"A könyvek működése leáll" - ez az abszurd mondat is szerepelt a Microsoft közleményében, amelyben a cég arról tájékoztatta a felhasználóit, hogy 2019 júliusától a Microsoft Store-ban megszűnik a könyves részleg, és vele együtt a már megvásárolt e-könyvek olvashatósága is. Képzeljük el most ezt az offline térben: bezárt egy könyvesbolt, a tulajdonos pedig felkeresi minden korábbi vásárlóját, hogy a nála vett könyveket hónapokon belül bezúzatják.
Jó, ebben az esetben csak visszavásárlásról lett volna szó, mert a Microsoft még megtehette, hogy visszatéríti az e-könyvek árát a felhasználóknak, de a kölcsönzésre épülő gazdaság (rental economy) problémája ennél univerzálisabb: ha egy szolgáltató csak látszólag árulja a termékeit, és valójában csak bérbe adja őket (főleg zenékről, filmekről, szoftverekről van szó), akkor bármikor - például egy csőd esetén - vissza is tudja venni őket, a tulajdonos (vagyis a "tulajdonos") pedig csak nézhet maga elé, hogy hová tűnt a gépéről, telefonjáról, konzoljáról a tartalom, amiért fizetett.
A kulcsbetűszó: DRM. Ez a digitális jogkezelés angol rövidítése, amibe beletartozik minden olyan technológia és eljárás, amellyel "a digitális tartalom kereskedelme során védik a szellemi tulajdont", vagyis ellenőrzik a jogvédett tartalmak jogszerű felhasználását. Ez volt a jog válasza az internetes kalózkodás felbukkanására, és a CD-k vagy DVD-k esetében leginkább a lemezek másolásvédelmét jelentette. De mivel az internetről letöltött tartalmakat sokkal egyszerűbb terjeszteni, a kiadók és a szolgáltatók még szigorúbb ellenőrzést gyakorolnak az ilyen szellemi termékek felett.
- Ez az ügy a 2010-es évek eleje óta napirenden van. Úgy látszik, hogy azóta sem változott a helyzet. A hozzáférés és a tulajdonlás szempontjából meghatározó ún. első eladás doktrínája értelmében ugyanis a megvásárolt nyomtatott könyveket bármeddig megtarthatjuk, kölcsön adhatjuk, eladhatjuk, akár ha magánemberként birtokoljuk a könyvet, vagy ha az egy könyvtár állományába kerül. Az e-könyveket esetében az a doktrína nem érvényesült, tehát az e-könyvek nem válhatnak tulajdonunkká, mivel licenc-megállapodást kötünk, amely nem engedi meg a fentieket. (Koltay Tibor: E-könyvek: technológia és birtoklás. - In: Médiakutató, 2010. (11. évf.), 3. sz., 49-53. p.; Koltay Tibor: Kiáltvány a jobb e-könyvekért: Kételyek és kritikák. Budapest: Kossuth Kiadó, 2014.)