén is folytatódik a K&H Gyógyvarázs meseolvasó programja, amelyre ebben az évben bárki jelentkezhet. A három éve indult akció keretében eddig 300 középiskolás és a pénzintézet 100 dolgozója 37 alkalommal olvasott fel a kórházakban fekvő beteg gyerekeknek kedvenc könyveiből - adta hírül a bank hétfői közleménye.

A gyógyvarázs mesedoktorok akciójához mostantól bárki jelentkezhet a link oldalon keresztül, az egyetlen feltétel, hogy legalább 14 éves legyen. A honlapon az érdeklődők megnézhetik a mesedoktorokat fogadó kórházak listáját, valamint kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb időpontot. A tájékozódást térkép is segíti, így az önkéntesek könnyen megtalálhatják a hozzájuk legközelebbi helyszínt. Jelenleg 12 megye 24 kórháza várja a felolvasókat, a lista azonban folyamatosan bővül.

A jótékonysági program 10 éve támogatja a beteg gyerekek felépülését; az orvosokat és kórházakat műszeradományokkal segítik, az intézményekben gyógyuló gyerekeknek pedig rendszeresen szerveznek szórakoztató programokat. Eddig 257 intézményben több mint 476 millió forint értékű orvosi eszközt juttattak el, és 140 alkalommal szerveztek programokat a kicsiknek.

A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár nemes cél érdekében szervezi meg könyvvásárát július 14. és 18. között, melynek bevételével a Sütni jó! Alapítványt támogatja.

"Támogassa egy könyv megvásárlásával a Sütni jó! Alapítványt" elnevezéssel kezdeményezés indult a nehéz anyagi helyzetbe került civil szervezet megsegítése érdekében. Az elmúlt hónapban Galamb Alex az Ünnepi Könyvhét miskolci rendezvényén működött közre úgy, hogy 30 kilogramm pogácsát osztott szét a rendezvény látogatói között. Most a könyvtár a nehéz anyagi helyzetben lévő alapítványon igyekszik segíteni oly módon, hogy központi épületében és további öt fiókkönyvtárában árusít 300 forintos egységáron befogadott, használt dokumentumokat.

- A július 14. és 18. között zajló jótékonysági akció során befolyt összeget intézményünk a civil szervezet javára ajánlja fel, hogy ezzel segítse zavartalan működését. Sok kicsi sokra megy, így akár néhány könyv megvásárlásával is hozzájárulhatnak az érdeklődők ahhoz, hogy az alapítvány továbbra is gördülékenyen működhessen - hívta fel a figyelmet Brézai Zoltán, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár PR-munkatársa.

A székelyudvarhelyi könyvtárosok hangsúlyos szerepet kaptak a Békés Megyei Könyvtár által szervezett programokban, amelyek a Múzeumok Éjszakája alkalmából zajlottak Békéscsabán 2025. június 21-től. Testvérintézményként, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársai különleges eszközöket vittek bemutatni, például a fényírdát (camera obscura).
Szabó Károly, az udvarhelyi könyvtár munkatársa részletesen mesélt a lyukkamera történetéről és működéséről, szemléletes bemutatóval egészítve ki az elméleti ismereteket.
A székelyudvarhelyiek közreműködésével családi délutánt is tartottak, kézműves foglalkozásokkal és tudományos eszközökkel, hozzájárulva a rendezvény interaktív és élményszerű jellegéhez.

... A csabai Hírességek sétányánál elmondta, hogy ez olyan, mint Hollywoodban a hírességek sétánya, csak itt a hírességek nem csillagokat, hanem téglákat kaptak. Olyan neves helyi és békéscsabai kötődésű személyek nevei olvasható a térköveken, akik valamilyen értéket hoztak létre, miben jeleskedtek, illetve, hogy mikor születtek és hunytak el.
A legnagyobb tégla a festőfejedelem Munkácsy Mihálynak járt. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint nőtt a könyvtárba járók száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent - derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Az INS adatai szerint a 2024-ben működő könyvtári hálózat 8105 könyvtárból (közigazgatási egység) állt, ami 158 egységgel kevesebb, mint 2023-ban. Az aktív felhasználók száma 2,4 millió fő volt, akik elsősorban az iskolai könyvtárakat (53,8%) és a nyilvános könyvtárakat (33,3%) használták. 2024-ben a kiadott kötetek száma 19 millió volt, ami 0,2 millió kötetes csökkenést jelent 2023-hoz képest. Egy aktív felhasználó átlagosan évi nyolc kötetet kölcsönzött.

A kimutatás szerint a múzeumok és nyilvános gyűjtemények hálózata tavaly 464 alapegységet foglalt magában, ugyanannyit, mint 2023-ban, és ezekben 34,2 millió kulturális és természeti tárgyat tettek közszemlére (ez 732 000-rel több kulturális tárgyat jelent, mint 2023-ban).

A friss felmérés forrásai a térség könyvtárainak, könyvtári szövetségeinek weboldalai, a délkelet-ázsiai mainstream újságok és a 2019 és 2024 között megjelent tudományos cikkek, kizárólag az angol nyelvű közlemények. Az eredmények:

Technológiai opciók (13 kezdeményezés): biometriai felismerés, RFID címkézés, robotika, számítógépes algoritmusok.
Új ügyfél-interfészek (6 kezdeményezés): virtuális asszisztensek, chatbotok, intelligens felhasználói dashboardok.
Ez utóbbi, részletesebben: irányítópultok, kijelzők, monitorok - ahol az AI elemzi és megjeleníti pl. a látogatottság adatait, s ennek alapján a látogató, vagy a könyvtáros jobban megismerheti a felhasználói szokásokat, s jobb döntéseket hozhat - pl. hol van éppen több ülőhely, hol és milyen esemény zajlik éppen, stb. - s merre érdemes elindulni, ill. hova kell több könyvtári személyzet, stb.)

A legtöbb könyvtár meghozta a döntést az MI-technikák munkahelyi alkalmazásáról. A projektek többsége még a kísérleti szakaszban van. Ez azt jelzi, hogy a régió könyvtáraiban még nem született egyhangú döntés a mesterséges intelligencia alkalmazásáról. A könyvtárosok továbbra is szembesülhetnek kihívásokkal és aggályokkal, ha be akarják vezetni a mesterséges intelligenciát. Ilyen kihívások, félelmek: erőforráshiány, az alkalmazások karbantartása, a személyzet vonakodása, a személyzet képzése, adatbiztonság.
A tanulmány bemutatja a sikeres projekteket, és rámutat a további fejlesztési területekre és országokra is. (Összeáll. Szabó Eszter; Perplexity; DEEPL)

Léhen átadták a 105. felújított Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei kistelepülési könyvtárat. A beruházás több, mint 20 millió forintból valósult meg, melynek részeként egy felújított, kibővített épületben, megszépült környezetben várja az olvasókat a községi könyvtár. A Magyar Falu Programnak, a település önkormányzatának és a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszernek (KSZR) köszönhetően egy tágasabb környezetben számít olvasóira a felújított könyvtár, tudtuk meg az anyaintézménytől a Rákóczi Ferenc Könyvtártól.

Az ünnepélyes könyvtárátadón Szemán Károly, a község polgármestere kiemelte: a könyvtár felújításának köszönhetően új fejezet kezdődött a település életében. Lényeges, hogy a falu lakossága használja a könyvtárat. Demeter Zoltán, a térség országgyűlési képviselője pedig úgy fogalmazott: ha megújul a könyvtár, a település is megerősödik. Fontos, hogy a tudáshoz való hozzáférés lehetőségét a falvakban is biztosítsák.

Vincze Máté köszöntőjében arról beszélt, hogy a könyvtárak a helyi identitás meghatározó eszközei. A Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára rámutatott: a vármegyei hatókörű városi könyvtárak országszerte 2700 kistelepülési szolgáltatóhelyet segítenek, mely Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében még jelentőségteljesebb, hiszen 332 településen vannak jelen.

Rózsa Dávid, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója hangsúlyozta: Magyarországon évente több, mint 1,5 millió könyvtárhasználóról és 17 millió kölcsönzésről beszélünk. A kölcsönzések 10 százaléka pedig a legkisebb, vagyis az 1000 fő alatti településeken történik. Varga Gábor, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár igazgatója átadta a település első emberének Szekeres Erzsébet, Magyar Örökség-díjas textil- és képzőművész grafikáját. A művész azzal a szándékkal adományozta meseillusztrációit a vármegyei feladatokat is ellátó könyvtárnak, hogy minden felújított kistelepülési szolgáltatóhely kapjon 1-1 darabot munkáiból.

A közelmúltban több könyvtárat is felújítottak a vármegyében.

- Érthető, hogy könyvtári munkakörben elvárás a könyvtárosi képzettség.
- Krónikusan hiányzik a használóorientáció, helyette szolgáltatásorientáltak vagyunk.
- Szakmai fórumokon túl kevéssé kapnak szót azok, akik nem a mainstream szerint vagy szempontjából fogalmazzák meg gondolataikat. Mindezek a szinergiák, stratégiai összetartó erők leépülését erősítik. (MG)

Egy országos, ipari analógia: - Jó ötlet egy már így is jelentős iparágat tovább erősíteni helyben? Rövid távon nem lehetetlen, hogy a válasz igen. (...) Hosszú távon viszont a hatás sokkal kevésbé egyértelmű. Ha a helyi gazdaság szerkezete még egyoldalúbbá válik, vagyis növekszik az, amit a közgazdászok iparági koncentrációnak neveznek, két probléma is jelentkezhet.
- Először is az iparág, ami most rohamosan fejlődik, később hanyatlásnak indulhat, magával rántva az egész gazdaságot.
- Másrészt ha a gazdaság nagyon egyoldalúvá válik, akkor hiányozni fognak az iparágak közötti kapcsolódások, azaz értékteremtő szinergiák. (Telex)

Bár sokaknak az e-book olvasók hallatán azonnal a Kindle ugrik be, azért koránt sem csak az Amazon-féle kütyükkel lehet digitális köteteket olvasni, jó pár cég kínál erre alkalmas eszközöket, a legújabb tesztemben pedig három modernebb, ha úgy tetszik csúcskategóriás megoldást vettem szemügyre, amelyek között akadnak hasonlóságok - például mindegyik képes színek megjelenítésére -, ugyanakkor sok szempontból el is térnek egymástól.
Ahogy korábban az okostelefonok és rúdporszívók esetében, a konkrét modelleket felvonultató mostani cikkemet is megelőzte egy kisokos, amiben azt jártam körbe, hogy egy digitális kiadványok megjelenítésére tervezett e-book olvasó megvásárláskor milyen tényezőkre érdemes figyelni. Ide tartozik a szoftver, a méret, a kijelző, néhány fontosabb specifikáció, és arra is gondolni kell, hogy az olvasáson túl mire használnák a kiválasztott eszközt, illetve érdemes-e felárat fizetni az extra funkciókért.

Jelen cikkemben három modellt mutatok be: Pocketbook Verse Pro Color, Boox Note Air4 C, Kindle Colorsoft (2024). Ezeket az olvasókat a fentebb lefektetett szempontok mentén teszteltem, a folytatásban pedig a korábbi összeállításaimhoz hasonlóan a valós használaton alapuló tapasztalataim megosztása mellett kitérek arra is, hogy melyik kinek lehet jó választás.

Itassuk vagy ne itassuk a kertünkben a madarakat? Sokan meglepődnek a hazai szakértők válaszán. Bár a mostani esőzések némiképp enyhítették az aszályos időszakot, a nyári hónapok továbbra is komoly kihívást jelentenek a természet számára - különösen a madaraknak. Egyre több kertben jelennek meg madáritatók, és úgy tűnik, ez a fajta gondoskodás lassan trenddé is válik. De valóban hasznos ez a figyelmesség? És ha igen, hogyan biztosíthatunk számukra biztonságos és egészséges vízforrást? Egyáltalán: szabad-e, sőt, ajánlott-e a madarak itatása a nyári melegben? Kérdéseinkre Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője, valamint a Mályi Madármentő Állomás szakértői adtak választ.

Azt tudjuk, hogy a vízimadarak etetése tilos, de azzal már sokkal kevésbé vagyunk tisztában, hogy itassuk vagy inkább ne itassuk a madarakat? A kérdésre a válasz, amiben minden hazai szakember egyetért: igen, szabad az itatás! A nyári forróság ugyanis nemcsak az emberek számára megterhelő, de a vadon élő madarak is komoly kihívásokkal néznek szembe a kánikulában. A víz nemcsak a szomjoltáshoz szükséges, hanem tisztálkodáshoz is - és ebben mi is segíthetünk nekik.

"A madáritató és -fürdő a leghosszabban, gyakorlatilag egész évben, folyamatosan végezhető, a madarakat segítő és a madármegfigyelést lehetővé tevő tevékenység." - közölte Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Hozzátette még, madaraink többségének naponta akár többször innia és akár fürdenie is kell, ami az egyre szárazabb nyarakon és hómentes teleken mind nagyobb kihívást jelent számukra. Különösen igaz ez az egyre víztakarékosabban működő településeken, ahonnan az egykor széles körben elterjedt háztáji állatok itatói is hiányoznak. Ezért a madárbarátok számára a madáritató egész éves működtetése az egyik legjobb lehetőség.

Egyre több dolgot lehet megtekinteni és elintézni a Digitális Állampolgár appban. Most egy olyan új funkcióval bővült a repertoár, ami egyszerűsíti a hivatalos üzenetek kezelését.

A digitális állampolgárok már a Digitális Állampolgár (DÁP) mobilalkalmazásban is böngészhetik a tárhelyükre érkezett, az állami szervezetektől kapott hivatalos üzeneteket - közölte a Digitális Magyarország Ügynökség.

A DÁP appban megjelent új menüpont lehetőséget nyújt a tárhelyre érkezett küldemények és csatolmányok megnyitására és letöltésére is, így a felhasználóknak nem szükséges egy külön felületre navigálni.

A DÁP-felhasználók QR-kód beolvasásával léphetnek be több azonosítást kérő állami és piaci weboldalra és alkalmazásba. (Nemrégiben a Magyar Telekom is csatlakozott ehhez.) Egy helyen megtalálhatóak a személyes- és a gépjárműadatok is, amelyeket szükség esetén meg is oszthatnak másokkal a felhasználók. Néhány gombnyomással igényelhetnek digitális hatósági erkölcsi bizonyítványt, valamint a QR-kóddal is azonosíthatják magukat a rendőri igazoltatásnál, és egyszerűen foglalhatnak időpontot a kormányablakokba. Az elektronikus aláírás funkciónak köszönhetően nem kell kinyomtatni, kézzel aláírni a szerződéseket és más hivatalos dokumentumokat.

Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.

A folyóiratok közül azok jutnak pénzhez, amelyek beállnak a sorba, a független színházakat pedig a tao-rendszer álságos felszámolásával juttatták a tönk szélére. A könyves szakmában is megjelent a NER, a Libri a több százmilliárd forinttal kitömött Mathias Corvinus Collegium tulajdonába került, s láthatóan próbálja a könyvvásárlók ízlését is befolyásolni. Ezt szolgálja már a Libri-díj is, amelyet az utóbbi két évben nem a legkiemelkedőbb könyvek alkotói kapnak, hanem azoké, amelyek nagy példányszámban keltek el. Ez olyan, mintha a Kádár-korszakban Berkesi András és Szilvási Lajos számított volna az irodalom csúcsának, hiszen az ő könyveik taroltak a könyvesboltokban, ám ma már szinte a nevükre sem emlékszik senki. A Librinek sikerült azt a mutatványt is előadnia, hogy a kormányideológus G. Fodor Gábor Orbán kontra Soros című pamfletjét beerőszakolták a történelmi tényirodalmi könyvek sorába, s mindjárt ki is tüntették ebben a kategóriában.

Az MTA még tartja magát, ám jelzésértékű, hogy a tudományos elit nem képes ezeknek az intézeteknek a megvédésére. Pedig a hálózat átalakítása "éppen azokat a nemzeti kultúra megőrzését célzó kutatásokat sodorná veszélybe, amelyek ápolására az MTA-t egykor létrehozták" - írták nyílt levelükben azok a kutatók, akik a Lendület program vagy az Európai Kutatási Tanács pályázatainak segítségével lettek kutatócsoport-vezetők. Orbánt azonban nem a nemzeti kultúra érdekli, hanem pusztán az, hogy a kulturális és tudományos életben is támaszt találjon a saját politikájának.

A német Spiel des Jahres zsűrije kihirdette a 2025-ös év legjobb társasjátékait. Az év játéka ("Spiel des Jahres 2025") díjat idén a "Bomb Busters" kapta, amely Hisashi Hayashi ötlete alapján, a Pegasus Spiele kiadásában jelent meg. A kooperatív bombahatástalanítós játék különleges mechanikájával, vizuális világával és tanulási ívével győzte meg a szakértő zsűrit.

Az év gyerekjátéka: "Topp die Torte": A gyerekjátékok kategóriájában 2025-ben "Topp die Torte" vihette haza az elismerést. A játékot Wolfgang Warsch tervezte, és a Schmidt Spiele gondozásában jelent meg. A játékosoknak réteges tortákat kell építeniük becslés alapján - miközben a dizájn, a szerencsefaktor és a pontozási rendszer egyaránt izgalmas élményt nyújt. A "Topp die Torte!" csillogó cukorkockái már első pillantásra elvarázsolják a játékosokat. A játék frissítően izgalmas, a pontozása pedig okos és tematikusan is tökéletesen illeszkedik. Megjelenésében is lenyűgöző, a szerencse és a taktika tökéletes egyensúlyával. Igazi, édes élvezet - emelte ki a zsűri.

Az év haladó játéka: "Endeavor: Die Tiefsee". Az ún. Kennerspiel des Jahres díjat - amely a tapasztaltabb játékosokat célozza meg - a "Endeavor: Die Tiefsee" nyerte. A Carl de Visser és Jarratt Gray által tervezett, a Frosted Games és a Board Game Circus által kiadott játék lenyűgöző mélytengeri kalandot kínál, amelyben a változatosság és stratégiai mélység kulcsszerepet kap.

"Csak a tisztán tartott és el nem pusztított természet ehető!
...az értékek őrzése a régi tudásból, az igény megteremtése az értékek őrzésére a természetben. Változatos, sokszínű természetünk, erdeink, rétjeink, vadvizeink számos eleme táplálék is. A legegészségesebb élelmiszerek (vadvízi halak, vadhús, gyógy- és ehető vadnövények, legelő állatok teje és húsa) ezekről származnak, így túlélésünk zálogai. De csak a tisztán tartott és el nem pusztított természet ehető. A blogon információkat adok az ehető, vadontermő növényekről és gombákról, felhasználásuk lehetőségéről, módjáról, gyűjtésük etikájáról, szabályairól, törvényeiről." - olvasható az Erdőkóstoló blog link bemutatkozójában.

Ez pedig már könyvtári hír:
Ehető vadnövények szerepe a regionális gasztronómiában - 2025. június 5-én a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban tartott előadást Pálfalvi Pál nyugalmazott biológiatanár, erdélyi magyar növénytani szakíró, a csíki és gyimesi gyűjtések során feljegyzett vadnövényekről "Zöldlapi étkek és növényi gyermekcsemegék" címmel. (via ReMeKe-e-Hírlevél)