A digitális hosszú távú archiválás rengeteg kihívást támaszt. A könyvtárak szerepe átalakult, az információnyújtás helyett a tudományos munkák összegyűjtésére kell koncentrálniuk. Tony Hey brit fizikus és informatikus a Southamptoni Egyetem professzora, s jelenleg a Microsoft külső kutatásokért felelős alelnöke. A szakember 2001 és 2005 között az e-science brit tudományos program igazgatója volt, majd tavaly év végén kiadta a könyvét, amelynek címe The fourth Paradigm -- Data-intensive scientific Discovery. 'Maga a negyedik paradigma elnevezés eredetileg Jim Graytől származik, aki kollégám volt a Microsoft Research cégnél és 2007-ben hunyt el. Ő ezzel a fogalommal jelölte a tudományos munka egy új fajtáját, amit adatintenzív kutatásnak is nevezünk. Ennek az a lényege, hogy a természet- és részben a humán tudományokban egyre gyakrabban van dolgunk a szenzorok és a számítógépek által előállított, majd feldolgozott adatokkal.'
'Meggyőződésem, hogy a közeljövőben jelentősen megváltozik a szak- és az egyetemi könyvtárak szerepe. A Southamptoni Egyetem professzoraként és dékánjaként észrevettem, hogy a hallgatóim, ha könyveket vagy tudományos publikációkat akarnak olvasni, csak nagyon ritkán keresik fel a könyvtárat. Ehelyett inkább azért mennek oda, hogy a barátaikkal találkozzanak, ott dolgozzanak, kávét igyanak és mert ott van WLAN-elérés. De szigorúan véve a dolgokat ezekhez a szolgáltatásokhoz nincsen szükség könyvtárra. A bibliotékáknak tehát az online keresők korában más feladatokat kell átvenniük, például a jelenleginél jobban kell foglalkozniuk a tudományos munkák összegyűjtésével és hozzáférhetővé tételével' -- hangsúlyozta a brit informatikus. (Büki Balázs ajánlásával)