Először vetettek be választási kampányban deepfake videókat. [Olyan videó, amelyen egy személy a valóságban meg nem történt cselekedetet hajt végre, vagy szöveget mond. Mindezt mesterséges intelligencia manipulációja segítségével.] Február elején a WhatsApp alkalmazáson kezdett terjedni Indiában az a videó, amelyen a kormányzó párt (BJP) elnöke, Manoj Tiwari látható, aki a hindi nyelv haryavni dialektusában kritizálja politikai ellenfelét, Arvind Kejriwalt. A videót 5800 csoportban osztották meg, így 15 millió potenciális szavazót ért el.
Csakhogy a videó nem valódi. A saját törvényhozó gyűléssel rendelkező főváros, Delhi éppen választások előtt áll, és a videóval a városban tartózkodó, nagy számú bevándorló munkást igyekeztek megszólítani, akik a haryavni dialektust beszélik - írja a Vice.
A Telegraph már 2018 májusában arról írt, hogy az orosz dezinformációs propaganda ellen harcoló EU-s akciócsoport, az East Stratcom hozzájutott a Kreml-közeli trollok által készített deepfake videókhoz, amelyek a következő lépcsőt jelenthetik az álhírek háborújában. A csoport szerint a videók elsősorban a bevándorlás és a kisebbségek jogainak témái köré épülnek, az egyik nekik is bemutatott videóról például azt írta a lap, hogy Barack Obamát ábrázolja, amint egy lövöldözés után a meleg áldozatokkal szimpatizál, ezt a közösségi médiában a konzervatív-keresztény csoportok között terjesztették az oroszok.
A deepfake nemcsak a politika, hanem az adathalászat és az internetes csalások területén is forradalmi változásokat hozhat, amennyiben a csalók már nem egységes, előre megírt, messziről felismerhető szövegekkel próbálnak személyes információkat, jelszavakat vagy pénzt szerezni az áldozataiktól, hanem például a közösségi oldalakra eresztett algoritmusok segítségével az ismerőseikről gyűjtött adatok alapján írnak személyes hangvételű segítségkérő leveleket, esetleg AI által hamisított képekkel, videókkal illusztrálják a bajba jutott ismerős helyzetét.