Az IFLA új elnöke, Barbara Lison link bemutatkozó szekciójának mellékleteként 20 trendet adott közre, vitafelvetésként. Íme:

1. Nehéz idők állnak előttünk: a járványból való lassú kilábalás a közkiadások minden formájára nyomást gyakorol, így a könyvtáraknak is erősíteniük kell érdekeik érvényesítését.
2. A virtuális terek velünk maradnak, az olvasók továbbra is távolról fogják használni a könyvtárat, megkérdőjelezve ezzel a fizikai terek és személyes szolgáltatások értékét.
3. A személyes könyvtári jelenlét visszatérése: Az olvasók újra felfedezik a jelenlét értékét, ami lehetőséget biztosít eszmecserére és vitára.
4. Fontosabbá válnak a kapcsolatépítő készségek: a technológiák gyors változása idején a könyvtárosoknak egyre inkább meg kell újulniuk, alkalmazkodva a váratlan / kiszámíthatatlan helyzetekhez.
5. Komolyan kell vennünk a sokféleséget: tudatosítanunk kell a diszkrimináció elterjedtségét és negatív hatásait, ami gyűjteményeink, szolgáltatásaink és szokásaink radikális reformjához vezet.
6. A környezeti hatások figyelembevétele: a klímaváltozás újabb veszélyeket jelent a könyvtárak és az általuk szolgált közösségek számára is, radikális alkalmazkodásra kényszerítve minket a katasztrófák elkerülésére.
7. Mozog a népesség: a helyieket szolgáló könyvtár koncepciója kevésbé alkalmazható; erősödik a határokon átnyúló integrált / koordinált szolgáltatások iránti igény.
8. Türelmetlen felhasználó: a könyvtárhasználók, különösen a fiatalabb generáció tagjai, a legmodernebb technológiákat és szolgáltatásokat várják el a könyvtáraktól. Ha nem kapják meg, elfordulhatnak tőlünk.
9. A hagyományos visszatér: ha az új generáció kifárad a közösségi média folytonos kapcsolat-kényszerétől, újra felfedezi a nyomtatott forrásokat, beleértve a könyveket is, mint a kikapcsolódás módszerét.
10. Számít a méret: a teljes körű, modern szolgáltatásokat anyagilag csak a nagyobb könyvtári intézmények engedhetik meg, így a kisebb könyvtárak lemaradhatnak.
11. Az adatok dominanciája: az adatok és alkalmazások sokféle felhasználása drámaian megváltoztatja gazdasági és szociális életünket, ezért a talpon maradáshoz egyre fontosabb az adatkezelési jártasság.
12. Átalakult a keresés: a mesterséges intelligencia forradalmával egyre pontosabb keresési eredményekhez juthatnak a használók.
13. Verseny a végletekig : a politikai viták egyre polarizáltabbak, így egyre nehezebb lesz konszenzust találni a politikai és a társadalmi színtéren, ez megkérdőjelezheti a könyvtárak közös "birtoklását".
14. Élethosszig tartó tanulás: a jövőben már nem lesznek életre szóló szakmák. Egyre többeknek kell továbbképeznie magát élete során. Erősíteni kell a könyvtárak oktatási profilját.
15. Egyetlen, globális gyűjtemény: a források digitalizálásával és az intézmények közötti összehangolt munka lehetőségével élve leértékelődik a helyi gyűjtemények szerepe, az egyetemes gyűjteményhez való hozzáférés kerül előtérbe.
16. A tudás privatizációja: a technológiai eszközök használata és a szerzői jogok lassú változásával az egyének is szabályozhatják az információáramlást, akár elemi szinten is, kötelezővé téve az engedélyeztetést és a térítési díjakat.
17. A végzettség számít: a információs környezet összetettségének növekedésével a könyvtárosoknak is egyre magasabb szintű képzettségre, képzéskínálatra lesz szükségük.
18. Az információs műveltség elismerése: kormányzatok és más szervek is egyre nagyobbra értékelik az információs műveltséget, ami hosszabb távon ellensúlyozza a félrevezető információkat.
19. A nyílt hozzáférés kérdéseket vet fel a könyvtárak Univerzális Tároló Felületével (USP= Universal Storage Platform) kapcsolatban: a tudományos információ egyre nagyobb arányú ingyenes hozzáférése miatt a könyvtáraknak alkalmazkodniuk kell, különben elveszítik szerepüket.
20. Elmélyülő egyenlőtlenségek: a technológia új lehetőségeket jelent annak birtoklói számára, ugyanakkor mélyülő szakadékot a hozzá nem férők számára. Ha nem lépünk, az emberek többsége korlátozottá válik a technológiai hozzáférésben és így lehetőségeiben is. (ford: Somorjai Noémi)