A könyvtárakban tanúi lehetünk az ellátandó célcsoport - népességszám csökkenését meghaladó ütemű - sorvadásának. Ennek okai pl.
- a gimnáziumi létszám csökkentése
- a sokak számára megfizethetetlen felsőoktatási tandíjak elriasztó hatása
- a képzettebb szakemberek elvándorlása az országból
- a tudományos intézmények helyzetének elbizonytalanítása.
Mindez - különösen gyökeres szakmai innováció hiányában - előrevetíti az őket ellátó könyvtári rendszer kapacitáscsökkentését is, munkaerő, illetve telephelyek tekintetében egyaránt. (MG)

Azt, hogy a gyermekek készségei nagymértékben függnek a családi háttértől, eddig is tudtuk a PISA vizsgálatokból. Most viszont azt is látjuk, hogy a felnőttek esetében is erős a szülői hatás. Tehát felnőttként sem tanulunk eleget, részben a "tanult tehetetlenség" miatt, részben pedig azért, mert a magyarországi munkahelyek többsége sem igényli a különböző szkillek intenzív használatát és nem kínál lehetőségeket a tanulásra, miközben a munkaerő részéről, különösen, ha képzettebb, lenne készség az új befogadására. A Társadalmi Riport fejezete itt olvasható: link (Tárki - Facebook)

Lannert Judit és Holb Éva a felnőtt írásbeliséget vizsgálta, a PIAAC eredményeit [Nemzetközi Felnőtt Készségek Mérési Programja, angolul Programme for the International Assessment of Adult Competencies]. Ez ugyanúgy nemzetközi összehasonlító vizsgálat, mint a 13-15 éves gyerekek képességeivel foglalkozó PISA-sorozat. A kötetünkben most először elemzett PIAAC-vizsgálat eredménye egyes területeken a nemzetközi átlagnál jobb pontszámokat mutat az aktív népesség egyes korcsoportjaiban, de azt is megállapítják a szerzők, hogy ezeknek az eredményeknek az egyik jelentős meghatározója a családi háttér. Ez utóbbi jelenség megint csak intézményi deficitekre mutat rá.
Mindkét területen azt látjuk tehát, hogy a humán tőke (tudás, szakismeretek, alkalmazkodási képességek) elsajátításának és megőrzésének képessége jelentős mértékben függ olyan tényezőktől, amelyek nagyobb társadalompolitikai odafigyeléssel és intézményi reformokkal kedvezően befolyásolhatóak lennének. Igaz ez az egészségügy területi elérhetőségére és az iskolai intézményrendszernek arra a képességére, hogy a családi átörökítés negatív hatásait oldják a rosszabb társadalmi státusú gyermekek és felnőttek esetében. (HVG)