Egy olvasói referenszkérdéssel kezdődött. Az olvasó szakdolgozatában egy város könyvtárának történetét szeretné megírni. Levéltári forrás nagyon kevés van, de olvasónk még az adott intézmény irattárában is alig talált anyagot (állítólag!?). Természetesen elővettük a 2010-ben kiadott könyvtári kronológiát, hogy fontos tájékozódási pontokat, időhatárokat jelölhessen ki a történeti feldolgozáshoz. S milyen pontokat látunk? Igazgató kinevezése, nyugdíjazása, halála, no meg a megnevezés változása: körzetiből járási, majd nagyközségi, majd városi -- ami ugye jórészt csak formális az esetek nagy többségében.
... Kilenc könyvtárból hétben ugyanez a helyzet: az adatok 70%-a az igazgatóról szól, aztán a megnevezés (átalakulás) 20%, esetleg (az általában 50-60 év alatt) két bővítés (ill. ennek ünnepélyes átadása). A maradék két könyvtár adataiban viszont a környezeti adottságok miatt az évenként beütemezett továbbképzések foglalják el a 90%-ot, itt a 10% szól csak az igazgatók váltakozásáról.
X város könyvtára történetéből legfontosabbnak a város kulturális életében betöltött szerepét látom -- kronológiában kifejezve például egy színvonalas kalendárium kezdő éve ugrik be, vagy egy fotókiállítás, amely megmozgatta az egész települést, mert minden házról több fotót is összegyűjtöttek ill. készítettek. De például a könyvtári fagyizó megnyitását (és bezárását?) is a kronológiába lehetett volna illeszteni.