A tudatos félelemkeltés eszköze a morális pánikkeltés, melynek lényege az, hogy olyan félelem és hisztéria jöjjön létre, hogy [adott esetben - szerk.] a kormány mint az ország védelmezője tudjon fellépni. A morális pánik egyébként nem eredendően rossz, vannak olyan morális pánikok, amelyek hasznosak is tudnak lenni. Például nem baj, ha az emberek felizgulnak a klímaváltozással vagy a dohányzás ártalmaival kapcsolatban, és kialakul egy morális pánik. Ami viszont itthon zajlik, nem ezekhez hasonlítható. Amit Őcsényben vagy éppen Kömlőn láttunk, annak egyetlen célja a kormány hatalmon tartása. Ha megnézi a helyiek nyilatkozatait, világosan elmondják, hogy ők ezt a tévéből, a kormánysajtóból tudják, nem maguk találták ki, hanem nekik mondták, hogy ezektől az emberektől félni kell. A morális pániknak - és ezt nagyon fontos látni - van egy keresleti oldala is.
- A pánik egy olyan izgalmi állapot, amely közösséget teremt.
- Ma az országban a gyűlölet az embereket a közös ellenséggel szemben összeköti,
- van közös téma, egyetértés, pozitív megerősítés. A szomszéddal arról lehet beszélni, hogy milyen gonoszak a migránsok, és lehet bólogatni.
- Az őcsényi kisnyugdíjas ugyanazt papolja, mint a miniszter, a gyűlölködésben egyenlőkké válnak.
- A hisztéria morális világosságot is teremt: tudjuk, ki a jó, ki a rossz, és a menekültek szidalmazásával saját erkölcsi magasabbrendűségünket nyilvánítjuk ki.
- A morális pánik az embereknek értelmet, célt ad, átmenetileg lehetővé teszi, hogy elfelejtsék igazi gondjaikat, bajaikat.
Az emberekre erőszakosan tukmált félelem ezért működik ideig-óráig. ... Amikor egy morális pánik véget ér, a résztvevők legnagyobb része őszintén úgy emlékezik, hogy ő már korábban látta és tudta, hogy ez egy őrület volt, és csak annyira vett benne részt, amennyire feltétlenül szükséges volt, vagy még annyira sem.