"Négy éve nem emelték a bérüket. A mostani 15 százalékos ígéretet, figyelembe véve az inflációt és a jelenlegi bérszínvonalat nevetségesnek tartjuk, ezért demonstrálunk" - mondta a Klubrádiónak Dobrovits Orsolya szakszervezeti vezető.
Az elfogadhatatlan bérhelyzetük miatt demonstrációt tartanak a Magyar Nemzeti Levéltár dolgozói csütörtökön.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) levélben hívta fel arra a Magyar Nemzeti Levéltár dolgozóit, hogy együtt mutassák meg elégedetlenségüket a helyzetükkel. Azt kérik minden dolgozótól, hogy november 13-án fekete pólót viselve végezzék a munkájukat. A levéltár munkatársai az intézmény főbejárata előtt demonstrációt is tartanak majd. A szakszervezet részben a kormányzat által ígért, 15 százalékos béremelés miatt tiltakozik, az ugyanis a 2022-es bérrendezéshez képest még inflációkövető bérkorrekciót sem tartalmazza.

"Két helyen demonstrálnak a kollégák: az egyik helyszín a Magyar Nemzeti Levéltár központi épületénél a Bécsi kapu tér, a másik Szegeden lesz, az ottani könyvtár épülete elé hívják a dolgozók mindazokat, akik szolidaritásukat szeretnék kifejezni" - mondta a Klubrádiónak Dobrovits Orsolya, a KKDSZ elnöke.
"Négy éve nem történt semmilyen átfogó intézkedés, akkor volt egy 20 százalékos béremelés, de azóta semmilyen forrás nem került a kulturális dolgozókhoz. A mostani 15 százalékos ígéretet, figyelembe véve az inflációt és a jelenlegi bérszínvonalat nevetségesnek tartjuk, ezért demonstrálunk" - hangsúlyozta Dobrovits.

A közkönyvtárak ma már többfunkciós társadalmi intézmények, kulcsszerepet játszva a közösségek életében. A könyvkölcsönző szerepen túl nyitott, befogadó terek lettek, ahol találkozni, tanulni, alkotni és fejlődni lehet. A dokumentum kiemeli, hogy a könyvtárak:
- a műveltség és a tudás megőrzői és terjesztői, miközben új szolgáltatásokat kínálnak;
- a társadalmi kohézió és a demokratikus részvétel erősítői, különösen hátrányos helyzetű csoportoknál;
- a kulturális örökség őrzői és közvetítői, valamint a helyi identitás formálói;
- a digitális készségek fejlesztésének és az élethosszig tartó tanulásnak a színterei.

A kiadványban 14 EU által finanszírozott projektet ismertetnek a következő programokból, pl. Kreatív Európa, Európai Horizont, ERASMUS+, Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, vagyis az AMIF. Mindez azért hasznos a hazai könyvtárosok számára is, mert a projektek segítenek abban, hogy a mi könyvtáraink is alkalmazkodjanak a digitális és társadalmi kihívásokhoz, továbbá az eredeti cikkből kiderül, hogyan lehet európai uniós forrásokat bevonni a további fejlesztéshez. Ízelítő a Könyvtárak és emberek című fejezetben tárgyalt projektekből:
- A HERUN projekt link célja, hogy a könyvtárakat még befogadóbbá tegye. Érzékszervi alapú olvasási programot tervez minden gyermek számára, beleértve az autista és más tanulási nehézségekkel élőket is.
- A G-BOOK 3 projekt link a nemi szempontból fontos témákra hívja fel a tinédzserek figyelmét.
- Az Ulysses' Shelter hálózat link fiatal írók, költők, forgatókönyvírók és műfordítók számára elvonulásokat, találkozókat szervez. Ösztönzik a kulturális cserét és az irodalmi együttműködést. Forrásokat készítenek a könyvtárak számára, pl. arról, hogyan tartsanak nyilvános találkozókat és workshopokat.
- A Make-a-thek projekt link a könyvtárakat alkotótérként, a kreativitás, a kézművesség és a közösség felfedezésének helyszíneként képzeli újra, mindezt a fenntarthatóságra összpontosítva.
- a VVK NextGen projekt link a tinédzsereket ösztönzi olvasásra képregények szlovén nyelvre fordításával és a helyi könyvtárakkal való partnerséggel. Erőteljes társadalmi üzeneteket is közvetít.

A 2. fejezet címe: Könyvtárak a demokráciáért és az elköteleződésért. A 3. fejezetben a könyvtárak és a gazdaság témakörével foglalkoznak. (Ezekkel folytatjuk.) (Ref.: Szabó Eszter)

Nemrég megvédett disszertációjában Szüts Etele (Könyvtári Intézet igazgatója) számos olyan területet azonosított, melyben rámutat a magyar, állami intézmények által végzett digitalizálás nehézségeire, illetve felvázolta az előrelépés lehetőségét is.
Most az elsőt, a jövő héten az utóbbit szedjük pontokba:

1. Magyarországnak jelenleg nincs olyan digitalizálási stratégiája, amely kiterjedne a határon túli és a diaszpórában működő magyar kulturális örökségvédelmi intézmények gyűjteményeire, és nem létezik minisztériumi szintű együttműködés sem a szomszédos országokkal e területen.
2. Az érintett - és főleg a nagyobb - intézmények együttműködési hajlandósága csekély, a stratégiák szintjén megfogalmazott együttműködés a gyakorlatban nem látszik. Bár sok digitális szolgáltatás és tartalom jön létre, csakhogy előfordulásuk jellemzően szigetszerű.
3. 2024 közepéig sem jött létre (a 2021 szeptemberére tervezett) Nemzeti Adattár Projekt (NAP) annak ellenére, hogy a szándékot 2022-ban az Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) ismét megerősítette. Úgy tűnik, hogy az "aggregátorok" aszerint ítélik meg a NAP szükségességét, hogy őket jelölnék-e ki projektgazdának. Azonban a felhasználók a széttagolt helyett aggregált, egyesített szolgáltatásokban érdekeltek, s erre nem érdemes még egy újabb rendszert építeni.
4. Az értekezés több száz weboldalra hivatkozik, ám jelentős része már a disszertáció beadása előtt(!) megváltozott vagy elérhetetlenné vált. [Ez gondot jelent a KIT számára is: archívumában a könyvtárszakmai hivatkozások is gyakran eltűnnek, előzetes (szakmai) bejelentés nélkül. a Szerk.]
5. A hungarika weboldalak sérülékenységére az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió is rámutatott. A hazai könyvtár- és információtudományi szakembereknek szisztematikusan kezdték el gyűjteni a kárpátaljai magyar vagy magyar vonatkozású webes tartalmakat. Ez a megőrző tevékenység kiemelten fontos és fejlesztendő.
6. Olyannyira komoly hiányosság és lemaradás tapasztalható, hogy a kulturális örökséggel kapcsolatos közös európai adattérrel kapcsolatos közelmúltbeli páneurópai projektek (5DCulture, EUreka3D, AI4Culture, DE-BIAS) egyikében sem vett részt Magyarországról kulturális örökségvédelmi intézmény. (folyt. köv.) (Ref.: MG)

Első hallásra az "élő könyvtár" műfaja csak a nevében könyvtár: csakhogy itt a "könyvek" valamiben jártas (szak)emberek. Azonban tudva, hogy az emberek az információik nagyobb hányadát közvetlenül más emberektől (családtagok, barátok, munkatársak stb.) gyűjtik be - s e rangsor sokadik helyén szerepel a tényleges, fizikai könyvtár -, megfontolandó a cél és eszköz ismételt tudatosítása.
Ha a könyvtár célja a meglévő és potenciális használótáborának számára nyújtson támogatást a személyes céljaik eléréséhez, akkor ennek függvényében érdemes az eszközrendszerét is összeállítani. E komplex halmazban nyilván helyet kapnak a könyvek és társaik is, de jelentősebb erőt képviselnek a személyes találkozók és persze személyes tevékenységek is. Ezek az eszközhalmazok együttesen képesek a használói célok támogatására, így a könyvtárnak is erre a vegyes eszköztárra érdemes optimalizálnia, melynek oszlopos eleme lehet az "élő könyvtár". (MG)

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdasági- és Társadalomtudományi Karán az Első kézből - a vezetés emberi oldala című workshop interaktív "élő könyvtár" esemény volt, amely Séllei Beatrix, az Ergonómia és Pszichológia tanszék docense és Molnár Bálint, a Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék adjunktusa szervezésében valósult meg.

A BME idén is a legaktuálisabb globális és üzleti kihívások köré építette fel az immár több mint 25 éves hagyományra visszatekintő Intenzív Kurzusát, amelyről ebben a cikkben írtunk korábban.

A rendhagyó workshop elsősorban a Master of Business Administration (MBA) mesterszak hallgatói, valamint a vezetői ambícióval rendelkező érdeklődők számára teremtett találkozási pontot, ahol tapasztalt menedzserektől hallhattak beszámolókat a vezetői munka kihívásairól, dilemmáikról és a sikerhez vezető, néha nehéz, de mindenképpen hiteles emberi történetekről. A személyes párbeszédek révén a résztvevők fejleszthették vezetői és kommunikációs készségeiket.
Séllei Beatrix, a program szakmai vezetője és levezetője kiemelte: "Az Élő Könyvtárban részt vevő "könyvek" kivétel nélkül kiemelkedően tapasztaltak és elkötelezettek voltak. Az őszinteség volt a kulcs: nyíltan megosztották élettapasztalataikat, karrierútjuk nehézségeit és sikereit, így a hallgatók valóban hiteles, tantermen túli válaszokat kaptak a vezetői kihívásokra vonatkozó kérdéseikre. Az ilyen találkozások óriási hatásúak, azonban a hétköznapi életben nagyon ritkán jönnek létre."

23 év
majd' 31.000 hír
1000 körüli olvasó
1100. lapszám (korábban tévedésből félreszámoltuk, de ez a helyes)
- ha csak a számokat nézzük.
Visszajelzések alapján úgy tűnik, a KIT-et sokan olvassák, nyilvánosan kevesen idézik. Ami teljesen biztos: a szerkesztők önszorgalomból lelkesedéssel készítik, s örülnek az általuk összegzett ismeretek továbbadásának.

Használóink szakmai elképzeléseiről adatokat gyűjtünk, melyeket persze azonnal vissza is osztunk, úgymint:
- heti KIT-szavazás a portálon egy-egy témában, és
- szavazás a következő hét referátumaira.

A saját készítésű tartalom: hazai és külföldi - leginkább személyesen gyűjtött német, norvég, belga, holland és egyesült államokbeli tapasztalatok, melyeket gyakran saját készítésű képek galériájával illusztrálunk.

Évente tartunk - immáron az MKE által befogadott - vándorgyűlési szekciókat, szintén nemzetközi merítéssel. Hetente tartunk egy órás online szakmai beszélgetéseket, a KIT-klubot.

Mint korábban is, most is jelezzük, hogy megújulásra törekedve várjuk a használói visszajelzéseket, hogy javítsunk, amiben lehetőségünkben áll. Szívesen látunk új önkéntes munkatársakat is.

És persze köszönet minden KIT-önkéntes munkájáért! :)

Tízmillió forintos fődíjat nyert a Széchenyi István Egyetem könyvtára
link a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kiírt Könyvtári Kihívás felsőoktatási és szakkönyvtárak kategóriájában.
A győri Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár nevében a fődíjat Tóth Csilla igazgató vehette át.

Lehet még jelentkezni a Könyvtári kihívás 2025/2026 pályázatra
link
- Már lehet jelentkezni a Könyvtári kihívás 2025/2026 pályázatra, a Könyvtári Intézet honlapján elérhető a pályázati csomag - mondta el Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár.

Országos sikert ért el a hajdúhadházi Földi János Könyvtár
link
- A hajdúhadházi Földi János Könyvtár munkatársai és olvasói közösen ünnepelhetik az újabb mérföldkövet: az intézmény országos második helyezést ért el a Könyvtári Kihívás pályázaton, amely a könyvtárak közösségépítő, olvasásnépszerűsítő és kulturális tevékenységét értékeli.

Egyre népszerűbb a siófoki könyvtár link
- Tavaly ősszel a siófoki Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtár is csatlakozott a Könyvtári Kihívás elnevezésű országos pályázathoz. Az elmúlt időszak eredményeit büszkén tették közzé az intézmény Facebook-oldalán: link

Hatalmas elismerést vívtak ki megfeszített munkával a tabi könyvtárosok, és a miniszter is gratulált link
- Ötmillió forint támogatást nyert a Somogy vármegyei intézmény a "Könyvtári kihívás" elevezésű országos pályázaton, amelyre 370 intézmény nevezett.

A kisvárdai könyvtár a top háromban! link
link
"A könyvtár a természetes intelligencia megszerzésének a színtere" - hangsúlyozta ki Hankó Balázs miniszter úr a Könyvtári Kihívás 2024/2025 pályázat díjátadóján az Országos Széchényi Könyvtárban.

Első helyezett lett a Móricz Zsigmond könyvtár Nyíregyhá
- 10 millió forintos díjazás link - Rangos elismeréssel gazdagodott a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár. A nyíregyházi intézmény a Könyvtári Kihívás pályázaton Alapkategóriában, a vármegyei hatókörű városi könyvtárak között az első helyet szerezte meg, és ezzel 10 millió forintos díjazásban részesült.

Két díjat is bezsebelt a megyei könyvtár a Könyvtári Kihívás pályázaton link
- Országosan egyedülálló eredményt ért el a kecskeméti Katona József Könyvtár, ugyanis két kategóriában is díjat nyert a Könyvtári Kihívás pályázaton.

Bródy Sándor Könyvtár nyerte el az országos elismerést link
- A Bródy Sándor Könyvtár a Könyvtári Kihívás közös pályázatán díjat nyert a "Legjobb digitális szolgáltatás népszerűsítése" kategóriában, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Országos Széchényi Könyvtár, a Könyvtári Intézet és a Petőfi Kulturális Ügynökség közösen hirdetett.

A térség három legjobb könyvtára - Országos is elismerték a kreatív programokat link
Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és levéltár, Bősárkányi könyvtár, amely a győri könyvtár területi szolgáltatási központjához tartozik, Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a díjátadón kiemelte, hogy a verseny ideje alatt
- 53 ezerrel nőtt a könyvtárba beiratkozók száma,
- 19 ezerrel több 14 év alatti látogatót regisztráltak a könyvtárakban
- fél év alatt 235 ezerrel többen vettek részt könyvekhez vagy könyvtárakhoz kapcsolódó programokon
- negyedmillióval több kölcsönzés történt a kihívásnak köszönhetően.

Széleskörű felmérést végzett az MI könyvtári bevezetéséről a Clarivate és a Library Journal. A Pulse of the Library 2025. június és július között 109 országból 2 032 könyvtárost ért el online. A válaszadók 77%-a egyetemi könyvtáros, és 46% az Egyesült Államokban dolgozik.
A kérdőívet angol, kínai, koreai és japán nyelveken lehetett kitölteni.

A felmérés eredményei:
- 2025-ben a könyvtárak 67%-a már vizsgálja vagy bevezette az MI-t (2024-ben ez 63% volt).
- A legtöbben még a korai tesztelési, értékelési szakaszban tartanak.
- Egyesült Államok: A válaszadók 37%-a szerint intézményüknek nincs terve MI-alkalmazásra. Csak 7% tekint optimistán az MI jövőjére (az 1-5-ös skálán 4-5-öt jelölt). Az alacsony optimizmus oka részben a képzési és intézményi támogatás hiánya.
- Kína: A válaszadók 65%-a szerint könyvtáruk a bevezetés korai szakaszában van (2024-ben még csak 46%). 54% pozitívan értékeli az MI könyvtári hasznát (4-5-ös értékelés).
- Európa: A könyvtárak 37%-a már pilotprojektben vagy korai bevezetésben használ MI-t, további 4% stratégiai szinten, több területen alkalmazza. Több intézmény rendelkezik formális MI-képzéssel a könyvtárosok számára, mint az USA-ban.
- Az MI-használat fő területei: automatizált feldolgozás és katalogizálás, kutatástámogatás és információkeresés, felhasználói élmény javítása chatbotokkal, AI-műveltség oktatása a hallgatóknak.

Kihívások:
- Költségvetési korlátok: a válaszadók 47%-a szerint ez gátolja az új technológiák bevezetését.
- Az egyetemi könyvtárak fókusza eltolódott: 2025-ben a hallgatói elkötelezettség (40%) előzi a kutatástámogatást (35%).
- A digitális szakadék továbbra is erős, különösen a nyilvános könyvtárakban.

A felmérés szerint az MI már világszerte megjelent a könyvtári szférában, de az alkalmazás mértéke és a hozzáállás régiónként nagyon eltérő. Míg Európa és Ázsia előrelép a gyakorlatban és a képzésben, az Egyesült Államokban inkább óvatosság jellemző. A Clarivate szerint a következő évek kulcsa a könyvtárosok AI-kompetenciájának fejlesztése és az etikus, fenntartható bevezetési stratégiák kidolgozása lesz. (Ref.: Habók Lilla)

A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. szeptemberi, A könyvtárosképzés jelene című rendezvényén hangzott el a címben feltett kérdés.
- Dr. Egervári Dóra a beszélgetésre vezető vonatúton egy ott elhangzott beszélgetést meséli el, ami két utastársa között zajlott. Ennek tanulságaként azt mondta, hogy azokat az embereket kéne megszólítani, akik nem értik, hogy miért is vannak könyvtárak.
- Lengyelné dr. Molnár Tünde szerint két fontos pontja van ennek: Az egyik, a társadalom globálisan, a másik pedig a gyerekek. A gyerekek általában szeretik a könyvtárakat, de mire abba a korba érnek, hogy szakmát kell választani, már alig lehet őket rávenni arra, hogy jöjjenek könyvtárosnak. Ezen az új Nemzeti Alaptanterv sem segít, amiből kikerültek a könyvtárral kapcsolatos dolgok. Szerinte egy jól működő megyei könyvtár nagyon sok mindenkit el tud érni. Ahol pedig nem, oda új módszerekre van szükség. Szerinte influenszer könyvtárosokat kéne kinevelni, és így megmutatni a szakma sokszínűségét.
- Bujdosóné dr. Dani Erzsébet szerint egészen pici kortól el kéne kezdeni az intézményhez való kötődés fejlesztését. Azt gondolja, hogy a könyvtárnak vannak olyan eszközei, amelyekkel a kamaszkor után vissza lehet csábítani az olvasókat. Emellett megfontolandónak tartja a véleményvezérek világába való belépést is. Talán létre kéne hozni egy ilyen munkakört.
- Dr. Németh Katalin szerint nagyon fontos a könyvtárak láthatósága, és nemcsak az online térben, hanem a való életben is. Ez talán egy külön munkakör kéne, hogy legyen. Fontos lenne a könyvtáros feladatköreinek bemutatása is. Nagy problémának látja, hogy a Nemzeti Alaptantervből kikerült a könyvtár. Hozzátette még, hogy gyűjtemény és gyűjteményfejlesztés nélkül pedig ne is várjunk új olvasókat. (Könyvtári Intézet)

- A válaszokból úgy tűnik, hogy a jövő szakmai generációit érintő képzésben is a szolgáltatás-orientációé a fő szerep: hogyan lehet a meglévő, értékesnek tartott kínálatot, eredményesen szolgáltatni? A könyvtár túlélési stratégiájának azonban az ügyfél-orientáció felel meg inkább: a használói célokból visszatervezve alakítani hatékonnyá a kínálatot. (MG)

Néhány hete a brüsszeli Muntpunt könyvtár magkönyvtáráról és kapcsolt rendezvényeiről esett szó link . Igaz, arról nem, hogy ugyanezen könyvtárba a használók vihetnek és hozhatnak növényeket is. Leadhatják a lakásukat kinőtt növényeket, de hozhatnak is el számukra tetszőket. E funkciót egy másik könyvtárból mutatjuk, a hollandiai Deventeréből (lakosság: 103 ezer).

A "Plantenbieb Deventer" növénykönyvtár polca itt látható link , Facebook oldala: link . Mivel a szolgáltatás az Instagramon is jelen van link , sőt, az egyik fiókkönyvtár külön növénykönyvtári Facebook-oldalt link üzemeltet, okkal feltételezhetjük, hogy a szolgáltatás beleillik lakosság igényeibe.

A központi könyvtárban link a "Növénykönyvtár" polcon felirat várja az érdeklődőt: Milyen zöld tevékenységet szeretnél végezni vagy tanulni? - Írd be a vendégkönyvbe és ki tudja, talán tavasszal együtt dolgozunk rajta. Ugyanitt gyűjtögető tanfolyam hirdetése is olvasható:
táplálkozás és gyógyító erő a természettől - Merülj el egy éven át az ehető vadnövények világában. A könyvtár tehát nem a téma szakértője, hanem teret, együttműködést kínál a vonatkozó terület szakembereinek. Vulgo: közvetít. Mindez természetesen nem akadályozza, hogy saját dokumentumkínálatát is ajánlja a polcon. (MG)

Pasing városrész könyvtárában egyaránt hirdetik a "központi" rendezvényeket, és a sajátokat. Az utóbbiakból ragadunk ki néhányat, magyarra fordítva. A nyári kínálatban egyaránt célozták a vakációzó gyerekeket, az unatkozó és közösségre vágyó felnőtteket, a bevándorlókat.

- Digitális beszélgetőóra (Digitale Sprachstunde) - Informálás és rákérdezés. Belépés! Digitális oktatás mindenkinek: Hogyan használhatok digitális magazint az eszközömön? Miért nem tudom megnyitni a kölcsönzött e-könyvet? Egyéni konzultációk a Müncheni Városi Könyvtár által kínált digitális szolgáltatásokról.
- Német beszélgetős kávézás (Sprachcafé Deutsch) - Beszélgetőkör németül tanulóknak. Szeretnéd gyakorolni és fejleszteni a nyelvtudásodat? Itt nyugodt légkörben beszélgethetsz más németül tanulókkal bármilyen témáról, és megismerkedhetsz más emberekkel. Csak ugorj be! Jelentkezés nem kell.
- Gyapjú-élvezet (Woll-Lust) - Kötő és horgolókör. Sapkák, sálak és egyebek: a Kulturverstrickungen e.V. egyesülettel együttműködve jótékonysági kötéssel foglalkozunk. Kezdőket és tapasztalt kötőket egyaránt szívesen látunk.
- Mangarajzolás (Mangazeichen) - Kreatívsarok. Itt te is művész lehetsz, akár kezdő, akár haladó vagy. Irányítással mangát rajzolhatsz, olvashatsz és ötleteket cserélhetsz. Azokat is szívesen látjuk, akik csak nézni szeretnék. Az anyagokat mi biztosítjuk, de hozhatsz is magaddal.
- Nyári szünet olvasókör (Sommerferien-Leseclub) - Nyári olvasóklubunk kezdetét veszi Charlotte Habersack íróval. A "Kérlek ne nyisd ki" sorozatából olvas fel. Ismét egy rejtélyes csomag tart Némóhoz. A szörnypostával pedig újabb viharos kaland veszi kezdetét számára és barátai számára. A felolvasás után számos kérdést tehettek fel a könyvekről és a szerzőről. Kérjük, regisztráljatok: személyesen, telefonon vagy e-mailben: stb.pasing.kult@muenchen.de (ford.: MG)

A mozgásfejlesztés nem könyvtári feladat. Ugyanakkor jól kiegészíti azt a stratégiai célt, mely szerint a könyvtár a közösség céljainak eléréséhez biztosít közösségi, intellektuális és rekreációs eszközöket.

Aprópénzre váltva: a könyvtárban időt töltő olvasó, pihenő használók - főként a fejlődésben lévő gyerekek - ergonomikus, testi fejlődésüket támogató környezetben tölthetik. Erre egyik példa Björvika könyvtára gyerekrészlegében, a Fuglefjellet (madárhegy) helyszínen a pörgethető, billenthető egyensúlyfejlesztő játék. (MG)

Díjjal ismerték el Farkasné Szabó Melindát. Közösséget épített ugyanis az olvasás köré a péri könyvtár vezetője.
A november 11-i ünnepélyes eseményen részt vett Vincze Máté, a közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, Fekete Dávid, Győr és térsége élhetőségéért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, valamint dr. Horváth Sándor Domonkos, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója. Ők adták át Farkasné Szabó Melindának, a péri könyvtár vezetőjének az Év települési könyvtárosa díjat, valamint elismerték az intézményt támogató péri önkormányzatot is.

- Nagyon megtisztelő számomra a díj - mondta el meghatottan Farkasné Szabó Melinda lapunk kérdésére. - Azt jelzi számomra, hogy amit nap mint nap teszek, célba ért. Hatalmas öröm, hogy az elmúlt egy évben megötszöröződött a tizennégy éven aluli könyvtárba járók száma. Ezekből a gyerekekből válnak gondolkodó felnőttek. A szülőknek azt tanácsolom, olvassanak a gyerekeknek, és maguk is olvassanak. Nem győzöm hangsúlyozni az esti mese fontosságát.

A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu
7 - igen, nagyjából
16 - igen, sőt, a meglévő munkához több is kell(ett volna)
5 - nem, s ez hatékony munkaszervezéssel gyorsan ki is derült volna.
Az adatok a korábbiakkal együtt, diagramon: link . Ezek alapján nem látszik nagyobb elmozdulás a korábbiakhoz képest. A többség szerint alacsony a létszám (43-57%). A megfelelő és a kevesebb is elég lenne kb. azonos, 20-23%. Feltehetően érdemes kutatni könyvtárakban végzett párhuzamos munkák, illetve az együttműködés alacsony szintjének hatásait is. (MG)

Folytatva a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár beszámolójának ismertetését link , egy további részlet...

A párizsi James Baldwin könyvtár link a 19. kerület legnagyobb, mintegy négyemeletes könyvtára. A francia fővárosnak ez a kerülete az, ahol a legnagyobb arányban élnek bevándorlók, és itt a legfiatalabb a lakosság átlagéletkora is. A környék egy lakótelepi környezet panelházakkal, nagy nyílt terekkel, játszóterekkel. A könyvtárnak két különlegessége van. Az egyik, hogy a bevándorlók fogadására és szakszerű segítségnyújtásra szakosodott intézménnyel egy épületben, azzal közös helyiségeket használva működik. A másik különlegessége, hogy - ugyan az épület egy régi középiskola átalakításával valósult meg -, az építész mégis egy kiemelkedően energiatakarékos zöld könyvtárat tervezett és hozott létre, amely idén elnyerte az IFLA Zöld Könyvtár Díját is.

A szolgáltatásaikban kiemelt figyelmet fordítanak a családok igényeire, a multikulturális társadalom sokszínűségére, soknyelvűségére, valamint a fenntarthatóságra, a zöld könyvtári kezdeményezésekre. A bevándorló családok számára nagyon sok nyelven (így magyarul is) vannak gyerekkönyvek. Elsősorban a fiatalok megszólítására vezették be a hangszerkölcsönzés lehetőségét. A fenntarthatóság jegyében rendelkeznek közösségi kerttel, ahol a lakótelepen élők is hódolhatnak a kertészkedés szenvedélyének.

A párizsi közkönyvtári hálózatban a kölcsönkönyvtárak mellett léteznek a speciális és a történeti könyvtárak is. Ez utóbbiak közül a legszebbek a városháza könyvtára és a Párizs helytörténetére szakosodott könyvtárak. Ezeknek a könyvtáraknak a célközönségét a kutatók és az egyetemisták jelentik. A páratlan gyűjtemények és a gyönyörű épületek a kutatók elefántcsonttornyaként kiemelkedő szellemi teljesítmények születéséhez kínálnak optimális környezetet.

Az 1980-as évektől a jóléti állam neoliberális átalakulásában a hangsúly a személyes szabadságra és felelősségvállalásra helyeződött, amiben a szülők mindinkább a gyermekeik jövőbeli sikerének felelőseként értelmeződnek. Így született meg a gyerek társadalmi, érzelmi és kognitív tőkéjének maximalizálását célul kitűző intenzív szülőség kifejezés, amit kizárólag gyerekközpontú, de szakértők által irányított, érzelmileg kimerítő, sok munkával járó és anyagilag is megterhelő módon lehet csak elérni.

"Miközben felhajták a létező legjobb óvodát és iskolát, egy intenzív szülő minden pillanatban azt nézi, hogy egy egyszerű döntés, hogy mit játszik a gyerekével, hány órát alszik, hogyan szoptatja, tehát állandóan azon görcsöl, hogy ez milyen hatással lesz később a gyerek boldogságára, boldogulására, mentális és lelki fejlődésére" - mondta Szőke Alexandra szociálantropológus, az ELTE KRTK Regionális Kutatások Intézetének kutatója.

Mindezt tetézi, hogy az internet és a közösségi média terjedésével nagyon sokféle információ vált elérhetővé, tehát a mai anyáknak nemcsak Benjamin Spock vagy Vekerdy Tamás gyereknevelési könyvei állnak rendelkezésre, és nemcsak a védőnőtől lehet megtudni a sikeres szoptatás titkát, hanem rengeteg szakembertől vagy éppen önjelölt, főleg anyákból lett gyereknevelési influenszerektől is kaphatunk az anyaságra vonatkozó tanácsokat. Szőke Alexandra szociálantropológus, az ELTE KRTK Regionális Kutatások Intézetének kutatója szerint "az persze kérdéses, hogy ezek mennyire felelnek meg a szakmai standardoknak, de az biztos, hogy egy egész kiterjedt piaca lett a gyereknevelési szolgáltatásoknak, amik között iszonyatosan bonyolult kiigazodni, mert az egyik azt mondja, hogy a gyereknek az a legjobb, ha addig alszol vele, ameddig csak ő igényli, akár 8-10 éves koráig, a másik szerint meg az első pillanattól kezdve aludjon külön, mert a jövőbeni boldogulásnak ez lesz az ára".

Propper Valéria irodalomtörténész vetítéses előadását hallgathatják meg az érdeklődők szerdán este 5 órától Erdős Renée életéről, műveiről, irodalomtörténeti megítélésének változásairól.

Erdős Renée tehetségére Eötvös Károly figyelt fel. Első verseivel A Hét költőjeként indult, s a női lélek merész ábrázolójaként mutatkozott be. Szenvedélyes lírájával a közfigyelmet csakhamar magára irányította. A kritika várakozásaival ellentétben, nem a tartózkodó leányi báj, hanem a nő szerelmi vágyának megéneklésével aratott sikert, s vívta ki a századforduló némely korifeusának haragját. Regényeit ifjú lányok csak titokban olvasták, s a közvélemény nemsokára mint a legerotikusabb magyar írónőt tartotta számon. Költészete Ady Endrére is hatást gyakorolt, akárcsak Bródy Sándorra, akinek évekig a szeretője volt. A családos - és csapodár - Bródyval való szakítása után egy olaszországi kolostorba vonult vissza, miután katolikus hitre tért.

Ő volt az első nő a magyar irodalomban, aki meg tudott élni alkotómunkásságából. Legnagyobb sikerét a vatikáni pompát és római miliőt pazarul visszatükröztető Santerra bíboros (1922) c. regényével érte el. Életének utolsó esztendeiben Ifjúságunk címmel emlékiratait írta, amelyhez számos fényképet, levelet és más dokumentumot csatolt.

(Egy éve közöltük) Folytatva link a múlt heti hírt...

Hagyományos és új szerepek:
2023-ban a nyilvános könyvtárakba kerülő diplomások száma 33%-ról 30%-ra csökkent, de visszaesés volt a felsőoktatási szerepkörbe kerülő diplomások arányában is (24%-ról 20%-ra). A végzettek 16%-a a magánszférába került, ami 1%-kal több a tavalyinál, ráadásul olyan nagy nevű munkáltatóknál, mint a Spotify, a PayPal, a Microsoft és az Amazon. A friss diplomások 3%-ának nehéz volt a LIS (Library Information Science) területén belül állást találni. A munkakörök megnevezésénél a címek 37%-ában szerepel a "könyvtáros" szó. Hagyományos szerepkörök pl.: referensz / információs szolgáltatások (46%), gyűjteményfejlesztés (43%), ismeretterjesztés (39%), terjesztés (32%), programszervezés (31%). 9% szerint munkája a feltörekvő szolgáltatások körébe tartozik.
A digitális tartalmakkal kapcsolatos munkakörök száma tíz év alatt 3,4%-ről 20%-ra nőtt. Új szerepkör pl.: makerspace (10%), feltörekvő technológiák (9%), AI (4%).

Diplomás hallgatók elhelyezkedése: kényszer vagy álmaik munkája? A hallgatók 18%-ának költözködnie kellett ahhoz, hogy elhelyezkedhessen. A legtöbben, 22 és 23%-uk a középnyugati és az északkeleti régióban találtak állást. Az áthelyezkedés nem feltétlenül vált be. Kb. kétharmaduk maradt annál a szervezetnél, ahol a diplomás programjuk idején foglalkoztatták. 74% jelezte, hogy elégedett a pozíciójával. A 26%-nyi elégedetlen a rossz fizetésre panaszkodik.

Egy leendő MLIS-diplomásnak ezeket ajánlják a végzősök:
- Önkéntes munkát végezz a téged érdeklő területen a készségfejlesztés, kapcsolatok végett.
- Ismerd meg a leendő munkáltatókat - beszélj velük, mert "két irányú" az interjú!
- Gyakorold az interjúkészítést!
- Ne félj attól, ha hiányzik némelyik készséged a jelentkezéshez! A különleges készségek elsajátítása is opció lehet.
- Minden lehetséges helyre jelentkezz, mérlegelve az előnyöket és hátrányokat.
- Könyvet olvass! Pl. a "Get the job: Catch Academic Library Hiring for the New Librarian" c. könyv segített egy friss diplomásnak a felsőoktatási könyvtári állásokat megkeresni és pályázni.
- Írj köszönőlevelet az interjúk után!

A hely, a fizetés és a szerepkör sajátosságai jelentette kihívások ellenére, az MLS végzősök többnyire olyan munkát találnak, amely támogatja az értékeiket és a képességeiknek megfelelő. (Ref.: Szabó Eszter)

Amikor a szülők felolvasnak a kisgyermekeknek, a szülő és a gyerek idegi mintázatai elkezdenek összehangolódni. Ez képernyő esetén természetesen nem lehetséges.

Sam Wass professzor, idegtudós és a Kelet-londoni Egyetem Korai Évek és Ifjúság Tudományos Intézetének igazgatója elmagyarázza, hogy mit jelent ez.
- A gyerek agya a szülőével azonos hullámhosszra kerül, miközben hallgatja őt. Az agyuk szó szerint szinkronba kerül - mondja. - Valami nagyon fontos történik ezzel a kapcsolódással, ugyanabban az állapotban, ugyanabban az időben. Fontos a korai nyelvi fejlődés, az érzelmi megértés és az öntudat fejlődése szempontjából egyaránt. Nagy előnye továbbá, hogy a relaxációt is elősegíti: a nyugodt alvást, és a gyerek és szülő közötti kölcsönös megértés minőségét is. Nagyon sok jó dologgal jár együtt a közös olvasás, amelyeket minőségi tanulmányok támasztanak alá. (ref.: MG)

A kis videó természetesen levetítve vagy qr-kóddal kihelyezve egyaránt felhasználható illusztrációnak a könyvtári babafoglalkozások során.

Folytatva a Szász Máté biológussal készült beszélgetés szemlézését... - Agyunkban az ún. salience hálózat az aktuális szükségletet felismerve vált kétféle agyi figyelmi neurális állapot között. Ezek:
- A DMN (nyugalmi- vagy alap hálózat) és a
- TPN (akkor aktiválódik, amikor elkezdünk egy olyan feladatban részt venni, amely kognitív összpontosítást és rövid távú memóriát igényel).
A salience hálózat nem működik depresszióban vagy ADHD esetén (ilyen helyzetben az érintett feladatmegoldás esetén is a DMN-t használja).

A többféle (agyi) munkavégzés közötti átváltás miatti töredezetté váló információ feldolgozása 40%-os agyi többletráfordítást jelent. Ezért szerencsétlen a multitasking. Az agyunk ugyan hozzászokik a gyors váltogatáshoz, de amikor kicsit bonyolultabb feladatot kapunk (pl. hosszabb emailt), akkor szinte képtelenek vagyunk foglalkozni vele.

Függőség alakul ki a TPN-ben a gyors feladatmegoldásokért (pl. sms megválaszolása) kapott dopaminadagok által. Az információfüggőség hasonlít a drogfüggőséghez, elvonási tünetekkel jár. A stressz viszont magas kortizolkiáramlással, ami immunrendszeri károsodást okoz, hormonrendszeri zavarokat okoz, hozzájárul a depresszió, szorongás, ADHD, alvászavar kialakulásához. A dopamincsomagok azt hangsúlyozzák, hogy nagyon fontos információ alapján nagyon fontos döntést kell meghoznunk. Minden fontosnak álcázza magát. Ám ezek hatására megszűnik az idő és a fontos szó jelentése. Ezért, a folyamatos ingerek miatt nem fogunk tudni ellazulni, jól aludni. Az alvás hatékonysága nagyban csökken. Ennek következményei az anyagcsere-betegségek, a pszichés betegségek, a depresszió, a fókuszálási problémák, fejfájás, elhízás. A várakozásra való képtelenség következménye az ingerültség. A személyes - multiszenzoros - beszélgetések száma csökken.

Előző rész: Semmittevés a könyvtárban?! - Létfontosságú! link

El kell szakadjunk attól a téves elképzeléstől, hogy a szexuális felvilágosítás egyetlen alkalmi találkozást jelent 13 évesekkel, amivel felkapcsoljuk a gyerek fejében a villanyt, és attól kezdve mindent tud, amit tudnia kell, mert megvolt ez a felnőttbeszélgetés - figyelmeztet Stáhly Kata, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi szakértője, amikor az EUrologus arról faggatja, hol tart Magyarországon az intézményes szexuális nevelés.

Már az alapkoncepció is terhelt, hiszen a Nemzeti Alaptanterv (NAT) és a kapcsolódó kerettantervek a "családi életre nevelés" részeként írják elő a "szexuális nevelést". Több tantárgyba beágyazva, főként biológia- és egészségtan órákon találkozhatnak a diákok a szexualitásra vonatkozó információkkal. Hogy ez pontosan mit jelent, kihez mennyi és milyen információ jut el, milyen minőségű nevelésben részesül, az nagyon tanár- és helyzetfüggő. A NAT előírja, hogy az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra link kérdéseivel, és ez a kötelezettség a kerettantervi dokumentumokban link is megjelenik. Hogy milyen pszichoszociális háttérrel, egyéni fejlettséggel, személyiséghez kötődő jegyekkel érkezik a diák az oktatási intézménybe, és ott milyen személyre szabott nevelésre lenne szüksége - ez már nem része a hazai oktatási stratégiának.

A tényszerű, teljes körű felvilágosítást akadályozza a 2021-es "gyermekvédelmi" törvénycsomag. Ez például tiltja minden, az LMBTQ-emberekre vonatkozó információ tárgyalását kiskorúak jelenlétében, tabusítja a szexuális kisebbségek megjelenését a társadalomban. (...) A témában illetékes civil szervezeteket de facto kiszorította a rendszer - ahogy anno az Európa Tanács Velencei Bizottságának elemzése is megállapította. (...)

Ez az oka annak, hogy Magyarország serdülőkori szexuális és reproduktív egészségi mutatói 2020 és 2025 között a kelet-közép-európai átlaghoz képest is kedvezőtlen képet mutattak, és éles kontrasztban vannak a nyugat-európai országok adataival. Az Eurostat és a Világbank nyilvántartása szerint Magyarországon a 15-19 éves lányok körében ezer főre 17 szülés esik évente. Az EU-átlag mindössze 6-7 körül mozog. A legalacsonyabb értékeket olyan országokban mérik, ahol a szexuális nevelés átfogó, kötelező - például Hollandiában (1,9), Dániában (1,1) vagy Olaszországban (2,8) -, míg a legmagasabbakat ott, ahol a szexuális nevelés korlátozott vagy szülői hozzájáruláshoz kötött, mint Romániában (33,8) és Bulgáriában (39,1).

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem díszdoktorrá avatási ünnepségének hallgatósága előtt az azóta már Nobel-díjas író felsorolja azt a 100 legfontosabb könyvet, amely a legnagyobb hatást gyakorolta rá. A bevezetésben feltárja a lista összeállításának történetét, érzéseit, kognitív folyamatát. A lista persze nemcsak a művekről magukról szól, hanem a művek egy részéhez tartozó izgalmas, időnként meghökkentő kommentárokról is, melyek rámutatnak a díjazott munkájára, élményeire, érzéseire, találkozásaira. A több évet igénybe vevő folyamat eredménye figyelemre érdemes forrás az ókori klasszikusoktól a kortárs nemzetközi alkotókon és a magyar klasszikusokon át Krasznahorkai ismerőseinek műveiig.

Ezen felül pedig akár minta is: miért ne állíthatnánk össze mi magunknak magunk is, vagy könyvtári foglalkozás keretében annak résztvevői is: mely könyvek határozzák meg, azt, hogy ki vagyok/lettem én. Melyek hatottak rám? Sőt: milyen arányban? Akár: mi teng túl, mi hiányzik saját listámból - szerintem... Természetesen nem kell 100-at felsorolnunk, és az is világos, hogy nem csak feltétlenül hatottak ránk. (MG)