A vándorgyűlés elnöki szekciójának üde színfoltja volt az az előadás, amely a Könyvtárostanárok Egyesülete részéről Pataki Mariannától hangzott el, az IFLA-UNESCO közös iskolai kónyvtári nyilatkozat új verziójáról, melyet az előadó fordított le magyarra.

A nyilatkozat link rögzíti a tanulók jogait az őket megillető iskolai könyvtári szolgáltatasokhoz.
Kitér arra, hogy az információ-szolgáltatatás terén bármiféle faji, vallási, nemi alapú diszkriminációnak illetve a cenzúra különféle típusainak sincs helye.
Az iskolai könyvtárat mint tanulási környezetet definiálják, ahol az iskolai könyvtáros is oktatási tevékenységet folytat a helyi oktatási környezet, illetve az egyes diákok igényei szerint. Szervesen kapcsolódnak tevékenységeikkel a környékbeli közkönyvtárak az iskolai könyvtárak kínálatához, és azokkal együtt egységes információs hálózatot alkotnak. Elősegítik a pedagógiai innovációt.
A különféle oktatasi keretekhez kötődő információellátás mellett az információ etikus kezelésének különféle formáit is megismertetik a diákokkal, a társadalmi és kulturalis érzékenységet is meg kínálják alapozni.
A tanárok számára pedig az iskolai könyvtár a pedagógiai innováció, a folyamatos önfejlesztés fontos színtere, ahol ehhez minden szakmai és emberi támogatast meg kell kapniuk. A prezentáció rengeteg ötletes képi és animációs elemmel ábrázolta ezen célkitűzéseket.

A vándorgyűlés KIT-Műhely Szekciójában "A könyvtári szolgáltatás megtérülése egészségügyi-információs környezetben" bemutatón készült minifelmérésen a jelen lévő 40 főből ketten jelezték, hogy szoktak kapni egészségügyi vonatkozású referenszkérdéseket. Ez a szám 0,5 százalékos arányt jelez, ami a kérdés jelentőségéhez képest igen csekély.
A nyilvános könyvtárak a digitális medicina terjedésével az EESZT-használatban, orvosi és labor-időpontfoglalásban, lelet-kiértékelésben nyújtott segítséggel és a jártasság kialakításával bizalmat kelthetnek a használóban. De a hivatali ügyintézésben is sokan segítségre szorulnak, és nem csak az egészségügyi területen.

A modern orvos-beteg kommunikációban a paternalisztikus orvoslás helyett az egyenrangú orvos-beteg kommunikáció a trend, melyben a tájékoztatáson alapuló önálló döntéshozatal a kliens részéről az orvos segítségével történik. Fontos, hogy az egyetemi könyvtárosképzés kitérjen a legfontosabb hazai és külföldi egészségügyi adatbázisok ismertetésére. A Magyar Orvosi Bibliográfia mellett a Magyar Tudományos Művek Tára is rendkívül jelentős egészségügyi információhalmazt tartalmaz.
A hazai orvostudományi publikálás az utóbbi években az angol nyelvű közlés irányába tolódik el, ennek összes következményével együtt.

Ideje felkészülni a jövő generációi egészségtudatos magatartásának pozitív irányú változására, az orvosi információkeresés és betegség-megelőzés jelentőségének felismerésére a nyilvános könyvtári információellátásban is.

Fontosabb weboldalak:
- Semmelweis HELP link egészségügyi tünetellenőrző honlap és applikáció, gyermek és felnőtt-változatban, (mikor maradjon otthon, forduljon-e gyógyszerészhez, keressen-e fel orvost, vagy hívjon mentőt.)
- Munkahelyi stressz link információ, teszt és azonnali kiértékelés, tennivalók, tanácsok.
- Depresszió és öngyilkosságmegelőzés link Teendők és tanácsok Mindenkinek, Fiataloknak, Családnak és barátoknak, Közösségi / Egészségügyi szakembereknek, Munkahelyen, Azonnali segítség alpontok és azonnali értékelést nyújtó rövid teszt segítségével ad támpontot.

Kapcsolódó: 'A legtöbb meleg fiatal úgy nő fel, hogy teljesen egyedül van, és nem kérhet a szüleitől tanácsot' link

Az MKE debreceni vándorgyűlésének elnöki szekciójában Milica Matijevictől a Szerb Könyvtárosok Egyesületének képviselőjétől megkérdeztem az előadása után, hogy milyen a viszonyuk a társadalom demokratizálódásáért küzdő szerb diákmozgalmakkal.
Az előadó válaszában elmondta, hogy civil szervezetként azonosak az érdekeik, és támogatják a diakok törekvéseit. A jelenlegi pattanásig feszült, indulatokkal teli helyzetben, ahol a tiltakozás mellett számos segédakciót szervező diákokat rengeteg provokáció ér a hatalom hívei részéről, jó volt látni, hogy nem tudják elrettenteni a szerb civil társadalom képviselőit a bátor kiállástól.

A Jerry Kline Közösségi Hatás Díjat a Gerald M. Kline Családi Alapítvány és a Library Journal hozták létre 2019-ben, hogy elismerjék a közkönyvtárat mint létfontosságú közösségi értéket. Amikor a könyvtárak, a civil szervezetek és az általuk szolgált emberek szoros partnerekké válnak, a közösségek virágoznak.
Díj: Egy nyertes könyvtár 250 000 dollár támogatást kap a Gerald M. Kline Családi Alapítványtól.

A nyertes könyvtárat a közösségre gyakorolt hatásának mértéke alapján határozzák meg a következő kulcsfontosságú területeken:
- Együttműködés a helyi önkormányzattal a szolgáltatás meghatározott céljainak támogatásához
- Együttműködés a közösségekkel a könyvtári szolgáltatások fejlesztése érdekében
- Közösségi elismerés
- Inkluzív szolgáltatással támogatja a széles körű közösségi érdekeket
- Vezetői készségek fejlesztése a könyvtár szervezeti erejének és dinamizmusának fenntartásához
- Környezeti fenntarthatóság és vezető szerep a fenntartható gondolkodásban
- Találékonyság, amelyet a könyvtár egyik, stratégiailag és taktikailag is különösen eredeti szolgáltatása példáz
- Reziliencia képesség a kihívásokkal szemben.

A kiírásban elérhetőek a korábbi nyertesek telhjesítményéről szóló beszámolók. (ref.: MG)

Két hír, hasonló tartalom:
- Az idén nyáron a (francia nyelvű) könyvtárak július 7. és augusztus 22. között ismét könyveket visznek minden brüsszeli önkormányzat parkjába, hogy segítsék a gyerekeket felfedezni az olvasás varázsát. Ez a kezdeményezés a brüsszeli könyvtárakat a közterekre hozza. [A lap felsorolja a kerületenként a parkokat és az időpontokat.] (Brusselier, ref.: MG)

- Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár. Amint az intézmény közölte, a nagy népszerűségnek örvendő a nyári programjuk, a Kertkönyvtár július 29. és augusztus 14. közt várja a kicsiket és nagyokat. "Lehet olvasni, mesét hallgatni, társasozni, játszani, barátkozni, vagy csak megpihenni a könyvtár sarkánál lévő kis kert fenyőfája alatt."

Az amerikai könyvtárépítészetben egyre hangsúlyosabb az ún. multi-fi (többsávos hangterű) terek koncepciója, amely egyszerre szolgálja a közösségi pezsgést és a csendet kereső látogatókat.
Nicolas Sowers építész cikke a Seattle-i Központi Könyvtár példáján és új építési projektek bemutatásán keresztül azt vizsgálja, hogyan alakítják át a könyvtárakat a változó közösségi igények.

- Új közösségi funkciók és hangos terek: A könyvtárakban ma már kávés közösségi események, beszélgetőterek és nagyobb nyüzsgést megengedő közösségi helyszínek is működnek, amelyek erősítik a találkozások és a közösségépítés szerepét.
- Akusztikai sokféleség: Az építészetben a high fidelity (hi-fi) terek akusztikailag precízen hangolt környezetekre, például koncerttermekre vonatkoznak; míg a low fidelity (lo-fi) tereknél inkább a zaj csillapítása a cél, de a hangélmény nem elsődleges szempont, mint például a metróállomásokon.

Az ún. multi-fi szemlélet célja, hogy a könyvtárakban különböző hangterű és bútorozású részek legyenek: közösségi zajosabb zónák, kisebb csendes sarkok, neurodivergens látogatók számára kialakított érzékeny terek, sőt akár "Silent Book Club" típusú teljes csendidős rendezvények is.
- Építészeti megoldások a hangszabályozásra: Új könyvtáraknál a tervezők tudatosan alkalmaznak zajszóró formákat, anyagokat (pl. beton hajtogatott szerkezetek vagy fa felületek) a zavaró visszhang elkerülésére, miközben a közösségi zónák élettel teli hangját megőrzik.
- Felhasználói igények bevonása: Portlandben egy könyvtári IT- és építészeti csapat prototípusokat tesztelt felhasználókkal, így olyan megoldások születtek, amelyek valóban inkluzívak (pl. hallókészülékkel használható hangrendszerek).
- Csend és zaj egyensúlya: A könyvtárak egyszerre igyekeznek közösségi terek és csendes menedékek lenni, felismerve azt, hogy a tér ma legalább olyan értékes erőforrás, mint egykor a könyv volt.

A könyvtárak a kettő közötti, ún. multi-fi (többsávos hangterű) környezetet képviselik.

Ez a szemlélet különösen hasznos lehet a magyar könyvtárak számára is: lehet úgy is közösségi programokat, nyüzsgő tereket kialakítani, hogy közben megmaradjon a könyvtár mint csendes tanulási, olvasási helyszín - ezt az építészeti és szolgáltatási tervezés tudatos kombinációja is segítheti. (ref.: Habók Lilla)

Más szervezeti kultúra - mondhatjuk a magyar állapotokkal összehasonlítva, amikor a norvég könyvtárak legnevesebbjében, Oslo központjában az Operaház és a Munch Múzeum mellett fekvő Brörvikában sétálva meglátjuk fedett belső udvarban a könyvtárosok irodáját. (Budapesti "megfelelője": a FSZEK központi részlege.) Ez persze nem azt jelenti, hogy minden könyvtáros minden munkaasztala látható a nagyérdemű számára, de azt igen, hogy a "felek" láthatják egymást: a könyvtárosok tárgyalójából illetve pihenőhelyéről látszik a könyvtár belső tere és viszont.
(A KIT lehetőséget kapott arra, hogy a könyvtárosok belső munkaterét is megszemlélje, ahogyan a műszaki, gépészeti tereket, így a könyvválogató automatákat, a légtisztító berendezést sőt, az épület mindenki más elől elzárt tetejét is.)

Egy másik kultúra a használók és szolgáltatóik közötti áttetszőséget is indulkálja - vagy éppen annak a következménye. A nagyobb múltra visszatekintő demokratikus hagyományok azt is jelentik, hogy a könyvtárosok módszeresebben figyelik a használóik elvárásait. Ez azzal is kölcsönhatásban lehet, hogy a norvégoknak kb. 50%-a a könyvtárhasználó. Fotókat ld. a Brorvika könyvtárról: link . (MG)

A Helsinki agglomeráció (Helmet) könyvtárai 2023 tavaszán link a környezetvédelmi civil szervezetekkel közösen kampányt indítottak "A könyvtárak aktivitásra ösztönöznek!" címmel. Arra buzdították a látogatókat, hogy vegyenek részt a környezetvédelmi akciókban a mindennapi döntéseikkel, továbbá másokkal, civil szervezetekkel és a könyvtárral közösen. Egy tíz pontból álló aktivista diplomára alapozták a kampányt, ahol felsorolták a fenntartható jövőért tett intézkedéseket link .

A könyvtárosok céljai az ökotársadalmi és a környezeti műveltség fejlesztésében:
- mindenkivel megértetni a környezeti kérdésekben és a környezetvédelemben rejlő lehetőségeket;
- az ökológiai válságról szóló társadalmi és kulturális párbeszéd előmozdítása;
- az információhoz, a történetekhez és a tanuláshoz való hozzáférés javítása.

A kampány során új együttműködési és partnerségi formák születtek. Felfedezték a pop-up könyvtárak (ún. ideiglenes létrehozott, nem hagyományos könyvtári szolgáltatások, közösségi terek, pl. parkokban, bevásárlóközpontokban, buszokon stb. - a Szerk.) új formáit, és azt, hogy a könyvtárak hogyan lehetnek ökoszociális oktatóhelyek, miként segítk a fenntarthatóságra való igazságos átállást.

A diploma beépült a Helsinki Városi Könyvtár környezetvédelmi programjába. A diplomát olyan könyvtárosok számára is eszközként használják, akik a környezeti műveltséget, az öko-társadalmi nevelést és az aktív állampolgárságot ötvöző környezetvédelmi munkát terveznek.

Gyakran kérdezik a kollégák is, hogy miért használják az "aktivizmus" szót? Egyrészt azért, mert csökkenteni szeretnék az aktivizmussal kapcsolatos küszöbfélelmet, másrészt szeretnék megmutatni, hogy mindenki lehet aktivista. Láthatóbbá kívánják tenni a környezetvédelmi munkát, túllépve a mindennapi fogyasztói döntéseken, hiszen a klímaválság összetett probléma.

Az aktivizmus a nyilvános módszerek használata annak érdekében, hogy megpróbáljuk elérni azokat a társadalmi és politikai változásokat, amelyeket mi és mások is akarnak. A könyvtárak világszerte igyekeznek népszerűsíteni, hogy mit jelent aktív polgárnak lenni. (Ref.: Szabó Eszter; DEEPL)

A klímaváltozás elpusztította a Pannonhalmi Bencés Főapátság egyik jelképét, a több mint százéves fenyőket, most pedig 200 ezer kötetnyi könyvet kell fertőtleníteni a könyvtárában elszaporodott kártevő miatt.

Ez a katasztrófa mégsem fogható teljesen az apró barna bogárra, mivel az ember sara is. A globális felmelegedés ugyanis a kenyérbogárnak is egyre ideálisabb szaporodási feltételeket nyújt. Tömegesen csak 25 fokosnál melegebb helyiségekben szaporodik el.
Korábban a könyvtár volt az egyik leghűvösebb hely a kolostorban, ám ez az utóbbi években megváltozott - mondta Hortobágyi T. Cirill főapát. Vizsgálják annak a lehetőségét, hogy légkondicionálót építenek be a műemléki könyvtárba, az ablakokra már felkerültek azok a hálók, amelyek megakadályozzák a kenyérbogár újbóli bejutását.

Az irodalom világa talán vonzónak tűnik kívülről, ám a magyar írók és költők valósága sokkal összetettebb és nehezebb, mint gondolnánk. Magyarországon nagyon kevesen élnek meg kizárólag az írásból, a legtöbben kénytelenek több lábon állni, és más munkákkal kiegészíteni a jövedelmüket. Kukorelly Endre és Borsi Bálint saját tapasztalataikról meséltek: elmondták hogyan lehet mégis pénzt keresni az irodalomból, és milyen változtatásokra lenne égető szükség. A Fiatal Írók Szövetségének társelnöke és a Szépírók Társaságának elnöke kifejtették, hogy mivel tudják támogatni a szerzőket.
A kortárs irodalom világába pillantottunk be két költő, és a FISZ társelnökének, Kiss A. Krisztának, valamint a Szépírók Társasága elnökének, Czinki Ferencnek a segítségével.

Kukorelly Endre szerint fontos lenne, hogy normálisan működjön az NKA, a könyv- és folyóirattámogatási rendszer, legyen a könyvtárakat a kortárs szépirodalom vásárlására ösztönző Márai-program, működjön olyan infrastruktúra, amely lehetővé teszi, hogy író-olvasó találkozók jöjjenek létre, és segít abban, hogy ne csak a nagy nevek, de az olyan kisebb és nonprofit kiadók is meg tudjanak jelenni könyvvásárokon, mint a K.E.R.T., amelyik most még képtelen a hétszázezres pavilonárat kitermelni.
Hangsúlyozta, hogy a kultúra fenntartásában az államnak hangsúlyos szerepe van. Hozzáfűzte, hogy olyan adókörnyezetet kellene teremtenie, amely ösztönzi a tehetős embereket, hogy az irodalmat támogassák.

Arra a kérdésre, hogy külföldön milyen bevált modellek léteznek, Kiss A. Kriszta elmondta, szerinte a legtöbb nyugati országban jól strukturált irodalmi ügynökségek működnek, akik a szerzők programjainak megszervezését is intézik, valamint segítik őket a marketingtevékenységekben is.
Mint mondta, Magyarországon ez a rendszer nincs ilyen jól kiépítve (bár vannak felülről és alulról is építkező kezdeményezések), mivel itthon a kiadó szervezi a szerző sajtóját és nyilvános megjelenéseit. De ez a figyelem igencsak eloszlik, mert egy-egy kiadó számos szerzőt képvisel.
Czinki Ferenc pozitív és követendő példaként megemlítette, hogy számos nyugati országban a könyvtári rendszer "lezüllesztése" helyett, annak fejlesztésére, modernizálásra törekszenek, és a könyvtárak komoly könyvpiaci felvásárlóként vannak jelen, ami jelentős bevételi forráshoz juttatja a helyi kiadókat, így a szerzőket is.

A legutóbbi lapszámban feltett kérdésre kapott válaszok megoszlása:
1 - A szakmai kiállítás, kiállítók megtekintése
4 - Csak pofavizit az egész, inkább a várost nézem meg
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
5 - Nem járok, számomra nincs ott semmi érdekes
4 - Sörözés, beszélgetés kollégákkal, néhány szakmai program
18 - Szakmai tapasztalatok szerzése.

A vonatkozó diagramot link nézve továbbra is úgy látszik, hogy a szakmai tapasztalatok szerzése és a sörözés... továbbra is egymás inverze. (MG)

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárát egy online folyóirat beválogatta a kontinens legszebb könyvtárai közé. A budapesti épület mellett a listán szerepel többek között egy intézmény, amely leginkább a Harry Potter-rajongók számára lehet ismerős.
A 1000 Libraries Magazine a közelmúltban publikált egy listát, amelyben Európa legcsodálatosabb könyvtárait mutatták be olvasóiknak. A weboldal gyűjteményében szerepel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete, a Wenckheim-palota is, amely kapcsán a cikk szerzője így ír:

"A neobarokk palotából átalakított Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár minden szinten egy csipetnyi csillogást kínál az olvasóknak. Kívülről a magyar építészet tipikus példájának tűnhet, de a kapukon túl esztétikai csoda húzódik, különösen a negyedik emeleten található vintage szobákban."

A cikket a magyar érintettségen túl is érdemes átböngészni, ugyanis számos további lenyűgöző könyvtár belső tereit ismerhetjük meg. A válogatásban szerepel még a lisszaboni Mafra-palota is. A 18. századi épület különlegessége, hogy a könyvtár 14. és 19. század közötti gyűjteményére egy denevérkolónia vigyáz, amely távoltartja a kártevőket. Persze a rendhagyó éjszakai őrség kihívások elé is állítja a vezetőséget, hiszen az állatok könnyen kárt tehetnek a bútorokban. Ennek megelőzése érdekében a személyzet minden este gondosan letakarja a bútorokat, mielőtt becsuknák maguk után az ajtót.

A túlfogyasztás világnapján - július 24-én - indított projekt keretében új, moduláris alkotóműhelyek jönnek létre európai közkönyvtárakban (Barcelona, Berlin, Milánó, Helsinki, Reykjavík, Kranj, Antwerpen, Opole könyvtárai, Kijev és Zaporizzsja) a fenntarthatóság és az innováció jegyében. A résztvevők közt ott van a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) is.

A Make-a-thek (Modular Library Makerspaces for Heritage Crafts Innovation and Digitization = Moduláris könyvtári makerspace-ek az örökségi kézművesség innovációjáért és digitalizációjáért) elnevezésű nemzetközi projekt az, amelyben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) is kiemelt partnerként vesz részt. A 2025-2027 között megvalósuló kezdeményezés célja, hogy a közkönyvtárakat olyan nyitott, befogadó és fenntartható közösségi terekké alakítsa, ahol a körforgásos divat, a kézművesség és a digitális alkotás új formái valósulhatnak meg.

A projekt keretében kilenc város, köztük Budapest közkönyvtáraiban jönnek létre moduláris makerspace-ek, azaz olyan korszerű, rugalmasan átalakítható alkotóműhelyek, amelyek eszközöket, tudást és programokat biztosítanak a helyi közösségek számára. A Make-a-thek a hagyományos kézműves tudást ötvözi a digitális gyártási technológiákkal a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság és a kulturális örökség megőrzése érdekében. A projekt minden elemében összhangban van az Európai Bizottság Új Európai Bauhaus (New European Bauhaus) című kezdeményezésével, melynek célja egy fenntartható, befogadó és esztétikus jövő építése a városokban és közösségekben.

Az Amerikai Könyvtárosok Egyesülete (ALA) új ügyvezető igazgatót nevezett ki. Daniel J. Montgomery 2025. november 10-től az ideiglenes igazgató, Leslie Burger után veszi át a vezetést.

Montgomery nem könyvtáros, viszont az oktatás és érdekvédelem terén szerzett tapasztalatait a könyvtári szféra szolgálatába állítja. Több mint két évtizedes tapasztalattal bír a közoktatás és a munkavállalói jogok védelmében. 2010 óta az Illinois-i Tanárok Szövetségének (IFT) elnöke és operatív vezetője volt, így kipróbálhatta magát a komplex, tagközpontú szervezetek irányításában. Városi és vidéki közösségekben egyaránt szolgált. Nehéz politikai helyzetekben is hatékonyan képviselte a közösségek érdekeit.
Az új ügyvezető szerint az oktatás és a könyvtárak "egy szövet részei", s mint ilyenek, a demokrácia alapjául szolgálnak.

Montgomery céljai és programja:
- Célja, hogy az ALA működését még inkább koherenssé és még hatékonyabbá tegye.
- Kiemelt figyelmet fordít a szabadságjogok védelmére, különösen az információhoz való hozzáférés és az olvasás szabadsága terén.
- Az ALA 150 éves jubileuma lehetőséget nyújt a könyvtárak társadalmi szerepének megerősítésére is.
Montgomery - a fenti célokért való harc mellett - nyitott a párbeszédre. Szeretné, ha az ALA tagjai aktívabban részt vennének a szervezet jövőjének alakításában. (Ref.: Szabó Eszter; Copilot)

Képzeld el, hogy egy könyvtárban sétálsz, ám ezek a könyvek titkosak; senki nem nyithatja ki őket hosszú évtizedekig. Ez a különleges könyvtár, amely Oslóban található, egyedülállóan gyűjti össze azoknak a kéziratoknak a kollekcióját, amelyeket világszerte elismert szerzők írtak, de még senki sem olvashatta őket. Az ötleten alapuló Future Library projekt link célja, hogy az emberiség jövőbeli generációinak nyújtson különleges olvasmányélményt. A projekt 2014-ben indult, és évente újabb kéziratokkal bővül, amelyek közül az elsőt csak 2114-ben lehet majd először elolvasni.

A projekt mögött a skót művész, Katie Paterson áll. Célja az volt, hogy olyan könyveket hozhasson létre, amelyek hosszú távra szóló üzeneteket hordoznak, és a jövő generációit inspirálhatják. Paterson elképzelése az, hogy a projekt során kiválasztott szerzők rendhagyó módon járuljanak hozzá a kultúrához, miközben megőrzik egyediségüket és művészi függetlenségüket. A kezdeményezést fizikai síkon is megalapozták. Az Osló közelében található erdő, ahol e célból ezer fát ültettek el, a projekt szerves részét képezi. Ezekből a fákból nyerik majd ki a papírt, amelyre az ikonikus kéziratok nyomtatásra kerülnek, miután letelik a száz év. Ez a folyamat nemcsak a fenntarthatóság fontosságát hangsúlyozza, hanem a jövő generációival való kapcsolatteremtés szimbolikus aktusa is.

A Future Library projekt [link ] már most világhírű írókat vonzott, hogy részt vegyenek ebben az izgalmas kulturális kísérletben. Margaret Atwood volt az első, aki egy saját művel járult hozzá a gyűjteményhez. Az ő példáját olyan szerzők követték, mint David Mitchell, aki szintén örömmel csatlakozott. E szerzők számára különleges kihívás, hogy olyan műveket írjanak, amelyeket csupán elképzelnek, de sosem tapasztalhatják meg az olvasóközönség reakcióját saját életükben. [Fotók: link ]

83 millió forintos TOP Plusz támogatással folytatódik a Solymár Imre Városi Könyvtár fejlesztése Bonyhádon ? adta hírül közösségi oldalán Bonyhád város. A projekt keretében az épület belső tereit újítják fel, így egy modern, fenntartható, energiahatékony intézménnyel gazdagodik a város.

Az új státusz közelebb viszi a digitális tudást a nyilvánossághoz, miközben az Internet Archive továbbra is pereskedik a túléléséért. Az Egyesült Államok Szenátusa hivatalosan is szövetségi letéti könyvtárrá nyilvánította az Internet Archive-ot, így az a több mint 1100 tagot számláló országos hálózat része lett, amely a nyilvánosság számára teszi hozzáférhetővé az állami dokumentumokat. A döntést Alex Padilla, Kalifornia szenátora erősítette meg egy levélben, amelyet az állami dokumentumok terjesztéséért felelős Government Publishing Office-nek küldött. Padilla szerint az Internet Archive digitálisan elsődleges működése tökéletesen illeszkedik egy modern letéti könyvtár szerepébe, különösen a kormányzati információk egyre digitálisabb világában.

Az 1813-ban alapított Federal Depository Library Program célja, hogy mindenki számára biztosítsa a hozzáférést a hivatalos amerikai dokumentumokhoz, mint például költségvetési beszámolókhoz, a szövetségi törvénykönyvekhez, elnöki rendeletekhez, gazdasági jelentésekhez vagy éppen népszámlálási adatokhoz. Minden kongresszusi képviselő két könyvtárat jelölhet ki a hálózatba, most pedig az Internet Archive is hivatalosan beléphetett ebbe az elit körbe.

Brewster Kahle, az Internet Archive alapítója szerint az új státusz lehetőséget ad arra, hogy közvetlenebbül, megbízhatóbban és gyorsabban férjenek hozzá a szövetségi anyagokhoz, és ezáltal nemcsak saját felhasználóik, hanem a partnerkönyvtárak számára is bővíthetik az elérhető tartalmat. Az Internet Archive emellett abban is segíthet, hogy más könyvtárak digitális megőrzési stratégiái fejlődjenek - ez különösen fontos egy olyan korban, amikor az információterjesztés elsődleges csatornája már nem a papír, hanem a hálózat.

2025. július 16-án szerdán zárás után élettel telt meg a könyvtár, 150 gyerek és szüleik töltöttek egy tartalmas estét a falai között. A rendhagyó nyitvatartás ideje alatt hangulatos éjjeli világítással, különböző mesékkel és zseblámpás programokkal készültünk. Lehetett társasjátékozni, diafilmes meséket hallgatni, Tőtős Hortenzia "esti meséit" élvezni, olvasólámpákkal a sötétben olvasni, erdei állatok hangjait felismerni, zseblámpával bújócskázni, illetve könyvtári manókat keresni. Az este zárásaként egy bögre kakaóra láttuk vendégül a gyerekeket. Az eseményünket akkora érdeklődés és siker övezete, hogy a jövő nyáron is szeretnénk a programot megismételni.

Az ügyfélkiszolgálásban most bekapcsolt rendszer az Erste fiókhálózatában és call centerében dolgozókat segíti. Ők ezentúl a mesterséges intelligencia segítségével gyorsan és nagy pontossággal kereshetnek vissza információkat a banki dokumentumokban, így a nehéz, ritkán előkerülő esetekre is pillanatok alatt felelni tudnak. Az új eszköz a feltett kérdésre forráshivatkozással válaszol, megjeleníti azt az anyagot, amelyet használt, így akár azonnal meg is lehet nyitni az adott dokumentumot. Bara Gábor, az Erste stratégiai vezetőjének elmondása szerint az MI-alapú asszisztenstől a bank azt reméli, hogy az ügyfélkiszolgálásban részt vevő munkatársaknak ezután több ideje jut majd az ügyfélkapcsolatok ápolására.

A vállalat szerint ezek az MI-asszisztensek csak az első lépéseket jelentik abban a folyamatban, ahol a cél a mesterséges intelligencia biztonságos, hatékony és széles körű használata. Az elképzelések szerint a jövőben komplett banki munkafolyamatokat lehet ráépíteni a technológiára. Az ügyfélkiszolgálásban most használni kezdett MI-eszköz nincsen összekötve ügyféladatokkal, nem végez számításokat, nem hoz döntéseket. Olyan kérdésekre nem tud válaszolni, hogy adott ügyfél számláján mekkora összeg van, vagy jogosult-e hitelt felvenni. Az Erste azonban középtávon szeretne eljutni oda, hogy George, a bank digitális platformja révén az ügyfelek is használhassanak a mesterséges intelligencián nyugvó megoldásokat. Ilyen lehet például egy személyre szabott pénzügyi tanácsadás vagy egyes banki műveletek végrehajtása.

A Scientometrics folyóirat a napokban tette közzé a visszavont közlemények elemzéséről készített dolgozatot, amelynek célja, hogy feltérképezze a tudományos publikációk visszavonásának mintázatait Latin-Amerikában 2002 és 2022 között. A szerzők a visszavonások okait, azok idézettségét és altmetriai jellemzőit, továbbá hivatkozásait vizsgálták.
Az elemzés 375 visszavont cikken és közel 10 000 metaadat-bejegyzésen alapul, melyek több tudományterületet, országot és intézményt érintenek.

Néhány érdekes adatot itt is bemutatunk. Visszavonási trendek: A visszavonások száma nőtt az elmúlt két évtizedben, különösen a 2010-es évek után. A leggyakoribb ok a kutatási csalás volt (44,8%), ezt követték a szerkesztőségi hibák (20,5%), szerzői hibák (16,5%) és vitatható gyakorlatok (8,8%).
- Országok szerinti megoszlás: Brazília produkálta a legtöbb visszavonást, de relatív arányban Paraguay és Guatemala állt az élen.
- Önkéntes visszavonások: Az esetek 17,6%-a önkéntes visszavonás volt, amelyben a szerzők maguk kérvényezték a publikáció visszavonását.
- Tudományterületek: A legtöbb visszavonás az egészségtudományokban történt, különösen az orvostudomány és biokémia területén.
- Intézményi háttér: A legtöbb visszavonás a brazíliai UNICAMP, USP és UNESP egyetemekhez kötődik.
- Altmetriai eredmények: A 375 cikk közül 155-öt említettek valamilyen formában online, összesen 22 337 alkalommal.
- Idézettség és hatás: A visszavont cikkek 76%-át továbbra is idézik. A legtöbb idézetet kapott cikk a "Diabetes" folyóiratban jelent meg, és még nyolc évvel a visszavonás után is hivatkozták.

A nőket sok hátrány érte az elmúlt évezredekben azért, mert az (anya)természettel azonosították őket - ennek emlékeit a nyelvünkben is őrizzük. Aztán egyre többen kezdték pedzegetni, hogy ugyanaz a rendszer nyomja el a nőket, ami a természetet is kizsákmányolja. Az elmúlt évtizedekben izgalmas és bátor spekulatív történetekben gondolták újra kritikusan az ember és a természet, valamint ember és hatalom viszonyát olyan szerzők, mint Margaret Atwood, Octavia Butler, vagy itthon Moskát Anita. Kleinheincz Csilla író-műfordítóval, a Gabo kiadó szerkesztőjével beszélgettünk, és olvasnivalót is ajánlunk. Sándor Anna írása.

Az ökofeminista regényekben gyakran találkozunk azzal, hogy a hősök kompromisszumra törekedve, erőszakmentesen, de hatékonyan oldják meg a problémákat. Az erőszak elutasítása ugyanis nem jelenti azt, hogy ezek a hősök behódolnának: ellenállnak, csak nem a férfiak eszközeivel harcolnak.

Ezeket ajánljuk:
Margaret Atwood: MaddAddam-trilógia, Moniquill Blackgoose: Sárkánylehelet, Sue Burke: Semiosis, Octavia Butler: Földmag-duológia, Emmi Itäranta: A teamesternő könyve, N. K. Jemisin: A megtört föld-trilógia, Kleinheincz Csilla: Alvilági szövedék, Ursula K. Le Guin: The Word for World is Forest; A kisemmizettek, Charlotte McConaghy: Az utolsó vándorlás, Moskát Anita: Horgonyhely; Irha és bőr.

Kleinheincz Csilla szerint a férfi szerzők inkább ábrázolnak olyan víziókat, amelyekben a társadalom darabjaira hullik és rombolásba fordul. A női szerzők sem reménykedőbbek, viszont valamivel jobban hisznek az emberi természetben, és abban, hogy ha máshol nem is, de a kis közösségeken és családokon belül a krízisek összehozzák az embereket.