Az állami támogatások elnyeréséhez egyre inkább szükséges az adatok láthatóvá tétele, hiszen ha a kutatások közpénzből folynak, az eredmények mielőbbi, a köz számára történő hasznosítása is elvárható. Ezért az egyetemeken mind jobban megkívánják az adatkezelési terv készítését a kutatóktól. A tudományos könyvtárak egy részének pedig van már vagy adat-repozitóriuma, vagy olyan dokumentum-repozitóriuma, ami alkalmas adatok kezelésére is. Ehhez a régebbi szoftverek (DSpace, Fedora, Hydra) aktualizált változatai mellett kifejezetten adatkezelésre fejlesztett, nyílt forráskódú és kereskedelmi szoftverek (Dataverse, HUBzero, Chronopolis) állnak rendelkezésre. A texasi egyetemi konzorcium, a Texas Digital Library a Harvard Egyetem nyílt forráskódú keretrendszerét, a Dataverst alkalmazza. De nagyon jó megoldás a Purdue Egyetem adat-repozitóriumának PURR interfésze is, mely a HUBzeron alapul, és kifejezetten használóbarát. A választásnál a kezelendő adatállományok nagysága a legmeghatározóbb tényező. A kis vagy közepes adatkészletek jellemzően excel fájlokban gyűlnek, és kezelésükhöz elég a kutató számítógépe. Megosztásukhoz, repozitóriumba való feltöltésükhöz elég egy e-mail vagy az egyetemi hálózat és szerver. A közepes méretűekhez, melyek általában már gazdagon metaadatolt állományt tartalmaznak, speciális back-end rendszerű IT eszközök vagy az egyetem nagy kapacitású tárolási lehetőségei szükségesek. A nagyméretű, általában nemzeti, konzorciális vagy szabadalmazott projektekhez már egészen nagy rendszerek szükségesek (például DuraCloud, Amazon Glacier, Amazon S3).
Az egyetemi IT eszközökön, a könyvtárosok segítségnyújtásán és a repozitóriumokon kívül számtalan eszköz van, melyet a kutatóknak célszerű szem előtt tartaniuk, mikor adatkezelési terveiket szövögetik. Jó kiindulási pont lehet például a California Digital Library DMPTool (dmp.cdlib.org). A cikk által nyújtott forgószélszerű bemutatás pedig részletesebben kifejtve itt is megtalálható: tinyurl.com/jljmmcz. (Fazokas E.)