Folytatva korábbi lapszámunk statisztikai gondolatmenetét link ...
1. Beiratkozott - Aki adott évben érvényes beiratkozással rendelkezik. 20 évvel ezelőtt még ezt kérte a statisztika. Szépséghibája, hogy az is benne van, aki egy darab könyvet nem visz ki. Mivel 16 év alatt és 70 év felett ingyenes a használat, ezért látható, hogy ha az összes iskolás beíratásával (vagy a 70 év felettiekkel) nagyon penge számokat lehet hozni. A GDPR elméletileg blokkolná, hogy sokáig tároljon bárki is adatokat, na de ki ellenőrizné?

2. Regisztrált - Ezt kéri már vagy 15 éve a statisztika. Mindig több mint a beiratkozott, mert kellemesen homályosan fogalmaz, hisz beleszámolhatom az Internetezőket, fénymásolókat... stb. Gyakorlatilag bárki, akiről valamilyen nyilvántartást vezetek.

3. Aktív olvasó - Érdekes módon ezt is kéri a statisztika. Általában mindig kisebb vagy max. ugyanannyi, mint az előző kettő bármelyike. Számítási módszer szerint mindenki, aki tranzakciót hajt végre a könyvtárral. Tehát a hosszabbítás és a visszavétel is beletartozik. Pl.: három éve nála csücsül egy könyv, hirtelen megtalálja és visszahozza. Ő aktív olvasó még akkor is, ha se nem regisztráltnak, se nem beiratkozottnak nem minősül, mert már nem fog újra beiratkozni. Ezért mutatnak pl. csak 10%-os esést a hosszabbítások.

4. Aktív kölcsönző - Ő visz könyvet a könyvtárból. Na pont ezt nem kéri senki, pedig egyszerű lekérdezéssel lehet tudni, hogy hány fő kölcsönzött adott időszakban. Ezek alapján mondom, hogy az olvasók negyede eltűnt. Privát beszélgetésekből úgy látom: általános ez a helyzet a kisvárosi könyvtárakban. Így feltehetően országos lehet a visszaesés.

Namármost a 2. és a 4. között elég nagy szakadék is lehet; és nagyon jól el lehet bújni a "regisztrált" mögé. Az OSZK okos emberei ki tudják szűrni statisztikai módszertannal a sumákolós könyvtárakat, de igazából senkit sem érdekel. Legfőképpen a fenntartó számára lehet vetíteni ezáltal szép számokat. Ők a hosszú idősorokat úgysem nézik - hallotta a KIT egy félhomályos könyvtári folyosón.