Úgy tűnik, nem megy erőből a városfejlesztés... Tuza Benedek (tudományos segédmunkatárs, Várostérségi és urbanizációs kutatócsoport) szerint a "kreatív fellegváraknak" kikiáltott városokban nem gyarapodott gyorsabban a népesség, mint másutt, de az ingatlanárak egekbe szökésével az egyenlőtlenségek tovább nőttek. Továbbá kimutatták azt, hogy a kreatív vállalkozások bevonzásában nem az új szakpolitikák, hanem sokkal egyszerűbb tényezők játszottak kulcsszerepet, köztük az alacsony adók és a vállakozóbarát jogi környezet.

A tervezők felismerték, hogy a neoliberális logika, amely a tőkevonzást és az ingatlanfejlesztést helyezte előtérbe, nem tud mit kezdeni a mélyülő társadalmi egyenlőtlenségekkel. Az új hullámban olyan koncepciók kezdtek előtérbe kerülni, amelyek a kultúrára nem pusztán eszközként tekintettek, hanem a helyi közösségek összetartó erejeként. E megközelítés alapján a városi tér nemcsak fogyasztásra ösztönöz, hanem kiszolgál, inspirál és közösséget is teremt. Budapesten számos példa igazolja [ld. korábbi hírünket: link ], hogy a kulturális és közösségi funkciók előtérbe helyezése valódi alternatívát kínál a kizárólag piaci logikán alapuló fejlesztésekkel szemben.

A várost azokra kell szabnunk és fejlesztenünk, akik valóban ott laknak, nem pedig azokra, akiket odaképzelünk. A közösségi terek újraértelmezése - legyen szó ideiglenesen használatba vett üres telkekről, közösségi kertekről vagy független kulturális helyszínekről - azt a célt szolgálja, hogy a helyi közösségek aktívan alakíthassák saját környezetüket. Ez pedig nemcsak az utcaképek rendbetételét, hanem egyúttal a társadalmi szolidaritás erősödését és a várospolitika demokratizálódását is elősegíti. A kulturális városnegyedek - helyesen kialakítva - számos olyan tulajdonságot hordoznak magukban, amelyek megalapozhatják az adott terület hosszú távú prosperitását. Ezek a negyedek a kényszerű lakosságcsere helyett identitást adnak, amellyel a várost nemcsak hatékonnyá, de szerethetővé is teszik, ezáltal lehet hozzá kapcsolódni, és nehéz tőle elidegenedni.

Hallgatói kutatás, együttgondolkodás a KIT-tel?
- Hallgató, oktató partnereket keres a KIT a következő területeken:

1. A KIT felületet kínál a szélesebb szakmai körben érdekes hallgatói dolgozatok hírterjedelmű közlésére. A KIT-ben megküldött max. 1 oldalas, befogadói szempontok szerint megfogalmazott anyagok kikerekítésében a KIT segítséget nyújt. Netán 1 perces videóban mutatnád be munkádat? Miért ne! :) Így a szellemi termék szélesebb szakmai körhöz jut el, és az ismertség még jól jöhet később. Vö.: link .

2. Együttgondolkodás kutatási témákban. Szerinted érdekes lehet például a könyvtárakban ez egy dokumentumra vagy könyvtárosra jutó kölcsönzések száma?

3. Hogyan szólítanád meg a legfiatalabb könyvtárosokat, hallgatókat - saját stílusukban? Gyakorolj a KIT-ben!

4. Mi az még, ami lehetőség lehet, de nem látod itt felsorolva? Írd meg!

- kit@gmconsulting.hu - 30 239-2293 - Viber, WhatsApp, Signal...

Mészáros Lőrinc autókereskedésében nyílt kormányablak, a bérleti díjat az állam fizeti. Információink szerint idén tavasszal az országban egyedüliként nyílt egy autókereskedő cég épületében Gépjármű Ügyintézési Pont.
Az autókereskedő cég nem más, mint a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mészáros M1 Autókereskedő Kft. A társaság irodát, ügyfélfogadó irodát és étkezőt alakított ki a hivatali dolgozók számára, az állam pedig 1,1 millió forintos bérleti és üzemeltetési díjat fizet. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium szerint az állam jól járt, hiszen a kifizetett pénz többszörösét kapják vissza a környékbeli nagy forgalmú autókereskedő és flottakezelő cégek köréből kikerülő ügyfelektől igazgatási díj formájában. (24.hu)

Múlt heti lapszámunkban link is írtuk, hogy Hollandiában olyan hálózatot választottak az online állami és üzleti kommunikáció katalizálására, amely alacsony belépési küszöbű (nem néznek ki onnan semmilyen rendű és rangú embert), sőt, a betérők segítséget is kapnak az online kommunikációban. Azaz: a könyvtári hálózatot választották.
Ennek hatására az önkormányzatok újranyitották a korábban bezárt könyvtárfiókokat is. A fenti támogató munkájukban a Digitális Társadalomért Szövetség (ADS) támogatja a könyvtárakat.

Előző rész Monok István vándorgyűlési előadásából: link . Vegyük számba, hogy a könyvtári világban tevékenykedők mit tehetnek egy nagyszerű eszköz - a MI/AI - tökéletesítéséért, és a legjobb szándékú használatáért. És ebben a tevékenységben különösen fontos az együttműködés minden említett formája. Első lépésekként említsük: a retrokonverziós tevékenység befejezését, a rekatalogizálás hosszú munkájának felgyorsítását. Ezt követi mag a könyvtári gyűjtemények re-evaluációja, vagyis az általunk megőrzött dokumentum együttes értékeinek a sokféle szempontú felmutatása, az erről szóló ismeretek disszeminációja.

A retrokonverzió kapcsán mindenki tudja, hogy azzal, hogy az elmúlt századok során megalkotott könyvtári (múzeumi, levéltári) nyilvántartásait felmásoljuk az interneten elérhető adatbázisokba, sokat segítettünk kényelmes a használata az eredményeinknek, még csupán az első lépést tettük a nyílt tudomány, és az ellenőrzött ismerettel bíró MI/AI irányába. Ráadásul tudjuk azt is, hogy a retrospektív konverzió is befejezetlen munka. Rengeteg közgyűjteményi nyilvántartás maradt hagyományos adathordozókon megőrzött,. Miután a közgyűjteményi dokumentumok használatának szokásrendszere teljesen átalakult, a fiatal generációk nem is képesek a nem adatbázisokban hozzáférhetővé tett információk használatára. A rekatalogizálás pedig amellett, hogy nagyon költséges tevékenység, nem is igazán népszerű a tudományos műhelyek, könyvtárak, vagy éppen múzeumok és levéltárak dolgozói számára.

A könyvtári világ leértékesebb vagyona a gyűjtemény, illetve az ezekről szóló adatok gyűjteménye. A gyűjtemény lehet hagyományos dokumentumokból álló éppen úgy, mint digitális dokumentumok összesége. A valóságban mindkét halmazzal dolgoznunk kell. De kiismeri ezeknek a gyűjteményeknek a teljességét? Az egyes közgyűjteményekben dolgozó szakemberek (könyvtáros, levéltáros, múzeumi szakember), és azt illető gyűjteményt kutató tudós. Együtt ismerik. A belső dolgozó ismeri az egyes dokumentumok környezetét is, míg a kutató ezek tartalmi feltárásához tud értékes szempontokkal, tényekkel hozzájárulni. Mindkettő megkerülhetetlen ismeret akkor, amikor éppen arra vállalkozunk, hogy majd mi (közösen) ellenőrzött ismeretekkel megtanítjuk a MI/AI-t az igazi tudásra, no meg az összefüggésekre is. Remélve, hogy az felnő, és túlszárnyal minket - és nem türelmetlen fiatalként (szélsőséges esetben erőszakos akarnokként) viselkedik még így a saját ókorában, vagy mondjuk, csecsemő korában. Bár, ha kényeztetjük, akkor a fejünkre nő, mint az a huszonéves "államférfi", aki legfeljebb "államgyermek" lehet.

Az említett rekatalogizálási, de főleg a re-evalulási folyamat sok-sok évtizedet vesz igénybe akkor, ha valóban lelkiismeretesen, gondosan csináljuk. Éppen ezért, itt a MI/AI ókorban is fontos, hogy minél hamarabb tanítsuk meg ezt az eszközt arra, hogy helyettünk - és a saját tanulási folyamatának gazdagítása érdekében - végezzen el mechanikusnak is kialakítható, jól automatizálható feladatokat. Ilyenekre már ma is képes, bárha csak a maga kezdő jellegével. Említek néhány ilyen könyvtári alkalmazást:
- katalogizálás, saját rekord összehasonlítása, javítása a nemzeti bibliográfiai rekordra alapozva,
- katalogizálás a szkennelt adatelemek felismertetésével,
- kéziratfelismerés, kéziratok szövegeinek átírása,
- adatelemzés, akár történeti jellegűeké is,
- tudománymetriai elemzések, adatfeldolgozás.

John F. Szabo, a Los Angeles Public Library főigazgatója, a 2025. Év Könyvtárosa (LJ) a könyvtáros vándorgyűlés KIT műhelyében volt hallható.
- Nos, többféle módon gyűjtünk visszajelzést. Végzünk felméréseket, szakmailag megalapozott véleménykérést a stratégiai tervezési folyamat részeként, személyes találkozókon gyűjtjük a közönség javaslatait és visszajelzéseit, a partnereinket is rendszeresen megkérdezzük, hogyan tudnánk hatékonyabban nyújtani szolgáltatásainkat.

Emellett adatelemzésre is támaszkodunk. Azt vizsgáljuk, hogyan teljesítünk és mennyire hatékonyan érjük el az általunk kiszolgált lakosságot. Különösen fontos számunkra a digitális jelenlétünk, mert jelentős összegeket fektetünk az e-könyvekbe, az elektronikus szolgáltatásokba, streamelt tartalmakba - mert ezeket igénylik az olvasók.
De számunkra az is fontos, hogy a könyvtár márkáját összekössük ezekkel a digitálisan elérhető tartalmakkal.
Digitális térből fizikaiba irányítjuk őket - ugyanakkor szeretnénk elérni azt is, hogy ez a digitális jelenlét forgalmat generáljon a könyvtár fizikai, 73 helyszínből álló hálózatába. Nem hiszem, hogy a digitális és fizikai könyvtárhasználók külön közönséget alkotnának. Sok ember mindkét formát használja, és a kettő között átjárás van.
A könyvtáraknak sokkal többet kellene foglalkozniuk azzal is, hogyan mutassák be a digitális szolgáltatásaikat azoknak, akik fizikailag betérnek az épületbe. Ezt meg lehet valósítani például digitális kijelzőkkel és más kreatív eszközökkel. A lényeg, hogy az emberek felfedezhessék mindazt, amit a könyvtár kínál számukra.

A Jörn Norum Slemdallal, a Furuset Könyvtár és Tevékenységi házat vezető ifjúsági könyvtárossal készült interjú első része: link

KIT: Mely programok, tevékenységek gyakorolják a legnagyobb hatást céljaik elérésére?
JNS: Összetett kérdés. De mondok néhány programot, amelyek közel állnak a szívemhez. Némelyikük meglehetősen hagyományos.
- Az irodalmi programok és az iskolai látogatások továbbra is betöltik a céljukat. Furusetben minden 8 éves diákot meglátogat a könyvtár, és beiratkozási lehetőséget kap, hogy olvasójegyet kapjon és elkezdhesse az iskolát, de ugyanezt tettük a 13 évesekkel is, akik elvégezték az általános iskolát.
- Az ifjúsági klub visszafogott mindennapi működése szintén megelőző intézkedés a gyerekek kiesésének elkerülése érdekében, de mint minden megelőző intézkedés esetében, itt sem könnyű számszerűsíteni, hogy hogyan mennének a dolgok nélküle.
- Felbecsülhetetlen értékű támogatást kapunk a helyi önkéntesektől is az önkéntesközponti koordináción keresztül. A Vöröskereszt heti norvég képzéseket tart, több nyitott kézműves csoportunk is van, és egy helyi sakk klub nyílt foglalkozást tart gyerekeknek.

KIT: Előfordul-e, hogy a képzettebb vagy tehetősebb emberek nem látogatják a könyvtárat az "alacsonyabb jövedelmű/iskolázott" emberek miatt? Ha igen, hogyan kezeli ezt a problémát?
JNS: Ez nem igazán jelent gondot, amivel találkoztunk, annak ellenére, hogy Alna (ahol a Furuset található) jövedelemsávjai meglehetősen eltérőek. Természetesen nehéz megállapítani, hogy ki NEM jön el. Kaptunk visszajelzéseket olyan látogatóktól, akik azt szeretnék, hogy inkább egy hagyományos, csendes könyvtár lennénk. Bár ez teljesen érthető, tekintettel az ifjúsági klubbal való közös szervezésre és a megbízatásunkra, és rájöttünk, hogy nem lehetünk egyszerre minden.
- Az, hogy a gyerekeket és tinédzsereket iskola utáni foglalkozásokra is meghívjuk az emeletre, és célunk, hogy találkozóhelyként is működjünk, es ez azt jelenti, hogy az egyetlen hely, ahol szigorúan betartják a csendet, az a kijelölt tanulószoba.

- Rendszeresen dolgozunk a Deichman rendszer többi részén belül, és valószínűleg a jövőben is többet fogjuk ezt tenni. Gyakori, hogy a többi részleggel is együttműködünk különböző projektekben és tudáscserében. Erre jó példa a GroLitt, egy irodalmi fesztivál, amelyet Oslo ugyanazon földrajzi részén található többi Deichman könyvtárral közösen szerveznek. (MG)

A 23 ezer lakosú hollandiai Borne könyvtára link a művelődési ház része. Így nem okoz nagyobb gondot, hogy a településen szervezett kulturális-közéleti rendezvények és a könyvtár közötti szinergiákra építsenek. Overijssel tartomány vidéki jellegű településeinek kultúrájához igazodva most újítják fel az épületet, melynek nagyterme, többfunkciós közösségi terei, könyvtára tényleg központ. Az önkormányzat is itt tartja nagyobb közönség számára a hivatalos rendezvényeket.

Nézzünk néhány képet róla a link oldalon:
1. A bejáratnál büfé várja az érkezőt. Ahogyan a KIT képviselője is kipróbálta, innen könnyen rálátni a könyvtárra is, hiszen egy térben van a kettő. Könyvtári küszöb(félelem) tehát nem fordulhat elő.
2. A pult használt könyvtári könyvekből áll - amely további utalás az olvasásra.
3. A belső térben a felnőtt és gyerekrészleg egy térben van. A shop-koncepcióra jellemző gördíthető könyvbemutató bútort is használnak.
4. Szemmel láthatóan fel vannak készülve meseolvasásra is.
5. Az olvasók különféle típusú ülőalkalmatosságok közül választhatnak, a lépcsőn pedig helyi vonatkozású humoros szövegek olvashatók.
6. Nem megszokott, de jól használható az ablak feletti polcsor.
7. Az épületben számos kisebb helyiség található, amely alkalmas elmélyült olvasásra, munkára, csoportfoglalkozásra vagy tárgyalásra. A tereket online lehet lefoglalni.
8. A színházteremben összecsukható széksor biztosítja a többfunkciós használhatóságot. (Magyarországon az Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár épületében, Nyergesújfaluban adnak át ilyen szerkezetet a napokban.)
9. A ház, kívülről nézve. (MG)

Videó: "Van időnk, nyugdíjasok vagyunk, miért ne játszanánk?" - teszi fel a kérdést az egyik szépkorú gémer a kölni videójáték-klubban. Ő és társai hetente összejárnak, hogy egymással és a fiatalokkal számítógépes játékokat játsszanak. Ez pedig a szellemi, lelki és fizikai állapotukra is jótékony hatással van. (DW magyar)

A virtuális (VR) és a kiterjesztett valóságban (AR) játszott sportjátékok képesek elősegíteni a felhasználók pszichológiai jóllétét - írja az International Journal of Human-Computer Interaction folyóiratban megjelent tanulmány. A Michigani Állami Egyetem (MSU) Neveléstudományi Karának kutatói szerint ezek a játékok lehetőséget adnak a felhasználóknak a virtuális emberi kapcsolatok valós idejű megélésére.
Ezek alapján azok az emberek, akik nyitottabbak voltak a társas játékokra, magasabb szintű pszichológiai jóllétről számoltak be. Amikor az emberek jelen vannak egy társas szituációban avatarokon vagy virtuális interakciókon keresztül, az élmény többé válik, mint egyszerű játék? - mondta Sanghoon Kim, a kutatás egyik vezető kutatója.
A kutatók szerint ezek biztató eredmények, ugyanakkor voltak olyan résztvevők is, akik a sportjátékok használata után is kényelmetlennek érezték az emberi interakciókat, mert az AR/VR környezet megnehezítette számukra a kapcsolódás lehetőségét.

A kutatók arra buzdították a pszichológiai tudományos közösséget és a döntéshozókat, hogy megfelelően ajánlják és szabályozzák ezeknek a játékoknak a használatát. (Qubit)

A Clarivate - Ex Libris által fejlesztett Alma Metadata Assistant eszközt 2025 februárjában vezették be. A fejlesztést könyvtárosok bevonásával, közösségi visszajelzések alapján alakították ki, és célja, hogy a katalogizálási munkát támogassa mesterséges intelligencia segítségével úgy, hogy közben a szakmai kontroll a könyvtárosok kezében maradjon.

A cikk kiemeli, hogy:
- a kézi katalogizálás rendkívül időigényes, ráadásul elvonja a figyelmet a közösségi szolgáltatásoktól;
- világszerte több, mint 170 000 könyvtári dolgozó használja napi szinten az Alma rendszert, így közös igényként jelent meg az automatizált támogatás;
- az Alma Metadata Assistant MI-alapú eszközként illeszkedik a meglévő munkafolyamatokba, megőrizve a szakmai szabványokat;
- a fejlesztés egyik fő erőssége, hogy nem zárt "fekete doboz" rendszer, hanem könyvtárosok visszajelzéseire épülő, folyamatosan finomított segéd;
- az eszköz képes a tömegesen feltáratlan gyűjtemények kezelésére, többnyelvű katalogizálás támogatására és szerzői jogi eltérések figyelembevételére is.

A termékmenedzserként és könyvtárosként is dolgozó Lili Daie egy interjúban hangsúlyozza: az MI nem helyettesíti a könyvtárosi szakértelmet, hanem partnerként segíti a szakmai munkáját, hogy gyorsabban történjen a feltárás, ezzel kevesebb legyen a manuális teher, és több gyűjtemény váljon elérhetővé a felhasználók számára. (ref.: Habók Lilla)

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Bródy Sándor Könyvtár vezetése közös állománygyűlésen jelentette be a könyvtár dolgozóit érintő béremelést.

A rendezvényen Vágner Ákos polgármester kiemelte: a város vezetése tavaly októberi hivatalba lépésekor súlyos költségvetési hagyatékot vett át. Az intézmények pénzügyi igényei elérték a város lehetőségeinek határait, ami nem fenntartható pályát jelentett. Ennek kezelése érdekében az önkormányzat egyszerre törekszik hosszú távú strukturális átalakításokra és rövid távú megoldásokra, a rendelkezésre álló lehetőségekhez igazodva.

A Bródy Sándor Könyvtár helyzete sem könnyű: Az elmúlt években a 46,5 fős létszám 40,5 főre csökkent, több munkatárs távozott az intézménytől. Az önkormányzat most arról döntött, hogy a felszabaduló bértömeget a könyvtár jelenlegi dolgozói között osztják szét.

Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, a könyvtár igazgatója hangsúlyozta: a Bródy évek, évtizedek óta érzelmi biztonságot, kiegyensúlyozott, szerethető, kreatív légkört nyújt a munkatársaknak, ugyanakkor az anyagi biztonság folyamatosan gyengült. A most bejelentett béremelés jelentős előrelépés ezen a téren, és erősíti a dolgozók megbecsülését.

A pécsi Janus Pannonius Múzeum dolgozói után a Csorba Győző Könyvtár munkatársai is kongatják a vészharangot, ugyanis az intézmény jelenlegi helyzete tarthatatlan. Munkaerő elvándorlás, létszámstop, méltatlanul alacsony bérek. Szinte hihetetlen, de átlagosan nettó 250 ezer forintot keres egy több diplomás, főállású könyvtáros a Csorba Győző Könyvtárban.

Minden pécsi önkormányzati képviselőnek eljuttatták a Csorba Győző Könyvtár munkatársai azt a levelet, amelyben leírják, milyen problémákkal küzd az intézmény. Alább változtatás nélkül közöljük a levelet [teljes levél a forráslinken]:

"... Nyilvánvaló, hogy nem lehet nem észrevenni mindemellett az ezzel szorosan összefüggő, méltatlan bérezésünket. A KSH 2024-es adata szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló könyvtárosok, informatikus könyvtárosok bruttó átlagkeresete országosan 492.035 Ft. Intézményünkben a bruttó átlagkereset ennél lényegesen alacsonyabb, 379.693 Ft, az országos könyvtáros átlagbér csupán 77 %-a.

250.000 Ft. Ennyi a nettó keresete átlagosan egy teljes állásban dolgozó, (több)diplomás könyvtárosnak a pécsi Csorba Győző Könyvtárban, számos, más munkakörben dolgozó kollégának pedig még ennél is kevesebb.

2024-ben másodszor nyertük el a Minősített könyvtári címet, ez is bizonyítja, hogy szolgáltatásaink, szakmai teljesítményünk nem marad el bármely más hazai könyvtárétól. Helyzetünk nem egyedülálló, a közelmúltban más kulturális intézmény, közgyűjtemény is fellépett a figyelemfelhívás eszközeivel, a tarthatatlan állapotokat demonstrálva, pl. a Nemzeti Múzeum dolgozói és a Janus Pannonius Múzeum kollektívája is."

A Csorba Győző Könyvtár kollektívája a levél végén kéri a pécsi önkormányzati képviselőket, hogy tegyenek meg mindent a megalázó helyzet orvoslására, és az ügyet ne használják fel politikai csatározás céljára.

Az EU kiadóhivatalának gyakorlata szerint a digitális megőrzés során nagyon fontos, hogy időről időre kockázatelemzést végezzünk, hogy feltárjuk, hogy a szolgáltatások napi működése során melyek a legfőbb kockázati források. Ennek egyik módja egy táblázat készítése, ahová az illetékes munkatársak felteszik a lehetséges kockázati források listáját, illetve értékelik is azok veszélyességét, illetve a bekövetkezés valószínűségét. Ebben benne van a természeti károktól az áramszüneten át, a hardverhibákon keresztül a szoftveres kockázatok felméréséig, az emberi tényezőből fakadó tévedések lehetőségéig minden.

Célszerű ezt a listát félévente áttekinteni, újraértékelni a kockázatokat, esetleg hozzáadni újonnan felmerülő tényezőket. S természetesen megtárgyalni, minden kockázati forrásnál, hogy mi a teendő, ha megtörténne a baj (legsürgősebb lépések, kommunikációs teendők). Jobb félni, mint megijedni, így a digitális archiválást, illetve hosszútávú megőrzést illetően is mindenki tudatában van a kockázatoknak, s a szükséges lépéseknek is.

Bécsben sétálva belebotlik az ember. Mint egy kirakaton írják:
- Az ERSTE Alapítványi Könyvtár link nyilvános szakkönyvtár. 14 000 fizikai és digitális adathordozót kínálnak, könyvtári jeggyel kölcsönözhető, ingyenes Wi-Fi-t, munka- és olvasótereket, konzultációt és kutatási támogatást is nyújtanak.

Fókuszpontok: kortárs művészet, kultúra, elmélet, civil társadalom, társadalom- és politikatudomány, közgazdaságtan, pénzügyi ismeretek, globalizáció, klímaváltozás, menedzsment, marketing, innováció, tudásmenedzsment, mesterséges intelligencia, digitális transzformáció, történelem, filozófia, szépirodalom, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa. Nyitvatartás: H-Cs 10:00-17:00.

- Korábban írtunk link a Hyundai Card harmadik tematikus könyvtáráról, mely a szöuli ügyfeleknek kedveskedik, a társadalmi szerepvállalás örve alatt. Magyarországon - legalábbis az Erste égisze alatt nincsen a bécsihez hasonló példa. (MG)

Először is: a zöld fal nem alapfelszereltsége a könyvtárnak. Viszont modern és kellemes díszítőelem lehet (akár kültéri vagy beltéri) - de ennél sokkal több is. Egyelőre nem sok példa van hazai könyvtárakban ilyenre. Építése és fenntartása sem egyszerű: rögzítés, párásodás és penészedés, öntözés, metszegetés, növénybetegségek kezelése stb. Profi karbantartó megbízása anyagi okok miatt ritkán jöhet szóba. Ezért inkább műanyag dekorációkat használnak - ez viszont az egész környezettudatosság értelmét megkérdőjelezi.

Na, akkor meg mi értelme van - a dekoráción túl?! Nos, a könyvtáros kreativitása szab határt. Pl.:
1. Építés a használók bevonásával; nem baj, ha nem egy nap alatt készül el, sőt! Több idő, több tanulás és pr-lehetőség
2. Lehet ökológiai, fenntarthatósági foglalkozásokat és szolgáltatásokat építeni rá (pl. magkönyvtár, szobanövény-börze), esetleg kiegészítve más zöldkönyvtári tevékenységekkel.
3. Lehet rá gyerekekből zöld karbantartóbrigádot szervezni, általa erősítve a könyvtár iránti lojalitást.

További ötlet?
Írd meg: kit@gmconsulting.hu . Beltéri könyvtári példa: Deichman - Björvika, Oslo link . (MG)

A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
9 - MKE
1 - IKSZ
21 - Könyvtári Intézet
5 - NMKK OSZK
5 - EMMI
1 - egyéb, megírom: kit@gmconsulting.hu
Kapott megjegyzés: - Az EMMI-vel kapcsolatos tény, változás [a kérdésben eredetileg csak EMMI szerepelt - szerk.]: az oktatásnak jelenleg nincs önálló minisztériuma, de a kultúrának van: Kulturális és Innovációs Minisztérium. Miniszter: Hankó Balázs miniszter, Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár, Vincze Máté Gábor közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár. A miniszternek fent van egy rövid életrajza, az államtitkárnak itt, de a helyettes államtitkárnak nem elérhető a szakmai önéletrajza a minisztériumi honlapon. Egyik sem könyvtári szakember. Az meg végképp nem derül ki, kik dolgoznak az államtitkárságokon, van-e Könyvtári Osztály? Milyen szakmai anyagok születnek - ez nem látszik a honlapon... (Szakmári Klára)

A mostani és a két korábbi hasonló felmérés adatai egy diagramban: link . Eszerint szakmai elvárásunk továbbra is főként a Könyvtári Intézet irányában van, illetve szóba jöhet még az MKE. A hivatalból ezzel foglalkozó minisztérium csak ezek után következik. (MG)

Kifejtve "Tömik a digitális szakadékot - így bővülhet a holland közkönyvtári hálózat" link hírünket...

1. Emberközpontú - A digitális integráció előmozdítására irányuló csapatmunka a közvetlenül érintett személyekkel kezdődik. Ezért a termékek, szolgáltatások és irányelvek megalkotásakor következetesen bevonjuk a valós, sok irányból szerzett tapasztalatokat. A rendszer középpontjába felhasználókat helyezzük.
2. Hozzáférés a technológiához - Azok számára, akik részt szeretnének venni a digitális világban, elengedhetetlen egy eszköz (például okostelefon, laptop vagy táblagép) és egy megbízható és megfizethető internetkapcsolat megléte. Sajnos ez jelenleg nem mindenki számára elérhető. Aktívan dolgozunk azon, hogy mindenki számára biztosítsuk a digitális technológiához való hozzáférést.
3. Tudatosság és készségek - Kiemelten fontos az olvasási, írási és számolási készségek megléte. Célunk az, hogy mindenki számára biztosítsuk a lehetőséget, hogy segítséget kapjon digitális készségeinek elsajátításához, fenntartásához és fejlesztéséhez. Csak így tudják az egyének teljes mértékben kiaknázni a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket.
4. Helyi támogatói hálózat - Jelzés, igényfelmérés, segélynyújtás és tovább irányítás online, telefonon, WhatsAppon keresztül, egy pultnál, könyvtárban, közösségi központban vagy otthon: mindenki tudja, hol érhető el a megfelelő segítség és támogatás. Ehhez a szakemberek és az állami, magán- és közösségi szervezetek önkéntesei közös erőfeszítésére van szükség. Országos és helyi szinten.
5. Digitális szolgáltatások elérhetősége - A digitális eszközöknek, weboldalaknak, alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak felhasználóbarátnak és mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük, függetlenül a felhasználó bármilyen korlátozástól. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy bizonyos csoportok ne maradjanak ki a digitális társadalom előnyeiből, például az információból, a kommunikációból, az oktatásból és a foglalkoztatásból.

Eddie Kristan tájékoztatókönyvtáros a 404 Mediának elmondta: a GPT-3.5 2022 végi megjelenése óta rendszeresen érkeznek hozzá olyan kérések, amelyek kitalált szerzőkhöz vagy könyvcímekhez kapcsolódnak. A probléma idén nyáron súlyosbodott, amikor egy MI által generált, de szerkesztőségi ellenőrzés nélkül közölt "nyári olvasmánylista" a Chicago Sun-Times és a Philadelphia Inquirer hasábjain is megjelent. Ezután sokan valódi szerzők nem létező könyveit kezdték keresni a könyvtárakban.

"Nagyon frusztráló, és komolyan hátráltatja a közösség információs műveltségét" - fogalmazott Kristan. Alison Macrina, a Library Freedom Project ügyvezetője szerint a felhasználók egyre nagyobb bizalmat szavaznak a generatív MI-eszközöknek, gyakran még a könyvtárosok szakértelménél is többre tartva azokat. A könyvtárakban emiatt egyre gyakoribb a zavarodottság és a bizalomhiány, ami a kritikai gondolkodás gyengüléséhez vezethet.

A könyvtárosok külön rendszereket dolgoznak ki a hamis címek kiszűrésére: ellenőrzik a katalógusokat, a WorldCat adatbázist, sőt a digitális kiadói platformokat is, mint a Kindle Direct Publishing, ahol MI által generált tartalmak is megjelenhetnek. Közben a digitális könyvtári szolgáltatóktól - például az OverDrive-tól vagy a Hoopla-tól - is azt kérik, hogy távolítsák el a mesterséges intelligencia által létrehozott, megtévesztő címeket. A szakértők arra figyelmeztetnek: a könyvtári rendszerekbe erőltetett MI-megoldások - például a "természetes nyelvi keresés" vagy az MI által készített összefoglalók - egyelőre megbízhatatlanok, és inkább nehezítik, mint segítik a kutatómunkát.

Noha sok könyvtáros óvatosan optimista az MI jövőbeli lehetőségeit illetően, a jelenlegi helyzetet többen zavarónak és károsnak tartják.

Szeptember 8-án ünnepelték világszerte az olvasás világnapját, melyet az UNESCO hirdetett meg 1965-ben. A rendezvénysorozathoz a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár is mindig csatlakozik valamilyen programmal.
Kölcsönzési szokásokról az olvasás világnapján:
Az olvasás világnapjának az a célja, hogy az olvasás és az írástudás fontosságára hívjuk fel a figyelmet. Ez a két dolog még ma is a tudás alappillére, ami az egyén - és azon keresztül az egész társadalom - kulturális fejlődéséhez hozzájárul - mondta lapunk érdeklődésére Tóth Renáta könyvtárigazgató.

Varga Ibolya és Kocsis Tamás könyvtárosok tájékoztatják a betérő olvasókat a Deák-könyvtárban.

A Deák-könyvtár és a hozzá kapcsolódó intézményegységek sikeres évet tudhatnak maguk mögött, hiszen tavaly összesen 105 ezer könyvet kölcsönöztek ki az olvasók. Emellett nőtt a beiratkozók száma is: a fiatal felnőttek körében 30 százalékos, a 14 év alatti korosztály esetében pedig 10 százalékos emelkedés tapasztalható.

Az igazgató úgy látja, hogy az emberek továbbra is szeretnek könyvtárba járni, olvasni és kölcsönözni, vagy valamilyen könyvtári programon részt venni. A kölcsönzési adatokból az látszik, hogy nagyon népszerűek a skandináv krimik, a titokzatos, rejtélyes, "nyomozós" történetek. De a hazai krimiírók (például Szlavicsek Judit) is feltörőben vannak. Érdekes, hogy a nők manapság többet olvasnak, többet járnak könyvtárba, mint a férfiak. Kedveltek a női szerzők romantikus, nőkről és nőknek szóló könyvei, emellett az önismereti, pszichológiai témák, egészséges életmóddal, gyermekneveléssel kapcsolatos kötetek is keresettek. Az egyes generációk közötti kommunikációról szóló könyvek pedig feltörekvőben vannak.

2025 szeptemberében Prágában tartották az MI Tudáskávézó eseményét. A könyvtárak és a kutatói közösségek lehetőségeit és felelősségét vizsgálták a MI társadalmi szerepéről szóló kritikus párbeszédben. A teljes jelentés: link .

Az IFLA-panel központi témája a MI nemzeti szintű szabályozása és fejlesztése volt. A résztvevők szerint a MI technológiai mellett gazdasági, társadalmi és kulturális kihívás is, amelyre átfogó, nemzeti stratégia szükséges. A jelen globális versenyben a "teknőc és a nyúl" hasonlat jól szemlélteti a helyzetet: míg néhány ország ("nyúl") gyorsan halad előre, mások ("teknőc") lassabban, de tudatosan építik fel MI-stratégiájukat. Tehát nem a gyorsaság, hanem a következetesség és a stratégiai gondolkodás vezet sikerre. Néhány szempont a stratégiához a panelbeszélgetés nemzetközi szakértőitől:
- A mesterséges intelligencia meghatározása és működése (ennek ismertetése) prioritás legyen!
- Éberség: az ellenőrizetlen technológiák felerősíthetik az elfogultságot!
- Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljait (SDG-k) segíti az MI, - de hogyan?
- Oktatás és MI-írástudás: a könyvtárhasználóknak segítsünk megérteni, hogyan működik az MI. A könyvtárak biztosítják az információhoz való méltányos hozzáférést. Bevonásuk nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a vállalatok uralják ezt az oktatási szerepet.
- Együttműködések: sokoldalú, nemzetközi és interdiszciplináris partnerségek kellenek
- Az etikai szempontok létfontosságúak
- Megoldásorientált megközelítés: pl. MI és Tech Laborok, pl. San José Állami Egyetem iSchool Virtuális Valóság Laborja (link .)

Az online beszélgetésen az alábbi három témát vitatták meg (az eredeti cikkben mindhárom témánál felsorolják az MI pozitív és negatív hatásait is):
1. Hogyan befolyásolja a mesterséges intelligencia a könyvtárakat?
2. Hogyan alakítja át az MI a kutatási folyamatot?
3. Mi a könyvtárosok és kutatók szerepe? Elszámoltathatóság és ellenőrzés biztosítása, oktatás és írástudás terjesztése, etikai felelősségvállalás.
A MI társadalmi erőként hozzájárulhat az egyenlőtlenségek csökkentéséhez is. A könyvtárosok, kutatók és oktatók szerepet vállaljanak szerepet ebben, a közjó érdekében. (Ref.: Szabó Eszter)

A bécsi Österreichische Nationalbibliothek (ÖNB) negyven corvinájának digitális másolatát ajándékozta az Országos Széchényi Könyvtárnak. Ennek köszönhetően a fennmaradt corvinák immár több mint háromnegyede elérhető a kutatók és az érdeklődők számára a Bibliotheca Corvina Virtualis felületén.

A Corvina könyvtár Hunyadi Mátyás király (1458-1490) híres gyűjteménye volt, amely Itálián kívül az első reneszánsz uralkodói díszkönyvtárnak számított Európában az Alpoktól északra. Kötetei egyedi kötéseikkel és címerdíszeikkel egységes, reprezentatív kollekciót alkottak, amely Mátyás király uralkodásának utolsó éveiben jött létre. Bár pontos nagysága nem ismert, feltételezések szerint akár kétezer kötetet is magában foglalhatott, amelyek között túlnyomórészt kéziratos kódexek, kisebb számban pedig nyomtatott könyvek voltak. A gyarapítás részben itáliai megrendelésekből, részben a budai udvar kódexkészítő műhelyének munkáiból állt, de régebbi, más tulajdonosoktól származó köteteket is beolvasztottak a királyi állományba.

A corvinák digitális bemutatásának központi platformja a nemzeti könyvtár Bibliotheca Corvina Virtualis elnevezésű honlapja, amely 2002-ben indult, majd 2018-ban újult meg. A gyűjtés 2022-ben, Rózsa Dávid főigazgató kezdeményezésére kapott új lendületet. Akkor még mindössze 68 corvina volt elérhető az oldalon, mára ez a szám 170-re emelkedett. A digitalizált kódexekhez minden esetben korszerű tudományos leírás társul magyarul és angolul. A honlap szerkesztését Zsupán Edina vezeti.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár hivatalosan is csatlakozott a Viva Savaria Egészségfejlesztési Programhoz - immár Egészségpontként is működik! A szeptember 22-i nyitórendezvényen elhangzott: az egészség nemcsak testi állapot, hanem a lelki egyensúly is. A könyvtár mostantól olyan programoknak ad otthont, amelyek az olvasás, a mentális egészség és a közösség erejét kapcsolják össze.

Az eseményen bemutatkozott a KönyvErő pszichológiai könyvklub is, az ELTE PPK és a könyvtár közös kezdeményezéseként. Az olvasás csendes gyógyulás - segít rendet tenni belül, megérteni a világot, és fejlődni. A könyvtár így nemcsak a tudás, hanem a lelki egyensúly otthona is. Köszönjük a Berzsenyi Könyvtárnak az elkötelezettséget és az újfajta megközelítést! További közös programokkal folytatjuk a munkát - olvasható a Berzsenyi könyvtár közösségi oldalán.

A világ legnagyobb formabedobója egy pesti ovi - ez sajnos nem lesz benne az Európa mérnöki csodái sorozatban, de sok más érdekes épület viszont igen

Azt hittük, az érzelmi intelligencia (EQ) az utolsó emberi bástya. De a helyzet ennél sokkal árnyaltabb, és egy friss kutatás brutálisan arcon csapott minket. A JAMA Internal Medicine orvosi szaklapban publikáltak egy tanulmányt: orvosokat és egy AI-t versenyeztettek, hogy ki ad jobb és empatikusabb választ a páciensek online kérdéseire. Az eredmény? A szakértők az esetek 79%-ában az AI válaszait ítélték jobbnak. Nemcsak pontosabbnak, de empatikusabbnak is.

Az egyik nézőpont, hogy ez nem valódi empátia. Ez egy szimuláció. Az AI nem érez, csak a hatalmas adatbázisából megtanulta, hogyan kell együttérzőnek tűnni. Jobban, mint egy sietős, kiégett orvos. A másik nézőpont, hogy ez pontosan olyan empátia, mint egy tanult orvosé, amit ugyanúgy megtanult. De konzisztensen tudja alkalmazni minden egyes nap, minden betegnél. A kérdés nem az, hogy az AI-nak van-e EQ-ja. Hanem hogy ha már egy gép is empatikusabb tud lenni nálunk, akkor mi, emberek, mit kezdünk a sajátunkkal?

Az olvasási képesség meghatározó részképességei már az első osztály előtt kialakulnak - mondta Steklács János nyelvész, egyetemi tanár (PTE).

Az olvasáshoz szükséges alapvető képességek két területre oszthatók: az első a grafikus elemek kódolása, ez az, amikor felismerem a betűket, szavakat, írásjeleket, bekezdéseket. A másik a nyelvi jelentés megértése, vagyis a szövegértés. Ha az olvasás már automatizált, akkor tudok arra koncentrálni, hogy mit jelent az, amit olvasok, meg tudom figyelni a saját olvasási folyamatom. Például szépirodalom esetében szabadjára tud kelni a fantázia, át tudom adni magam a szövegnek. Ezen kívül a jó olvasónak jó szöveg kell. Még azok is találkozhatnak olyan szöveggel, amit nem értenek, akik nagyon járatosak az olvasásban. A jó olvasónál a stratégiahasználatot szokta még kiemelni a szakirodalom: amikor a szöveget egy előre választott célnak megfelelően, különböző műveletekkel olvasunk.

Hogyha megnézzük, hogy valakinek mennyi a biológiai kora, és az olvasási kora, az 1980-as években nagyjából fél év volt a kettő közötti különbség. Tehát egy 6 éves gyerek, amikor elkezdte az iskolát, az olvasási kora valahol 5 és fél és 6 és fél év között volt. Vagyis nagyjából a többi gyerekhez viszonyítva ezen a szinten állt.

A szövegértő olvasás meghatározó képessége az iskolai sikerességnek: annak, hogyan tud valaki tanulni, hogyan tud információt keresni. Ez meghatározza, hogy milyen szakmát választ, tud-e olyat választani, amilyet szeretne, ahol ha sokat kell tanulni, akkor is helyt áll. Az értő olvasás képességével kinyílnak a lehetőségek. A jól olvasó felnőttek a mindennapi életben nagy előnnyel indulnak, akár állást, akár lakást, akár például szolgáltatásokat keresnek, vagy csak rendelni szeretnének valamit a neten.

A mesterséges intelligencia fejlődését szélsőséges vélemények kísérik. Az egyik véglet démonizálja, úgy állítja be, hogy nyakunkon a végítélet és a világvége az elszabaduló és önálló életre kelő MI-rendszerek miatt. A másik, ezzel ellentétes szemlélet túlzott bizalommal tekint a fejlemények elé, azt gondolva, hogy az MI-rendszerek működése probléma nélkül emberi ellenőrzés alatt tartható. Ezekkel a nézetekkel szemben a jelentős szakmai folyóirat, az AI & Society egyik friss cikkének szerzői bevezetik a "szimbiotikus kockázat" fogalmát. A szimbiózis fogalma a biológiából származik, két vagy több különböző faj egyedeinek (általában egymásra utalt) szoros együttélését jelenti. Norbert Wiener nyomán hangsúlyozzák, hogy az MI soha nem pusztán passzív eszköz vagy egyszerű fenyegetés, hanem egy összetett rendszer, amely az emberi társadalommal való kölcsönös interakció és együttes-evolúció révén jön létre és működik.

A kockázatok nem egyszerűen magából a technológiából fakadnak, és nem is kizárólag emberi hibákból erednek; a szimbiotikus interakcióban történő folyamatos generálás, felhalmozódás és felerősödés eredményei. Ezért a szimbiotikus kockázat különbözik a gépek meghibásodásától vagy a technikai elfogultságtól; olyan mélyen gyökerező veszély, amely a mindennapi ember-MI interakcióban a túlzott bizalom és függőség révén keletkezik. Mivel társadalmi probléma, ezért össztársadalmi, interdiszciplináris együttműködést igényel a kezelése. Az adatok átláthatóságát és az algoritmikus magyarázhatóságot prioritásként kell kezelni a valós kockázatok, például az algoritmikus torzítás, a "visszhangkamrák" és az adatokkal való visszaélés mérséklése érdekében. Ugyanakkor meg kell erősíteni a közoktatást, hogy segítsen az embereknek jobban megérteni a mesterséges intelligencia korlátait és potenciális kockázatait, valamint racionális társadalmi elvárásokat kialakítani a mesterséges intelligenciával szemben. Az MI démonizálása és istenítése közötti ingadozás elkerüléséhez túl kell lépni a "kontroll" kontra "kontrollvesztés" leegyszerűsített elképzelésein. A mesterséges intelligencia összetett társadalmi-technikai rendszer, ami azt jelenti, hogy a bizonytalanság kiküszöbölhetetlen. A szimbiotikus kockázatokkal való hatékony szembenézés a társadalom sokszínűségét tükröző együttműködéssel valósítható meg. (via MI Újság)

Keszthelyi Gabrielláról valószínűleg kevesen mondanák meg, ha találkoznak vele az utcán, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Sztochasztika Tanszékének adjunktusa. Matematikusként szívesen kutat, de amit még ennél is sokkal jobban szeret, az az oktatás és az ismeretterjesztés: szeptemberben jelent meg új könyve, ami a valószínűségszámítás és a statisztika fortélyait és alapjait igyekszik megértetni nemcsak az egyetemi hallgatókkal, sőt leginkább nem velük, hanem a laikusokkal.

Szeptember 15-én a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben mutatták be Milyen színű a valószínű? című kötetét (Typotex Kiadó, 2025). A könyv egyszerre olyan, mint egy példatár és egy könnyed baráti beszélgetés; az olvasó nem azt érzi, hogy tanul, mégis elsajátíthat egy csomó dolgot a valószínűségszámítás és a statisztika területéről, amiben korábban bizonytalan volt, vagy egyáltalán nem értett. A szerzőt a könyv megírásáról, a motivációiról és saját tapasztalatairól kérdeztük.

Keszthelyi Gabriella: Magyarul nincs olyan sok pop-science [könnyen fogyasztható tudományos ismeretterjesztő] könyv. Van néhány persze lefordítva, de magyarul utoljára körülbelül 50 éve írtak ismeretterjesztő könyvet ebben a témában, ami szerintem nem is igazán a laikusoknak szólt, ráadásul azóta van egy csomó új dolog is. Az én motivációm így az volt, hogy egy olyat írjak, ami tényleg mindenki számára érthető lesz majd.

Qubit: Mi a legnehezebb a valószínűségszámítás oktatásában?
KG: Általánosan azt tapasztalom, hogy a szövegértés. Az analízisben a feladatok eléggé egyértelműek, ki kell számolni egy határértéket vagy egy szélsőértéket, ezt nem kell lefordítani. A valószínűségszámítási példáknál viszont a nulladik lépés az, hogy formális állításokat kell megfogalmazni a szöveg alapján - ez jelenti talán a legnagyobb nehézséget a hallgatóknak.

Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárának gyűjteményébe került az idén 90 éve született Balassa Sándor (1935-2021) Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett zeneszerző 150-es opusszámmal jelölt műve és 12 sorszám nélküli kottakézirata özvegye ajándékaként. A könyvtár a teljes anyagot digitalizálta és ingyenesen elérhetővé tette.

Balassa Sándor egyike volt azon zeneszerzőinknek, akik már életük során úgy döntöttek, hogy kompozícióikat a nemzeti könyvtár zenei gyűjteményében helyezik el. Első kéziratait 1997-ben adományozta, majd az évek során valamennyi autográfját itt helyezte el. Haláláig - 2021-ig - 150 opust és több további, sorszám nélküli művet komponált. Utolsó három alkotása, a Trio (op. 148), a Négyes (op. 149) és a Palánták (op. 150) szintén a gyűjtemény részét képezi, és most először vált mindenki számára hozzáférhetővé. Az utolsó dokumentumcsomagot 2025. április 10-én adta át Balassa Mariann az Országos Széchényi Könyvtár számára. A gazdag gyűjtemény így összesen 3690 oldalnyi kéziratot tartalmaz.