A Deckers-index a legjobban teljesítő holland közkönyvtárakat rangsorolja, méghozzá nyilvánosan elérhető statisztikai adatok alapján. Az indexet Mark Deckers készíti, aki a Rijnbrink igazgatótanácsi titkáraként rendszeresen elemez országos könyvtári adatokat.
A rangsor a holland könyvtárak által a Holland Nemzeti Könyvtárnak (KB) szolgáltatott adatokra épül.
A módszer lényege, hogy minden vizsgált mutató esetében rangsort állít fel a 131 könyvtári szervezet között, majd az egyes helyezésekhez pontszámokat rendel, amelyeket összesítve alakul ki a végső sorrend.

1. ZINiN Hellendoorn link
- Az elmúlt években folyamatosan a top-5-ben szerepelt, így a siker nem egyszeri eredmény. Következetesen reagál az új könyvtári fejlesztésekre, pl. tagsági modellek.
- Multifunkcionális kulturális szervezetként működik. A könyvtár színházi, művészeti nevelési, turisztikai és vendéglátó funkciókkal is osztozik.
- Tudatosan felépített szervezeti és vezetői stratégia jellemzi. Erős egyensúlyt tart a közpénzből származó támogatás és a saját bevételek között.

2. Bibliotheek Heiloo link
- 31. helyről 2.-ra ugrott. Meghosszabbított nyitvatartása növelte a látogatószámot és a kölcsönzéseket.
- Tudatosan építették újra a közösségi jelenlétet. Erős fókusz van az iskolai, óvodai és koragyermekkori együttműködéseken.
- A könyvtár és az önkormányzat közös, megújított épületben működik. Kis létszámú szervezet, magas önkéntes aránnyal és erős helyi beágyazottsággal a helyi közösségben.

3. Bibliotheek Dalfsen link
- Korábban hiányos látogatói adatok miatt alulértékelt volt a rangsorban. Az adatszolgáltatás teljessé válásával azonnal a top-3-ba került. Minden vizsgált mutatóban átlag feletti eredményt produkált.
- Több települést lefedő, művelődési házakban működő hálózat. Erős iskolai együttműködések és kiterjedt szolgáltatáshálózat jellemzi. Ingyenes tagságot nyújt 27 éves korig, sőt késedelmi díj nélkül.

A Deckers-index egyértelműen azt mutatja meg, hogy a legjobban teljesítő könyvtárak sikere nem a könyvtár méretén múlik. Hanem a helyi partnerségeké, oktatási kapcsolatoké a kulcsszerep, valamint a multifunkcionális működés is növeli a társadalmi hatást. A következetes stratégia hosszú távon mérhető eredményeket hozhat. (ref.: ChatGPT, HL)

2026. jan. 21-én, 17.00-kor nyilvános online KIT-klubot tartunk. Program:

- A KIT meglévő és tervezett szolgáltatásairól Mikulás Gábor beszél
- Hajnal Ward Judit: Újranyitott könyvtár c. könyvéről link beszélget a szerzővel Tóth Béla István, a könyv szerkesztője. (Technikai segédlet az e-könyv használatához: link )

Az Újranyitott könyvtár c. könyvről rövid ismertető: link .

A kb. 90 perces online rendezvényre itt jelentkezhetsz: link , 2026. jan. 20-ig.

Az Újranyitott könyvtár c. e-könyv esszéi és tanulmányai izgalmas párbeszédre hívnak a könyvtárak jelenlegi és jövőbeli szerepéről. A kötet az amerikai mindennapok tükrében mutatja be a könyvtárak megújulását, inspirációt nyújtva a magyar szakmai közösség számára. Az amerikai perspektívából írt magyar nyelvű szövegek megerősítik, hogy a személyes tapasztalatok egyetemes jelentőséggel bírhatnak, és a tudás megosztása kulcsfontosságú a könyvtárak hatékony működéséhez. Szakmai tartalmával a kötet - akárcsak a 2015-ben megjelent Nyitott könyvtár - híd a két világ között, reflektáltan és sok (ön)iróniával fűszerezve.

A szerző, Hajnal Ward Judit, magyar származású, Amerikában élő könyvtáros a New Jersey állambeli Rutgers Egyetem természettudományi szakreferense. Korábbi esszékötete Nyitott könyvtár link címmel 2015-ben jelent meg a Kalligram Kiadónál. Biblioterápiai olvasókönyveit a l'Harmattan Kiadó adta ki Keresztúton (2023) link és Tintásüveg (2019) link címmel. A Nicholas Allred társszerzővel írt The Librarian's Guide to Bibliotherapy (kb. Biblioterápia útikalauz könyvtárosoknak) link című kötetét angol nyelven az Amerikai Könyvtárszövetség kiadója, az ALA Editions | ALA Neal-Schuman jelentette meg 2023-ban. A nagysikerű könyv részben az Újranyitott könyvtár szövegeiben megosztott tapasztalatokra épült.

A könyv magyarországi online bemutatása 2026. jan. 21-én lesz. Bővebben: link .

A Library Journal 2026 Év Könyvtárosa díját Kelvin Watson kapta, elsősorban a könyvtári szolgáltatások mérhető társadalmi hatásának növeléséért. Watson a Las Vegas - Clark County Library District link ügyvezető igazgatójaként a könyvtárat aktív közösségi intézménnyé formálta. Vezetése alatt a könyvtár nem csupán információs térként, hanem szociális, oktatási és digitális esélyteremtő központként működik. A pandémia után célzott programokkal érte el, hogy a könyvtárba visszatérők száma, és az elérések mértéke jelentősen növekedjen.

Stratégiai megközelítésének középpontjában az állt, hogy a könyvtár konkrét élethelyzetekre adjon válaszokat. Széles körű partnerségeket épített ki helyi önkormányzatokkal, iskolákkal, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal. Ezek az együttműködések lehetővé tették, hogy a könyvtár oktatási, munkaerőpiaci és egészségügyi információkat is közvetítsen.

Az Anywhere Library program révén a könyvtári szolgáltatások fizikailag is eljutottak a nehezebben elérhető közösségekhez. A mobil, Wi-Fi-vel felszerelt egységek csökkentették a digitális kirekesztettséget, és növelték az információhoz való hozzáférést. Watson vezetésével a könyvtár digitális készségfejlesztő képzéseket indított különböző korosztályok számára. Ezek a programok kimutathatóan javították a résztvevők munkaerőpiaci esélyeit és technológiai önállóságát. A könyvtár szolgáltatásai kifejezetten reagáltak a társadalmi egyenlőtlenségekre, nemcsak kulturális, hanem gyakorlati segítséget nyújtva. Watson hangsúlyt fektetett arra, hogy a könyvtári hatás adatokkal és visszajelzésekkel mérhető legyen.

Az intézmény több országos szakmai díjat kapott, amelyek a közösségi hasznosságot és innovációt ismerték el. Vezetői filozófiája szerint a könyvtár akkor sikeres, ha láthatóan javítja a helyi lakosok életminőségét. Korábbi tapasztalatait más nagy könyvtári rendszerekben is hasonló társadalmi hatással kamatoztatta. Watson aktívan osztja meg módszereit a szakmával, hogy más könyvtárak is adaptálhassák ezeket a modelleket. Mentorálási tevékenysége hozzájárul ahhoz, hogy a könyvtári szakma hatásorientált szemlélete erősödjön.

A díj indoklása szerint munkája újradefiniálta, mit jelent a könyvtár szerepe a modern városi közösségekben.
Kelvin Watson elismerése azt jelzi, hogy a könyvtári kiválóság ma már elsősorban társadalmi hatásban és közösségi értékteremtésben mérhető. (ref.: ChatGPT, MG)

Miért van szükségünk könyvtárra? Mitől jó egy könyvtár? Igaz, hogy van internet és összeguglizzuk az információkat, amelyekre szükségünk van. Könyveket is vásárolunk a gyerekeinknek, de ők mégis legszívesebben a számítógépen játszanak.

A kérdésre a választ a német Könyvtárszövetség (Bibliothek und Information Deutschland, BID) a saját gyakorlatából és elemzéseiből állította össze a 21 pontot példákkal igazolva, melyekből akár mindnyájan meríthetünk ihletet a saját programjainkhoz, projektjeinkhez. A cikksorozat első részében az első két tézist mutatja be:

1. A könyvtár összeköt: műértők színházba járnak, a tanulók iskolába, a futballisták a pályára - de könyvtárba mindnyájan járnak. Akár öregek vagy fiatalok, professzorok és hallgatók, jól keresők és specialisták, muszlimok és keresztények. Aki könyvtárba megy, az egy közösség részévé válik. Azok járnak könyvtárba, akik kíváncsiak, és az esélyeiket akarják kiaknázni - mindegy, melyik városrészben élnek, milyen életszínvonalon, melyik szakterületen dolgoznak. A könyvtárlátogatás után tájékozottak és sikeresek lehetnek, mert a könyvtárak a tudást, internethozzáférést és médiakompetenciák elsajátításához is segítséget adnak.
A könyvtárak egyszerűen segítenek abban, hogy a társadalom ne hasadjon tovább.

2. A könyvtárban olvasnak a gyerekek: egy német gyermekkönyvsorozat egyik főszereplője Knolle Murphy ("Murphy Gumó"), a szigorú könyvtárosnő, akinek robotkezei vannak, az öve tele van bélyegzővel, ő uralkodik a könyvtárban, és könyörtelenül krumplikat lövöldöz rájuk a gázpisztolyából azokra, akik rendetlenül viselkednek, ezért rettegnek is tőle a gyerekek.
Csakhogy a zsémbes asszonyságnak jó tulajdonságai is vannak: a három hozzá betérő gyereknek idegenvezetőként mutatja be a könyvtár kincseit, szellemi értékeit, amelyek mindenki hasznára válnak. Gumó Murphy egy igazán jól kiforrott, és minden hájjal megkent könyvtárosnő, aki önmagát mint morcosan olvasót, és a szórakozását is a könyvekben találja meg, sőt a fiatalokat is! Éppen ezért ő a valódi könyvtárosnő, a gyerekek pedig képesek erre, mert megtanulták.
Mivel az olvasás nem az, amit az általános iskolában tanultunk: betűzünk, szavakat számolunk, mondatokat alkotunk. Helyesen olvasni annyit tesz, mint megérteni. Értelmezni. Kreatívan továbbgondolni. És könyvszeretet van jelen. Sok gyerek otthon nem tanul, mert nincs senki, aki képeskönyveket lapozna vagy fölolvasna neki - a felolvasás ugyanis példaképet ad a gondolkodásban. Sok gyerek otthon nem lát senkit olvasni. Senki olyat sem, akit nem szabad zavarni, mert olvas, és senki olyat sem, aki később lelkesen mesél majd arról, hogy ő újra kalandos dolgokat egy könyvből vagy újságból tapasztalt meg. Már a legkisebb könyvtárban is pontosan ilyen embereket látni. (Folyt. köv.) (Ref.: Vincze Anett)

Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a felmérés nem reprezentatív, hanem figyelemfelhívó jellegű. A 37 kitöltő 80%-a közkönyvtári volt. Célja az volt, hogy lássuk: a könyvtárak által szolgáltatott statisztikai adatok mennyiben tekinthetők egységesnek. Az utóbbi évtizedekben többször volt téma szakmai fórumokon az adatok egységes értelmezésének szükségessége. Ha ugyanis ez adott, akkor megalapozottabbak lehetnek a szakmai döntések.

A kapott adatok szerint jelentősebb eltérések témakörben van:
- a válaszadóknak kb. 2/3-a hosszabbítást nem tekinti újabb kölcsönzésnek, a többiek igen;
- a többkötetes műveket több mint 2/3 külön kölcsönzésnek számolja, a többiek nem;
- a helyben használható dokumentumokat (pl. zárástól nyitásig) kölcsönözik és beleszámolják a kölcsönzésbe: 54%, a többi nem kölcsönzi őket;
- az integrált könyvtári rendszer kölcsönzési adatait 21% módosítja;
- a több típusú dokumentumot tartalmazó könyvtári egységet (pl. könyv + CD) a válaszadók fele számolja egy dokumentumnak, fele több dokumentumnak.

A különféle közkönyvtárak (81%) némileg más gyakorlatot követnek a többi könyvtártípushoz képest:
- több mint kétharmadaduk egységesen nem méri újra a kölcsönzési statisztikában a meghosszabbított tételeket, míg az egyéb könyvtárak megosztottabbak e tekintetben;
- sokkal nagyobb arányban (több mint 80%) a fizikai darabszámot veszik alapul a mérésnél, míg az egyéb könyvtárak közel fele az egész művet tekinti egy kölcsönzésnek;
- 27%-kal gyakrabban finomítják az integrált rendszer által mért kölcsönzési adatokat (közkönyvtár: 27%; Egyéb: 0%);
- a folyóiratokat/sajtótermékeket sokkal nagyobb arányban kezelik kölcsönözhető dokumentumként, mint az egyéb könyvtárak.

A felmérés Könyvtárosok csoportban való meghirdetésénél "Név nélküli résztvevő (727)" megjegyzése volt: "Az számít 1 kölcsönzésnek, amit tavaly szépítettünk, füllentettünk a statisztikában. Idén is kell, mert különben nem jönnek ki a számok, és ez valószínűleg jó 30 éve kezdődött és görgetjük magunk előtt."

A tájékoztató jellegű felmérés eredménye azt sugallja, hogy a kölcsönzések számaira hivatkozó összehasonlítások és döntések hitelességét illetően érdemes figyelembe venni az inputadatokkal kapcsolatosan fennálló tartósnak mutatkozó értelmezési anomáliákat. (Gemini; MG, VÉA)

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár 2025 őszén elindította a Szegedi Tudományegyetem kutatási adatrepozitóriumát. A szolgáltatás célja az egyetemhez köthető kutatási adatcsomagok szakszerű tárolása, a kutatások során mért, keletkezett, felhasznált adatok elhelyezése biztonságos legyen. A hosszú távú tárolás mellett a könyvtár figyelmet fordít arra is, hogy a kutatói publikációk adatainak a lehető legjobb legyen a láthatósága; ezt metaadatok, vagyis az adatokról szóló leíró adatok rendszerével érik el, a gépi feldolgozás elősegítése érdekében pedig a FAIR kutatásiadat-kezeléshez illeszkedő elveket alkalmazzák.

Minden minősülhet kutatási adatnak a mérések nyersanyagától a diagnosztikai eszközökön mért anonimizált jelekig, mondja Hoczopán Szabolcs. Adat lehet egy kép, például az orvosi a képalkotó eljárások kimenete, egy műszer által előállított speciális formátum vagy egy szoftverkód komponense is. A kutatási adatok keletkezhetnek egyszerű megfigyelések, műszeres kísérletek vagy számítógépes szimulációk során, esetleg származhatnak más adatforrások összehasonlításából; közös bennük, hogy tudományos publikációk esetén az eredmények reprodukálásához szükség van ezekre az eredeti adatokra.

A publikáló kutatók elemi érdeke, hogy szakcikkeik adatai megtalálhatók és beazonosíthatók legyenek. Erre a metaadatok, vagyis az adatokról szóló adatok szolgálnak, egyfajta címkékként, amelyek rögzítik, hogy az adat milyen körülmények között, milyen tudományos eszközön, milyen kutatáshoz kapcsolódva keletkezett.

Az egész kutatási adatmenedzsment lényege, mondja Hoczopán Szabolcs, hogy az adatok alapján lehet reprodukálni a kutatást, felhasználni vagy összevetni az új kutatásokban keletkező adatokkal. A tudományos kiadóknál az elbíráláshoz sok esetben bekérik a nyers adatokat is, az azonban változó, hogy a kiadó saját maga kívánja-e ezeket tárolni vagy a szerzőktől várja el, hogy a repozitálásról gondoskodjanak.

Dr. Nagy Gyula elmondta, hogy a kutatói adatrepozitórium a SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár által kitűzött komplex kutatási adatmenedzsment szolgáltatás része.
A terület kiemelten multidiszciplináris, az egyszerű adattároláson túl ide tartozik a metaadatok és taxonómiai besorolások rendszere, külön jártasság szükséges a fájlformátumok összetettségéhez és időbeliségéhez, és foglalkozni kell számos jogi kérdéssel is. A kutatási adatmenedzsment területen az elmúlt évtizedben új könyvtárosi szakma alakult ki, amelyet data stewardnak vagy adatgazdásznak hívnak.

"Mindenki olvashat" - ez a Hangoskönyv Könyvtár - Luisterboek Bib szlogenje, amely megtalálható Flandria számos könyvtárának kínálatában, pl. a brüsszeli Muntpuntban link is. A tartalmakat a könyvtárban display-en hirdetik - ld. a fotókat: link . Evidencia, hogy ha a könyvtárak egymagukban fejlesztenék gyűjteményeiket, az sokkal-sokkal többe kerülne és sokkal alacsonyabb lenne a szolgáltatás szintje. Ezért a tartományi (más esetekben országos) szintű szolgáltatás.

A Hangoskönyv Könyvtár link fizikai (CD-k és 15.000 Braille-könyv) és 50.000 tételes, évente 1000 címmel bővülő online gyűjteményét nem csak könyvtáron keresztül lehet elérni, de olvasójeggyel kényelmes, s ha valakinek nincs internet-hozzáférése, azt is kölcsönözhet a könyvtárból.

A Hangoskönyv Könyvtár használata ingyenes, de a rendszert csak olvasási nehézségekkel küzdők használhatják. A nehézség milyenségéről a tagsági kérelem során kell nyilatkozni - önbevallásos alapon. (MG)

(A híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

A 4 perces filmecske arról szól, hogyan érezték magukat, mit tapasztaltak a Hamvas Bála Megyei Könyvtár munkatársai - Alíz és Vivi (Oslo), Balázs és Andor és Bori (Párizs), Zsófi és Ancsa (Sepsiszentgyörgy) erasmus+-os szakmai utazásuk során.

A fogadó könyvtárak a kiutazó magyarokat kollégaként kezelték, különféle munkafolyamatokat ismerhettek meg, mindezeket több könyvtárban. És persze nem maradt el a tartalmas szabadidő-eltöltés sem. A filmet nézve leginkább a szemléletváltás szellemi felfrissülés vagy a perspektíva szélesedése lehetett a résztvevők - és persze könyvtáruk - legnagyobb nyeresége.

Lehetséges tanulságok:
- Lehetséges az, hogy könyvtárosok szakmai utazásokon vegyenek részt, hogy "kilássanak a dobozból".
- Lássák, hogy olyan dolgok, amelyek Magyarországon még csak hírből ismeretesek, igenis, megfelelő akarattal, szervezeti és azon túli összefogással megvalósíthatóak.
- És persze van olyan könyvtávezető, aki e világlátást meg is tudja szervezni. (MG)

A könyvtárakat is támogató brit Artefacto ügynökség és termékstúdió évente közli az elmúlt év legérdekesebbnek tűnő cikkeit. (A 2025-ben legtöbb kattintást kapott cikkek rövid ajánlóit fordított sorrendben közlik.) Lássuk a Top10-et!

1. A könyvtárak újrafelfedezése: új ismeretek a nem használók bevonásával kapcsolatban (DCMS Könyvtárak) link . A legtöbbet kattintott cikk egy brit kvantitatív kutatásról szól: a nyilvános könyvtárak használatának akadályait és azt vizsgálták, hogyan tudnának a könyvtárak kapcsolatba lépni a nem használókkal - hogy könyvtárhasználóvá váljanak. (A cikket ismertettük a KIT-ben: link és link .

2. "Nem tudtunk választ adni a kérdésére" link . Egy MI-eszköz (Summon) használata során már egy hét múlva felhasználói hibaüzeneteket jelentettek. A felsőoktatási könyvtárban azért kezdték tesztelni a kifejezéseket és témákat, hogy az átlátszatlan technológiai rendszerek implicit torzításait feltárhassák. Amikor az MI hibaüzenetet ad, azaz megtagadja a keresés futtatását vagy az eredmények megosztását, az nem feltétlenül azért van, mert az anyag nem érhető el. Inkább a harmadik fél "védelmi" szabályzatai akadályozzák a keresést. A szerző aggasztó eseteket is feltárt, pl. kisebbségi csoportok elleni célzott támadásokat. A MI eszközeinek kritikátlan alkalmazása a keresőrendszerekben fenntartja, ha nem súlyosbítja a meglévő elfogultságokat és a kisebbségi csoportok elnyomását. Hogyan működnek ezek az eszközök (és hogy működnek-e) a várt módon? Kit és mit védenek? Kinek a biztonsága és kényelme élvez elsőbbséget? Kinek a kárára?

3. Miért a vektoros keresés beágyazása valószínűleg az egyik legkevésbé kifogásolható mesterséges intelligencia keresési felhasználási módja? link . A MI-vel szemben felhozott legtöbb érv a dekódoló modellek (pl. a ChatGPT), nem pedig a kódoló modellek ellen irányul. Négy leggyakoribb MI-kifogásunk: a környezeti érv, a szerzői jogi tolvaj érve, a teljesítmény érve és a "tanulásra káros (hatás)" érve. A szemantikus keresés azonban nem ugyanaz, mint a ChatGPT. A beágyazásos (embedding) modellek jobban kímélik a környezetet, s mivel a szemantikus kereséssel a hallucináció is kiszűrhető, kevésbé kell tartani attól, hogy "ellustítja" a felhasználót. (Könyvtárosoknak is hasznos lehet a szerző tanácsa: kérdezzünk a szolgáltatóktól, hogy mire tanították a modelljeiket! Támogassuk az etikus MI-használatot! - szerk.) (Folyt. köv.) (Ref.: Szabó Eszter)

Egy kreatív, humoros kisfilmmel hívta fel magára a figyelmet egy kaposvári intézmény a közösségi médiában. A könyvtár link szokatlan módon próbálja kezelni a vissza nem vitt könyvek és a késedelem problémáját.

A rövid videó szerint eljön az a pont, amikor a könyvtáros kénytelen "a megfelelő embert" felkeresni egy kényes ügy rendezéséhez. A jelenetben a maffia világából ismert Don Vito Corleone alakja jelenik meg, akitől a kölcsönzéssel kapcsolatos gondok megoldásához kérnek segítséget. A bejegyzés szövege szerint sok olvasó nem viszi vissza időben a kikölcsönzött könyveket, miközben azokra gyakran mások várnak előjegyzésben.
A késedelem nemcsak az olvasókat hozza kellemetlen helyzetbe, hanem a könyvtár mindennapi működését is nehezíti. A videóban megjelenő karakter Mario Puzo világhírű regényéből ismert, amelyből később nagy sikerű film is készült. A figurát a mozivásznon Marlon Brando alakította, a történetet pedig az 1972-ben bemutatott A Keresztapa (The Godfather) tette világszerte ismertté.

A kaposvári könyvtár videója gyorsan terjedni kezdett a közösségi oldalon, és számos pozitív visszajelzést kapott. A kommentelők többsége értékelte a kreatív megközelítést, amely fenyegetés helyett humorral hívja fel a figyelmet a szabályok betartásának fontosságára. Az intézmény üzenete egyértelmű: a könyvek időben történő visszahozása közös érdek, hiszen így minden olvasó hozzáférhet az előjegyzett kötetekhez.

A kérdésre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
3 - kicsit rosszabb
0 - határozottan
6 - sokkal rosszabb
5 - talán
7 - ugyanolyan.
A válaszadók száma sajnos jelentősen csökkent ez évre. Ha a most kapott adatokat összevetjük a hasonló, 2012-től gyűjtöttekkel, akkor a következő diagramokat kapjuk: link . Eszerint az általános hangulat lassan tovább romlik. A szakmai lelkesedés ilyen irányú változása feltehetően összefügghet a szakmai innováció szintjével és a stratégia készítésének évtizedes csúszásával is. (MG)

Érdekel a digitális megőrzés, a fizikai objektumok átmentése és digitalizálása hosszú távon fenntartható módon? Szeretnél a csendesebb napokon valami maradandót létrehozni?
Egy magyar vonatkozásokkal is rendelkező tengeren túli gyűjtemény talán ötleteket ad így az év elején!

A Rutgers Egyetemi Könyvtár Digitális Alkoholkutatási Kiállítása (Digital Alcohol Studies Exhibit) link az addiktológia bölcsőjeként ismeretes Rutgers Alkoholkutatási és Szerhasználati Központjának több, mint 85 évnyi úttörő munkájának dokumentációjába nyújt betekintést. Az online tárlat ingyenes forrásai végigkövetik a tudományág fejlődését a Yale-en való kezdetektől (1940) a Rutgers intézetéig, ahova 1962-ben költözött.

A kiállítás a Digitális Alkoholkutatási Archívumra épül, amely több, mint 1500 digitalizált művet, köztük a központ által publikált tudományos és népszerűsítő kiadványokat, ritka pamfleteket és egyedi fényképeket tartalmaz. Ezek tárhelye az RUcore (Rutgers University Community Online Repository), az egyetem open access repozitóriuma, kiváló példa a belső fejlesztésű platformra a hosszútávú fenntarthatóság figyelembevételével.

A gyűjtemény digitalizációjának kezdeteiről, digitális megőrzéséről és feldolgozásáról a projektet vezető Hajnal Ward Judit Újranyitott könyvtár c. e-könyvben link olvashatunk "Üvegcserepek" címmel. A több, mint tíz éve folyamatban lévő digitalizáció sok diák lelkes munkájának és a könyvtári alkalmazottak átgondolt és szervezett időkihasználásának az eredménye.

A szerző a KIT-nek adott nyilatkozatában kiemelte: több nemzetközi addiktológiai kutató fejezte ki elismerését, amiért a zárt, fizikai levéltári anyagok jelentős része elérhetővé vált a nyilvánosság számára.

Az Ursinus College könyvtárában link található Stranger Things (Netflix-sorozat) tematikájú szabadulószoba stresszoldást nyújtott a hallgatóknak a szemeszter egyik forgalmas időszakában. Öt csoport hallgató és alkalmazott vett részt a könyvtárban található Stranger Things szabadulószobában. A játék a népszerű Netflix televíziós sorozaton, a Stranger Thingsen alapult, és több utalást is tartalmazott a tévésorozatra. A könyvtár dolgozói 2018-ban mutatták be a játékot a közönségnek.

A játék alapja, hogy a résztvevők csapdába esnek az Upside Down-ban, egy alternatív dimenzióban, amely tükrözi az emberi világot, és versenyt futnak, hogy megtalálják Elevent, egy különleges képességekkel rendelkező lányt, aki megmentheti őket az Upside Down-ból, mielőtt a Demogorgon nevű szörny elkapná őket! A rendőrségre mennek, hogy Hopper rendőrfőnök irodájában megkeressék annak a kunyhónak a címét, ahol Eleven bujkál. A csapatok együttműködve oldották meg a rejtvényeket, amelyek között volt morze-kód megfejtése, rendőrségi jelentések vizsgálata és villogó karácsonyi fényektől érkező üzenetek fogadására.

A cikk megjelenése óta több helyen azóta is rendeznek a sorozat alapjául szolgáló szabadulószobát, főleg angolszász könyvtárakban. A Stranger things záró évada körüli médiafelkapottág ismét aktuálissá teheti az ötletet, akár magyar vonatkozásban is. (ref.: Aux Eliza)

Minden országnak olyan kormánya van, amilyet érdemel, hangzik a mondás, és bár én általában nem szeretem az ilyen bölcsességeket, kicsit átfogalmazva persze igaz: egy kormány stabilitásának feltétele, hogy a legtöbb kérdésben ne képviseljen a társadalom többségével szembeni álláspontot.

Nyugatosabb, liberálisabb, nyitottabb lett a magyar népesség, mint volt egy évtizede (a cél itt nem a fogalmi viták kinyitása, ezért ez a sok jelző).
Tóth Csaba politológus a következő elmozdulásokra mutat rá:
- Eredményeink azt mutatják, hogy az elmúlt 30 évben, de különösen az utolsó másfél évtizedben, a magyar társadalomban az emberek gondolkodásában jelentős mértékben visszaszorult a Bibó által deformációként jellemzett, múltba tekintő, bezárkózó, kizáró, kulturális-szimbolikus nemzettudat.
- A melegek megítélése kérdésében (...) idénre ugyanis megnőtt azok aránya, akik a melegemancipációs kérdésekre jogkiterjesztés-párti választ adnak.
- Nőtt az utóbbi években azok aránya is, akik általánosságban elfogadóbbak a különböző, a többségtől eltérő csoportokkal szemben. Mint a többi kelet-európai EU-s ország, Magyarország is az európai rangsorok végén áll a bevándorlókkal, vagy éppen a más bőrszínűek szembeni attitűdök terén. Ám a változás iránya egyértelmű.
- Magyarországon drámaian csökkent a vallás fontosságával kapcsolatos kérdésekre igennel válaszolók aránya.
- A magyar lakosság hagyományosan EU-párti, sőt, az 1990-es években a leginkább Unió-barát országok között volt. (...) megfeleződött azok száma, akik szerint az EU-tagság nem hasznos: a 2013-as 13 százalékkal szemben ma már csak 6 százalék gondolja ezt.

A fenti indikátorok persze önkényesek, és nincs az a társadalmi attitűd, ami ellen tudna állni a pártpreferencia erejének. (...) talán érdemes látni, hogy a magyar lakosság véleménye nem a NER által képviseltek irányába mozdul. Bármilyen hihetetlen is, az ország többsége kevésbé konzervatív és kevésbé jobboldali, mint a sztereotípiáinkban elképzelnénk.

Az István útról a Kishegyesi út 46. szám alá költözött a tócóskerti könyvtár, amely a korábbinál jóval nagyobb területen, korszerű környezetben várja az olvasni vágyókat. Az István úti könyvtár 1985 óta működött egy régi családi házban, most azonban korszerű, jól megközelíthető környezetben várja a tócóskerti olvasókat. A bejárat mellett könyvkölcsönző automata is található.
- Tetszik ez az új könyvtár. Bár korábban a Méliusz Juhász Péter Könyvtárba jártam, nagyon szeretek olvasni pici korom óta, és örülök neki, hogy most itt van közel, nem kell messzire menni - mondta egy látogató.

Gyakran felvetődhet a kérdés, hogyan lehet az e-könyves világban szabványosan elterjedt epub formátumú e-könyveket olvasni? Ezt tekintjük most röviden át.
MacOS, iOS és Android platformokon működő mobiltelefonokon, táblagépeken, számítógépeken ez nem jelent nagy kihívást, mert alapértelmezetten rendelkezésre áll az Apple könyvek, illetve a Google Play könyvek olvasóprogram.

Windows operációs rendszerű számítógépeken viszont nem ez a helyzet. Itt külön programot kell letölteni. Erre a célra használható leginkább pl.:
- az ingyenes Sumatra PDF program link , mellyel az epub mellett az összes e-könyv formátumban és PDF-ben rendelkezésre álló fájlok is olvashatók;
- összes fent említett platformon szóba jöhet még az fbreader is link . A Sumatrahoz hasonlóan kisméretű program, bármilyen e-könyv formátumot kezel, pdf-et viszont nem. Komoly hátránya, hogy ingyenesen csak 10 könyvet olvashatunk vele, viszont ugyanazzal a programkinézettel, funkcionalitással találkozunk az összes eszközön s platformon, emellett biztosan megnyitja a nagyméretű, sok illusztrációt, különleges karaktereket tartalmazó e-könyveket is, mivel saját fejlesztésű megjelenítő komponens értelmezi s dolgozza fel azok tartalmát.

Legutóbbi lapszámunkban jeleztük link , hogy a könyvtár csökkentheti a börtönviseltek visszaesési arányát. Most egy újabb eszközt mutatunk, mely alapvetően nem könyvtári, de könyvtár is tehet azért, hogy minél többen vegyenek részt a helyzet jobbításában. (MG)

Nemcsak otthon érezheti a nyomasztó magányt az ember, különösen a karácsonyi ünnepek táján, hanem a börtönben is. Bűnözőkkel leveleznek a Mécses Szeretetszolgálat önkéntesei, ezzel is segítve, hogy egy nap ne a világtól elidegenedett emberekként kerüljenek ki a rácsok mögül.

A Mécses modellje egyszerű: bárki jelentkezhet hozzájuk önkéntesnek, majd összekötik egy börtönben ülő elítélttel. A levelezés ezt követően a szolgálat irodáján keresztül, anonim módon történik, havi rendszerességgel. Ez azért is előnyös, mert így a postás vagy a szomszédok nem valamelyik büntetés-végrehajtási intézet nevét látják a levélen feladóként. Gabriella szerint bárkiből lehet jó levelezőtárs, csak kellő nyitottságra van szükség. "Azt látjuk, hogy az lesz jó segítő, akinek magának is rendben van az élete. Ez egy kölcsönös emberi kapcsolat, nem olyan, mint a pszichológusnál. Egy levéllel is meg lehet menteni valakinek az életét, de a cél a hosszú távú kapcsolat, ez pedig elkötelezettséget igényel."

Jelenleg 140 fogvatartott vár levelezőtársra; aki késztetést érez magában, azt tárt karokkal várják a Mécsesnél link .

Minden eddiginél kényelmesebben lehet újabb és újabb tudásszeletekhez jutni, a MI chatbotjai tálcán kínálják ezeket. De vajon mennyire alapos az így kapott tudás?

A kísérleti alanyoknak ... egy tanácsot kellett megfogalmazniuk a barátjuknak az adott témában a tanultak alapján. A következtetések minden esetben hasonlók voltak: azok, akiket chatbot "tanított", következetesen úgy érezték, hogy kevesebbet tanultak, mint a Google-ban kereső csoport tagjai. Az AI-osok kevesebb erőfeszítést tettek tanácsaik megírásakor, és ezek a tanácsok rövidebbek, kevésbé tényszerűek és általánosak voltak. Sőt amikor olyan olvasóknak mutatták meg ezeket, akik nem tudták, hogy mi áll a háttérben, azok nem találták igazán hasznosnak, és kevesebb valószínűséggel fogadták el, mint a Google-lal "edzettek" tanácsait. Egy kontrollkísérletben csak a Google-ra fókuszáltak. Ismét két csoport volt, az egyik a Google-keresésekből tanult, a másik viszont a Google mesterséges intelligenciás szolgáltatásával, a Geminivel. Az eredmények újra csak azt mutatták, hogy az AI válaszaiból szerzett tudás sekélyesebb, mint az, amit a hagyományos linkeken keresztül, önálló információgyűjtéssel és -értelmezéssel szerez meg valaki.

A kutatók magyarázatot is adnak erre. Az már régóta ismert, hogy az emberek akkor tanulnak a legjobban, ha aktívan foglalkoznak egy anyaggal. Amikor webes hivatkozások között kutat valaki, akkor sokkal inkább használja az agyát a navigálás és a talált információk szintetizálása során. Chatbotok alkalmazásakor viszont csupán befogadója az elé tárt tartalmaknak, azaz az ismeretek megszerzése aktívból passzívvá válik. Egy AI szépen összefoglal mindent, ami persze kényelmes, de pont azt a folyamatot spórolja meg (keresés, összevetés, mérlegelés, kritikus döntés), amelynek során az agy igazán dolgozik. Ezek a kognitív erőfeszítések mélyítik el a tanulást, nélkülük könnyebb elfelejteni az információkat. A szakemberek szerint meg kell érteni, mely területeken előnyös, és melyeken kevésbé hasznos a MI használata az adott cél szempontjából. Akinek gyors, tényszerű válaszra van szüksége, az nyugodtan használja kedvenc chatbotját, viszont ha a cél a mély és általánosítható tudás fejlesztése egy területen, akkor nincs varázsszer: marad az önállóbb, értelmező agymunka.

Úgy tűnik, egyelőre az embereknek még tényleg sokkal jobb ötleteik vannak, mint a gépeknek. Legalábbis ezt bizonyítja az a Science folyóiratban most megjelent tanulmány, amely szerint a publikációikhoz nagy nyelvi modelleket is bevető kutatók minden korábbinál termelékenyebbnek tűnnek, már ami az általuk jegyzett szakcikket számát illeti.

A mesterséges intelligencia (AI) tudományos publikációkra gyakorolt hatásának számszerűsítésére az amerikai Cornell Egyetem és a Berkeley kutatói közel 2,1 millió - 2018 januárja és 2024 júniusa között a legjelentősebb preprint szerveren publikált - tanulmány absztraktját elemezték. Eredményeik szerint az AI-használatban a legnagyobb ugrás a társadalom- és humán tudományokban volt tapasztalható, ahol 59,8 százalékkal emelkedett az AI-támogatott publikációk száma, de a biológia és az élettudományok területén is 52,9 százalékos volt a növekedés, míg a fizikai és a matematikai cikkeknél "csak" 36,2 százalékos produkciót tapasztaltak.

A nem angol nyelvű országok kutatóinak termelékenységi mutatói még ennél is jelentősebb mértékben növekedtek. Az ázsiai szerzők publikációnak száma 89 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban - olvasható a Phys.org ismertetőjében.

Bár kétségtelen, hogy a fordításra bevetett AI segíthet abban, hogy a valódi kutatáson alapuló tudományos eredmények bekerülhessenek a nemzetközi szakirodalomba, de a szofisztikált angolság ma már nem feltétlenül a minőség egyértelmű attribútuma. Kiderült ugyanis, hogy minél összetettebb volt a mesterséges intelligencia által generált szöveg, annál kevésbé volt valószínű, hogy a cikk is magas minőséget képvisel. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy többé nem ítélhetünk meg egy cikket annak nyelvi megformáltsága alapján.

Vannak, akik papíralapon, ceruzával és radírral űzik ezt a foglalatosságot, azonban digitális világunkban van ennél még jobb lehetőség. A WebSudoku oldal ugyanis olyan ingyenes online platform, amelyik gyakorlatilag végtelen számú variánsban kínál sudokufeladványokat, amelyek közvetlenül a böngészőből elérhetők. Nem kell letölteni semmit, nem kell regisztrálni, egyszerűen csak fel kell lépni az oldalra, és már indulhat is a rejtvényfejtés.

Az oldal fejlesztői mindenkire gondoltak, így bárki találhat a tudásához passzoló nehézségi szintet, az egyszerűektől kezdve az egészen nehéz verziókig (könnyű, közepes, nehéz és az "ördögien" bonyolult). Minden újratöltéskor egy új sudoku kerül elő, így - mondhatni - végtelen számú a lehetőség. A felhasználók akár le is menthetik a rejtvényeket, hogy később offline is játszhassanak, például papírra nyomtatva a feladványt, de a nyomtatás közvetlenül is működik. Emellett jó pár jellemzőt, például a rejtvény megjelenését is kedve szerint állítgathatja a felhasználó.

A WebSudoku lehetővé teszi a hibák jelzését is, így érdemes nem csupán passzívan játszani, hanem tanulni is abból, amit elrontottunk. Aki pedig extra izgalomra vágyik, az játsszon időre, tudja meg, mennyi idő alatt képes megoldani egy könnyebb vagy nehezebb rejtvényt.

Tudjátok, hogy szívügyem a női történelem, és nagyon szerettem volna annak idején, hogy az 50 elszánt nő mellé is ki tudunk adni egy társasjátékot, ami lehetőséget ad arra, hogy ne csak passzív befogadói legyünk a történeteknek. Amit nekem akkor nem sikerült átverni a magyar kiadón, azt nemzetközi szinten most megvalósította a HerStory nevű társasjáték, amit Magyarországon is ezen a címmel kell keresni és aminek a játék célja, hogy állítsunk össze egy könyvet a híres nőkről, és ehhez írjuk meg nyolc nő életét.

A játék menete viszonylag egyszerű. Minden körben háromféle lehetőség közül választhatunk. Az első feladat a kutatás, amikor össze kell gyűjtenünk bizonyos jelképeket, amelyekkel aztán "megvehetjük" majd a kártyákat. Nyilván minden nőalaknál máson van a hangsúly, ahogyan az életben is. Van, akinek az életéhez könyvtárba kell menni, máskor interjúkat kell csinálni, vagy épp kutatásokat olvasgatni. (Igen, ez amúgy a valóságban is pont így zajlik.)

A második lehetőség, hogy kiválasztunk egy fejezetet, vagyis egy konkrét nőalak kártyáját, és magunk elé tesszük, és ezzel elkezdjük formálni a saját könyvünk. A harmadik opció a fejezet befejezése lesz, amikor a korábban összegyűjtött kutatási jelölőket felhasználva véglegessé tesszük az adott történetet - és ekkor akár meg is fordíthatjuk a gyönyörű kártyákat, és felolvashatjuk azt, ami a hátoldalán van írva róla. Ez a 120 kártya valójában a játék igazi erőssége, mert nem csak elképesztő jó a grafika, de a kártya hátoldala is komoly ismereteket ad át arról, miért is volt fontos ez a bizonyos nő a történelemben. A pakliban vannak tudósok, művészek, uralkodók, aktivisták és más inspiráló személyek a világ különböző korszakaiból és kultúráiból. Nyolc éves kor felettieknek ajánlják, 2-5 játékos tud vele játszani, és viszonylag gyors, 30-60 percig tart, és nagyon jó kiegészítője lehet a történelem oktatásnak, ahonnan sajnos a mai napig fájóan hiányzik annak a bemutatása, mit is csináltak a nők. Ezért (is) kellenek az erről szóló játékok, mert ha annak a tervezői össze tudták szedni mindezt, akkor nem igazán van mentsége a tankönyvíróknak sem...

Több mint ezer új alkotással bővül idén a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK mek.oszk.hu) kínálata. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitalizálási programjának köszönhetően 2026-ban olyan óriások életműve vált közkinccsé és szabadon letölthetővé, mint Thomas Mann, Albert Einstein vagy Fedák Sári.

Az újév első napján az első négyszáz kötet már elérhetővé is vált a nagyközönség számára. A jogszabályok értelmében a szerző halálát követő 70. év elteltével a művek szerzői jogi védettsége megszűnik, így idén az 1955-ben elhunyt alkotók írásai kerülhettek be a gyűjteménybe. Az idei év legnagyobb szenzációi közé tartoznak a világirodalom és a tudomány meghatározó alakjainak magyar nyelvű kiadványai: köztük Thomas Mann-é. Az irodalmi Nobel-díjas író olyan remekművei váltak elérhetővé, mint a Doctor Faustus vagy a Mario és a varázsló. Albert Einstein, a fizikai Nobel-díjas zseni Hogyan látom a világot című kötete is bekerült a digitális archívumba, illetve Fedák Sári, a korszak ünnepelt színművésznőjének Útközben című kétkötetes memoárja, ami betekintést nyújt a múlt század színházi világába.

A gyűjtemény nemcsak a világhírű nevekkel, hanem a magyar kulturális élet számos más fontos szereplőjével is bővült. Az olvasók mostantól ingyen böngészhetik többek között Nadányi Zoltán költő (a Nyugat szerzője), Kállay Miklós író-műfordító, valamint a Hollywoodban is hírnevet szerzett illusztrátor, Willy Pogany (Pogány Vilmos) munkáit is. Olyan jelentős műfordítók hagyatéka is feltárul, mint Térey Sándor, akinek köszönhetően Villon, Baudelaire és Verlaine versei szólalnak meg magyarul.

A MEK idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját, és népszerűsége töretlen: 2025-ben több mint 30 millió látogatást regisztráltak az oldalon. Az OSZK digitalizáló központja Európa egyik legmodernebb intézménye, amely eddig több mint 14 millió oldalt dolgozott fel, biztosítva ezzel a nemzeti örökség hosszú távú megőrzését és bárki számára elérhető közelségbe hozását.

Felfedezés, nosztalgia, nyugalom, no meg egy kis időutazás. Valami ilyesmit kínál a RetroFlix, az az ingyenes online könyvtár, ahol több mint 3000 régebbi film, dokumentumfilm rajzfilm és anime található.

Az oldal ingyenes, de ha valaki úgy gondolja, adományozhat is kisebb-nagyobb összeget. A felhasználói felület letisztult, és azonnal felidézi a fekete-fehér filmek világát, de természetesen az oldalon nem csupán ilyen alkotások találhatók.

Az oldal nagy előnye, hogy jogilag tiszta a tartalom, nem kell illegális forrásból kalózfilmeket nézni. Ráadásul olyan régi filmeket is meg lehet találni, amelyekre másutt igencsak nehéz rábukkanni.

Persze, nem minden tökéletes. Az archív filmek minősége sokszor hagy kívánnivalókat maga után: fekete-fehér, alacsony felbontás, zajos kép, de valahol ez is része a varázsnak. Ez nem modern filmélmény, hanem valami egészen más: időutazás. Szóval, ha valaki a legújabb full HD-s filmekre vágyik, annak csalódás lesz ez az oldal. Annak viszont, aki nyitott a múltra, olyan lehet, mintha valahol talált volna egy titkos kis régi filmszínházat, ahonnan csak a pattogatott kukorica hiányzik.