Hargita megye közkönyvtárainak állapotáról, azok szakmai irányításáról és a hiányosságok lehetséges pótlásáról Bedő Melinda, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezetője nyilatkozott.

Hargita megyében ötven községi közkönyvtár van, amelyekből huszonöt működik, emellett van hét városi és egy megyei könyvtár. Eszerint a megyében levő városok 88 százalékában és az összes község 43 százalékában működik közkönyvtár, illetve a megyeszékhelyen működik a megyei könyvtár. Ezekben az intézményekben - a megye harminchárom közkönyvtárában - összesen majdnem egymillió kiadvány található. Bedő Melinda elmondása szerint a vidéki könyvtárak többségében nagyon "öregek" a könyvek. (...) Rámutatott, hogy a megoldás egyszerű lenne, hiszen a könyvtárosoknak ki kellene válogatniuk azokat a kiadványokat, amelyeket nem szükséges megőrizni, és újakat kellene beszerezniük. Ezt támasztják alá a következő adatok is: míg 2021-ben a megyeszékhelyen az állomány 33 százalékát kölcsönözték ki az olvasók, addig a községi könyvtárak esetében ez az érték csupán 6 százalék, a városokban pedig 22 százalék.

2021-ben közpénzből a megyében lévő könyvtárak összesen 7 millió 271 ezer lejt kaptak, amely a következőképpen oszlik el: 31 százalékát kapta a megyei könyvtár, 49 százalékát a hét városi könyvtár és a maradék 20 százalék a huszonöt községi könyvtár között oszlott el. Látható tehát, hogy a községi közkönyvtárak jóval kevesebb anyagi támogatást kaptak, mint a városi vagy a megyei társaik. Ha továbbmegyünk, és a közkönyvtárak látogatottságát figyeljük meg, akkor a felmérés adataiból kiderül, hogy a 17 409 könyvtárhasználó 21 százaléka a megyeszékhelyen van, 59 százalék a többi városban, és mindössze 20 százalék van a községekben. Eszerint négyszer több városi lakos jár könyvtárba, mint vidéki. Bedő Melinda hozzátette, hogy a törvényesen meghatározott standard szerint az adott település - község vagy város - lakossága 5-10 százalékának kellene könyvtárhasználónak lennie. A megyében a megyei és a városi könyvtárak eleget tesznek ennek az elvárásnak - a megyeszékhelyen ez az arány 10, míg a városokban 12 százalék -, de a községi könyvtárak esetében ez mindössze 4 százalék.

... a meglévő digitális eszközöket (szoftvereket és hardvereket) kell célszerűen használni és bővíteni, a megyében ugyanis a közkönyvtárak 82 százalékának van internetelérése és használható digitális eszközei, de csak 24 százalékuknak van weboldala. Mint mondta, az online szervezett események, vetélkedők növelik a virtuális látogatottságot. (...) A községi könyvtárak úgy is javíthatnak a statisztikai adatokon, ha csatlakoznak a megyei könyvtár online szolgáltatásaihoz, legyen szó vetélkedőről vagy adatbázis-elérhetőségről. (via ReMeK-e-Hírlevél)