(Előzetes a 2003/12. sz. TMT-ből, Ungváry Rudolf és Vajda Erik cikkéről.) A szerzők a teljesség igényével tekintik át az információkeresésben szerepet játszó szavakat: osztályozási jelzetek, tárgyszavak, szabadon választott szavak, tezaurusz deszkriptorai, egységesített besorolási adatok, de akár az ISBN vagy ISSN, országnevek kódszavai, nem könyvtári körülmények között pedig telefonszám, személyi szám, tartalomjegyzék szövege, könyv mutatószava stb. Rámutatnak arra, hogy a tezaurusz lexikai egységei és a tárgyszavak között nincs érdemi különbség: mindkettő természetes nyelven alapuló, szabványosított információkereső-nyelvi szó, továbbá hogy a szabadon választott szavakat hibásan nevezik szabad tárgyszavaknak, mivel ezek -- ellentétben a tárgyszavakkal -- nincsenek szabványosítva és ezért nem lehetnek tárgyszavak. A velük végzett keresés a szabad szavas keresés. Tárgyalják azoknak az adatmezőknek a szerepét is, melyekben az információkereső-nyelvi szavak előfordulhatnak. Megkülönböztetik a teljes dokumentumszövegben végzett szövegmezős keresést a kifejezetten az információkereső-nyelvi szavak számára rendeltetett ismérvmezőkön alapuló kereséstől. A laikus felhasználó majdnem kizárólagosan, a professzionális felhasználó jelentős részben a kereséshez használt szavakon keresztül kerül kapcsolatba az információs rendszerekkel, melyek használati kultúráját -- praktikusan: a keresés eredményességét -- meghatározza az e szavakkal való bánásmód, hozzáértés.