Az ombudsman (ombudswoman) éppen egy OPAC működésének megtekintése után adott interjút.
KIT: Miért van szükség Önre, mint könyvtári ombudsmanra Magyarországon?
-- Fontos, hogy az információ- és könyvtárügyi döntésekben a könyvtáros szakemberek szempontjain túl a használók érdekei is közvetlenül érvényesülhessenek. A most megtekintett integrált könyvtári rendszer olvasói keresőfelülete is alátámasztja e célt.
KIT: Milyen észrevételei vannak a most, egy megyei közkönyvtárban látott 7.0 verziószámú rendszer tanulmányozása után?
-- Igazából nem a konkrét rendszer jellegzetességei jelentik a vizsgálat tárgyát, ugyanis a feltárt tünetek több más OPAC-ra is jellemzőek.
KIT: Mondana néhány konkrétumot?
-- Örvendetes, hogy a nagyobb könyvtári állományok anyaga a könyvtárak fizikai meglátogatásán kívül is kereshető, az interneten. Kívánatos, hogy a kereshető dokumentumok köre (könyvek mellett folyóiratok tartalma, illetve a nem papíralapú dokumentumok, webcímek mögötti dokumentumok is) és az elérhetőség is tovább szélesedjen; mindez kényelmesen, egy felületen, egy keresőkérdéssel keresve. Az olvasókat ugyanis nemigen érdekli a dokumentumtipológia. Visszatérve a vizsgált olvasói felülethez: példaképpen Kovács Ágnes szerzőre való keresésnél nem volt találat, a 648 Kovács között böngészve viszont 7 is akadt, ami különös. A tapasztalatlan keresőket ilyen anomáliával már sikeresen el lehet riasztani, aki keresési "ügyetlenségét" tapasztalva gyakran szégyell segítséget is kérni, főként, ha idősebb, mint a könyvtáros. A keresés során sok, először az olvasók döntő többségét csak másodlagosan, vagy még úgy sem érdeklő adat jelenik meg; a címen túl pl. Nevek, Oszt. jelzet, ISBN, Tárgyszó. A legfontosabb, a polcon való megtalálást segítő jelzet azonban nem jelenik meg kapásból. Ehhez 1. feljebb kell görgetni a képernyőt, 2. a Hozzáférhetőség zsúfolt táblázatában először megjelenik a vonalkód száma(!), a könyvtári egység neve, a státusz, a kategória és az előjegyzés oszlopok. Itt a kiválasztott dokumentumra kattintva jelennek meg a példányadatok. 3. Ezek közül is az olvasó szembesülhet a vonalkód-számsorral, a címmel, és csak ezek után a raktári jelzettel, a lelőhellyel, továbbá a kategóriával és státusszal. Az olvasóknak szóló ablakban a sok könyvtárosi szakkifejezésen túl számos zavaró 'vakvágány' is található; Kölcsönzés, Nyomonkövetés vagy Munkaterület. Gondot jelent, hogy a technikai ikonok egy része nem a böngészőknél megszokott helyen és jelöléssel szerepel.
KIT: Miért tartja fontosnak e részletes elemzést?
-- Az olvasók egyre inkább kényelmes web-böngészőkkel keresnek, és többségükre túl bonyolultnak, demotiválónak hatnak a könyvtári katalógusok. Ezért sokuk lehetőség szerint inkább elkerüli őket, rögtön a polchoz megy vagy rutinkérdésekkel kéri a könyvtáros segítségét. Ezért fontos a kezelhetőség folyamatos növelése és a szolgáltatások, valamint az elérhetőség fokozása -- a használók rendszeres véleményének felmérésén alapulva. Mindez szép minőségirányítási feladat!
KIT: Köszönjük az interjút!