Olvashatóbb és áttekinthetőbb szövegek készítése - Tippek

(frissítve: 2005. nov. 28.)

A KIT-hírcsokor adott, a címben jelzett témában közöl összeállítást a KIT Hírlevél megjelent számaiból szemlézve, folyamatos frissítéssel. A feltöltés előtt ellenőrizzük, és szükség szerint frissítjük a korábban élő linkeket. Ha ez nem lehetséges, a hírt link nélkül közöljük. Amennyiben az oldalon nem működő linket talál, vagy egyéb észrevétele van, kérjük, jelezze.

A KIT három rövid részben egyszerű és praktikus szempontot kíván azoknak nyújtani, akik dokumentumokat állítanak elő. A tippek abban segítik a szövegszerkesztőt, hogy 1. olvashatóbb, 2. tetszetősebb szöveget állítson elő.
E rövid sorozat nem tipográfiai szakemberek számára készül, hanem azoknak, aki más téma szakembereként mindennapi munkájuk során kisebb-nagyobb szövegeket állítanak elő.

1. Betűtípus. Kinyomtatott szöveg esetén a talpas antikva (pl. Times) valamivel kényelmesebben olvasható a talp nélkülihez képest (pl. Arial), ezért nagy kenyérszövegnél inkább az elsőt érdemes használni, címeknél mindegy. Weben ugyanakkor a talp nélküli betűk olvashatók kényelmesebben. Kétféle betűtípusnál többet nem érdemes használni, és azok legyenek egymástól elég elütők típusban).
2. Sorköz. A szimpla sorköz a legkedvezőbb az olvasó szem számára (ezzel egyébként a papírral is takarékoskodunk).
3. Kiemelés. Az aláhúzást érdemes kerülni, s lehetőleg ne használjunk egy fajta kiemelésnél többet, pl. egyszerre vastag betű (fet) és dőlt (italic vagy kurzív), kiemelni lehet pl. azzal is, hogy a fontos szavakat a mondat elejére írjuk (weben az aláhúzás a link-funkció kritériuma). Jó nyomdatechnika esetén érdemes játszani a szürkébb háttérrel való kiemeléssel is (fénymásolásnál ne).
4. Sorhossz. A rövidebb sorok jobban olvashatók (ezért megfontolandó a kéthasábos szerkesztés).
5. Zárás. A csak balra zárt szöveg valamivel jobban olvasható, mint a sorkizárt. Emellett persze válasszuk el a szavakkal, elkerülve a túl hektikusan változó sorhosszakat. Sorközben ugyanis a szavak közötti nagyobb hely megnehezíti az olvasást.
6. Betűméret. A könyvek (jó nyomdatechnika) esetében megszokjuk a 8-9 pontos betűket. Szövegeinkben használhatunk 10 pontos betűt, ha más előírás nincs, vagy ha a célközönség egyébként jó szemű, nem igényel nagyobb, ún. öregbetűket. Ha betűnagysággal emelünk ki szöveget, akkor annak a kenyérszövegtől való különbsége legyen nagy: ne írjunk közel egymáshoz 10 és 11 pontos betűt, de bátran használhatunk pl. 10 és 26 pontosat egymás mellett.
7. Kapitális. Lehetőleg kerüljük a csupa kapitálissal (nagybetűvel) való szedést, mert nehezebben olvasható, és -- szavak esetében indokolatlanul -- komolytalan benyomást kelthet. A nem köznevesült betűszavak esete persze kivétel.
8. Bekezdés. A bekezdések első sorát kezdhetjük beljebb, de valamivel elegánsabb, ha sorközzel tagoljuk szövegünket. A bekezdések alkalmazása jelentősen megnöveli az olvasó motivációját: azokból is a kisebbeket olvassuk nagyobb kedvvel.
9. Tagolás. Több oldalas szöveg esetén használjunk alcímeket, hogy áttekinthetőbb legyen az írásmű. Udvarias lépés, ha nagyobb szövegünk elején néhány sorban összefoglaljuk szövegünk tartalmát vagy célját. A nagyobb szövegben való tájékozódást megkönnyíti a fejléc és az oldalszámozás.
10. Kiegészítő adatok. A dokumentum azonosíthatósága megkívánja a szerző és a készítési időpont megadását. Emellett érdemes lehet a szerző elérhetőségét, a webes letöltés esetén a letöltés helyét, vagy további tájékoztató információt megadni.
11. Formátum. Ha anyagunkat elektronikusan adjuk tovább, a .doc kiterjesztés helyett szokták a kevésbé vírusérzékeny .rtf-et használni. Ez méretre kisebb is. Ha viszont diagram, kép van az anyagban, akkor mérete irreálisan megnőhet a .doc-hoz képest. Kisebb szöveget legegyszerűbben az email testében, formázatlanul is továbbíthatunk.
12. Színek. Használhatunk színes betűket is, de ügyeljünk a kellő kontrasztra a háttér és a betű között. A komolytalanság elkerülése érdekében érdemes visszafogottnak lenni. (Más a helyzet a könyvtári buli meghívója esetén.) Komoly szöveg esetén a fehér mellett csak halvány pasztellszínű lapra nyomtassunk. Figyelemfelkeltő feliratnál viszont érdemes harsány alapszínt választani, közben azonban ügyelni a kontrasztra. (Jó tudni, hogy a színes lapra nyomtatott számlát a címzettek előbb utalják.)
13. Grafikai elemek. Jó nyomdatechnika esetén érdemes szolidan játszani pl. a szürkébb háttérrel való kiemeléssel is (fénymásolásnál ne). Kiemelést jelezhet sor előtti lénia is stb. De ne feledjük: a mértéktartás itt is elegánsabb.
14. Illusztráció. Ha lehet, és szövegünk megengedi, használjunk táblázatot, vagy mégjobb, ha diagramot készítünk. Ez amellett, hogy kellemesen tagolhatja a szöveget, meg is világítja, azaz illusztrálja annak tartalmát.

A három részben felsorolt javaslatok csak szempontok, és nyomós vagy kevésbé nyomós indokkal felrúghatók. De a kreatív garázdálkodáshoz jó, 'kiművelt' szem kell :-) Bármilyen 'deviáns' dolgot művelünk, legyen jelentése, támogassa kommunikációs céljainkat.

Összeállította: MG