A nyugati demokráciákban a meglévő zavarok és ellenkező híresztelések ellenére mélyen gyökerezett a befogadás, akár munkaerőforrás, akár kulturális előnyök vagy hunamitárius megfontolások reményében. A könyvtárak befogadó intézményekként ki is veszik a részüket a folyamatból. Egyik legutóbbi vonatkozó hírünk: Rászorulókat fogadnak, majd saját szószólóikká alakítják őket link . (MG)

Németh Márton (Luxemburg - Trier) tapasztalata: - Az állományelrendezés kapcsán időről időre felmerül, hogy a könyvtár reflektáljon a körülöttünk lévő társadalmi környezetre. Trierben a városi könyvtárban a bejárathoz legközelebb helyeznek el német nyelvkönyveket, illetve könnyített német nyelvű olvasmányokat, hogy ezzel is bevonzzák a németül még kevésbé értő, az országba nemrégiben érkezett célközönséget. Mert bizony ők is célcsoportjai a könyvtáraknak. Emellett helyet adnak időről időre különféle emberi jogi témájú, illetve a társadalmi kohéziót erősítő társadalmi kampányoknak is. A könyvtár nem fejt ki direkt politikai tevékenységet, viszont a szociális kohézió formálásában fontos szerepe van, állományformálással s közösségi térként is.

A társadalmi kohézió szolgálatában a könyvtárak igen fontos szerepet töltenek be Norvégiában, ahol a bevándorlók integrációja kapcsán már régóta fontos társadalompolitilai eszközként tekintenek a könyvtárakra. Manapság Svédországban is egyre inkább előtérbe kerül ez a szerep könyvtárstratégiai, illetve társadalompolitikai szinten. Ezt minden országban elősegíti az a körülmény, hogy a döntően a Közel-Keletről érkező bevándorlók számára a könyvtár általában semleges, megbízható tér képzetét kelti, ahol segítséget találhatnak hétköznapi ügyes-bajos gondjaik megoldásához. Emellett be merik engedni a gyerekeiket is tanulni, illetve különféle foglalkozásokra is. Ez mégjobban ráerősít a könyvtár integrációs híd szerepére.