2018-ban a Springer Nature kiadó kutatást folytatott annak vizsgálatához, hogyan hat az utóbbi évek gazdasági és kulturális átalakulása a felsőoktatási és tudományos könyvtárakra, ezen belül a könyvtárak és a könyvtárosok szerepére a fenntartók (főiskolák és intézetek) tevékenységében. Célul tűzték ki többek között a könyvtárosok igényeinek megértését, az általuk leküzdendő akadályok feltárását, valamint a könyvtárak és a tudományos kiadók közötti együttműködés tisztázását. A 60 országba elküldött részletes kérdőívre 770 válasz érkezett. A pontosítás érdekében 20 egyéni interjú is készült. Az eredményeket egy webinárium keretében összegezték, és egy ún. Fehér Könyvben adták ki (Today's library and the future of scholarly communications, link
A Fehér Könyv - többek között - a következő kérdéseket elemzi:
- A könyvtárak fő problémája, hogyan tudják összehangolni a korlátozott költségvetést a hallgatók és az oktatók egyre növekvő információigényével úgy, hogy a legjobb forrásokat szolgáltassák a hallgatóknak, és megfeleljenek a tudományos munkatársak technikai elvárásainak.
- A kiadások megindokolásához megalapozott döntések kellenek, a könyvtár statisztikai adatait a kutatók és a kurzusok igényeivel kell összevetni. Többen könyvtárukat "adatvezéreltnek" (data-driven-library) nevezték; a könyvtárosok az új beszerzések mennyiségi értékelési módszereivel kísérleteznek.
- A kiadókkal folyó együttműködéshez rugalmas/speciális modellek szükségesek, ma a könyvtárosok többsége kénytelen az "Olvass és publikálj" (Read & Publish) licencet alkalmazni. Sokan kisebb, saját összeállítású csomagokat szeretnének, esetleg egyedi (á la carte) rendelést, míg mások a nyílt hozzáférést részesítik előnyben.
- A szerepek és az elismerés problémája főleg az egyetemi könyvtárakban érzékelhető. (...) (A modern könyvtárak és a tudományos kommunikáció jövője; ref.: Viszocsekné P. É.)