A finn kormány 2014-ben az álhírek felismerésére indított egy kurzust - két évvel azelőtt, hogy az oroszok befolyást gyakoroltak az amerikai választásokra. Tanárokat, helyi lakosokat, tanulókat, újságírókat és politikusokat képeznek. Megtanítják, hogyan lehet felismerni a hamis információt. Pl. Twitteren felismerni a botok által létrehozott profilt a stock fotók használata, napi bejegyzésszám, félrefordítás alapján. Hogyan lehet kiszúrni a "deepfake", vagyis valósághűen manipulált videókat és hangfelvételeket.
A kezdeményezés csak egy a sok közül. Az ország fel akar készíteni minden korosztályt a digitális műveltségre. Az Oroszországgal hosszan érintkező ország tisztában van vele, hogy mi történhet ennek hiányában. A 2014-es krími történések óta nyilvánvalónak látszik, hogy az információs hadviselés online környezetben folytatódik.
A miniszterelnöki hivatal kommunikációs specialistája szerint nehéz számot mondani a Finnországot ért félreinformáló kísérletekre. De a szakértő szerint a legtöbb kérdés a bevándorlást, az EU-t és a teljes értékű NATO tagságot érinti. 2015-ben Sauli Niinistö, a finnek elnöke felszólított minden állampolgárt az álhírek elleni harcra. Egy évvel később amerikai szakértőket vont be. Tanácsokat adtak, hogyan lehet felismerni az álhíreket; megérteni, hogyan terjednek, megtudni, hogyan lehet harcolni ellenük. Az oktatási rendszer ezzel együtt kritikus gondolkodást is fejlesztett.
Mindennek eredményeként az Open Society Institute 2018-as felmérése szerint Finnország elsőként végzett médiaműveltség terén az EU-ban. A 100-as indexben 76 pontot szerzett. (Magyarország ugyanitt a 26. helyet érte el 40 ponttal - szerk.) Bár az eredményeket nehéz valós időben mérni. A megközelítés viszont működőképesnek tűnik. Más országok is példaként kezdték használni a finn modellt. (ref.: Habók Lilla)