Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  

Szavazás

Való-e könyvtárba a gyerekverés módszerével is foglalkozó könyv?

Igen, a szerzeményezés értéksemleges
Nem, csak minőségi szakirodalmat kínálunk
Egyéb, megírom: mikulasg@gmconsulting.hu
Igen, használóinknak tetszene
Nem, bár használóinknak tetszene
Nem, botrányt kavarhat a könyvtárban

KIT hírlevél évfolyamok

| 2017 | 2016 | 2015 | 2014 |
| 2013 | 2012 | 2011 | 2010 |
| 2009 | 2008 | 2007 | 2006 |
| 2005 | 2004 | 2003 | 2002 |

2017



 

Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
Elfelejtette a jelszavát?
Regisztrálás >>>
Bejelentkezés után van lehetőség a regisztráció törlésére.


Olvashatóbb és áttekinthetőbb szövegek készítése - Tippek

(frissítve: 2005. nov. 28.)

A KIT-hírcsokor adott, a címben jelzett témában közöl összeállítást a KIT Hírlevél megjelent számaiból szemlézve, folyamatos frissítéssel. A feltöltés előtt ellenőrizzük, és szükség szerint frissítjük a korábban élő linkeket. Ha ez nem lehetséges, a hírt link nélkül közöljük. Amennyiben az oldalon nem működő linket talál, vagy egyéb észrevétele van, kérjük, jelezze.

A KIT három rövid részben egyszerű és praktikus szempontot kíván azoknak nyújtani, akik dokumentumokat állítanak elő. A tippek abban segítik a szövegszerkesztőt, hogy 1. olvashatóbb, 2. tetszetősebb szöveget állítson elő.
E rövid sorozat nem tipográfiai szakemberek számára készül, hanem azoknak, aki más téma szakembereként mindennapi munkájuk során kisebb-nagyobb szövegeket állítanak elő.

  1. Betűtípus. Kinyomtatott szöveg esetén a talpas antikva (pl. Times) valamivel kényelmesebben olvasható a talp nélkülihez képest (pl. Arial), ezért nagy kenyérszövegnél inkább az elsőt érdemes használni, címeknél mindegy. Weben ugyanakkor a talp nélküli betűk olvashatók kényelmesebben. Kétféle betűtípusnál többet nem érdemes használni, és azok legyenek egymástól elég elütők típusban).
  2. Sorköz. A szimpla sorköz a legkedvezőbb az olvasó szem számára (ezzel egyébként a papírral is takarékoskodunk).
  3. Kiemelés. Az aláhúzást érdemes kerülni, s lehetőleg ne használjunk egy fajta kiemelésnél többet, pl. egyszerre vastag betű (fet) és dőlt (italic vagy kurzív), kiemelni lehet pl. azzal is, hogy a fontos szavakat a mondat elejére írjuk (weben az aláhúzás a link-funkció kritériuma). Jó nyomdatechnika esetén érdemes játszani a szürkébb háttérrel való kiemeléssel is (fénymásolásnál ne).
  4. Sorhossz. A rövidebb sorok jobban olvashatók (ezért megfontolandó a kéthasábos szerkesztés).
  5. Zárás. A csak balra zárt szöveg valamivel jobban olvasható, mint a sorkizárt. Emellett persze válasszuk el a szavakkal, elkerülve a túl hektikusan változó sorhosszakat. Sorközben ugyanis a szavak közötti nagyobb hely megnehezíti az olvasást.
  6. Betűméret. A könyvek (jó nyomdatechnika) esetében megszokjuk a 8-9 pontos betűket. Szövegeinkben használhatunk 10 pontos betűt, ha más előírás nincs, vagy ha a célközönség egyébként jó szemű, nem igényel nagyobb, ún. öregbetűket. Ha betűnagysággal emelünk ki szöveget, akkor annak a kenyérszövegtől való különbsége legyen nagy: ne írjunk közel egymáshoz 10 és 11 pontos betűt, de bátran használhatunk pl. 10 és 26 pontosat egymás mellett.
  7. Kapitális. Lehetőleg kerüljük a csupa kapitálissal (nagybetűvel) való szedést, mert nehezebben olvasható, és -- szavak esetében indokolatlanul -- komolytalan benyomást kelthet. A nem köznevesült betűszavak esete persze kivétel.
  8. Bekezdés. A bekezdések első sorát kezdhetjük beljebb, de valamivel elegánsabb, ha sorközzel tagoljuk szövegünket. A bekezdések alkalmazása jelentősen megnöveli az olvasó motivációját: azokból is a kisebbeket olvassuk nagyobb kedvvel.
  9. Tagolás. Több oldalas szöveg esetén használjunk alcímeket, hogy áttekinthetőbb legyen az írásmű. Udvarias lépés, ha nagyobb szövegünk elején néhány sorban összefoglaljuk szövegünk tartalmát vagy célját. A nagyobb szövegben való tájékozódást megkönnyíti a fejléc és az oldalszámozás.
  10. Kiegészítő adatok. A dokumentum azonosíthatósága megkívánja a szerző és a készítési időpont megadását. Emellett érdemes lehet a szerző elérhetőségét, a webes letöltés esetén a letöltés helyét, vagy további tájékoztató információt megadni.
  11. Formátum. Ha anyagunkat elektronikusan adjuk tovább, a .doc kiterjesztés helyett szokták a kevésbé vírusérzékeny .rtf-et használni. Ez méretre kisebb is. Ha viszont diagram, kép van az anyagban, akkor mérete irreálisan megnőhet a .doc-hoz képest. Kisebb szöveget legegyszerűbben az email testében, formázatlanul is továbbíthatunk.
  12. Színek. Használhatunk színes betűket is, de ügyeljünk a kellő kontrasztra a háttér és a betű között. A komolytalanság elkerülése érdekében érdemes visszafogottnak lenni. (Más a helyzet a könyvtári buli meghívója esetén.) Komoly szöveg esetén a fehér mellett csak halvány pasztellszínű lapra nyomtassunk. Figyelemfelkeltő feliratnál viszont érdemes harsány alapszínt választani, közben azonban ügyelni a kontrasztra. (Jó tudni, hogy a színes lapra nyomtatott számlát a címzettek előbb utalják.)
  13. Grafikai elemek. Jó nyomdatechnika esetén érdemes szolidan játszani pl. a szürkébb háttérrel való kiemeléssel is (fénymásolásnál ne). Kiemelést jelezhet sor előtti lénia is stb. De ne feledjük: a mértéktartás itt is elegánsabb.
  14. Illusztráció. Ha lehet, és szövegünk megengedi, használjunk táblázatot, vagy mégjobb, ha diagramot készítünk. Ez amellett, hogy kellemesen tagolhatja a szöveget, meg is világítja, azaz illusztrálja annak tartalmát.

A három részben felsorolt javaslatok csak szempontok, és nyomós vagy kevésbé nyomós indokkal felrúghatók. De a kreatív garázdálkodáshoz jó, 'kiművelt' szem kell :-) Bármilyen 'deviáns' dolgot művelünk, legyen jelentése, támogassa kommunikációs céljainkat.

Összeállította: MG

legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

Az alábbi mezőbe beírva az email címét, feliratkozhat a KIT hírlevelére.

* név:
* e-mail cím:
intézmény, cég:






Az itt megadott adatokat csak a hírlevél kiküldésére használjuk fel.


interaktiv oktatástechnika portál logo

Hírlevélről

A hírlevél hetente, térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Több mint 20.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
3200 fő

Olvasói létszám:
kb. 3500 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat a csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x %-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás körött megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.

A KIT tulajdonosa

www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról