A tudományos tevékenységet értékelő ágak terminológiája nagy változatosságot mutat. A leggyakrabban használt kifejezés a bibliometria (bibliometrics), ezt követi a tudománymetria és az informetria (scientometrics, informetrics), de más fogalmak is használatosak (bibliometry, technometrics, scientometry, librametry, statistical bibliography). A DIALOG információtudományi adatbázisaiban a három leggyakrabban előforduló terminus közül a bibliometria megnevezés 1975 óta folyamatos növekedést mutat. Bár a szó francia, ?bibliometrie? alakját már használta Paul Otlet 1934-ben, az elnevezés Pritchardtól származik, aki 1969-ben a korábban használatos bibliográfiai statisztika helyett az új terminust javasolta. Meghatározása szerint a bibliometria matematikai és statisztikai módszerek alkalmazása könyvekre és más kommunikációs formákra.
A tudománymetria (scientometrics) a bibliometria orosz nyelvű megfelelőjeként született, majd az 1978-ban alapított Scientometrics cí­mű folyóirat népszerűsítette ezt a fogalmat Braun Tibor közreműködésével. A tudománymetria célja többrétű, nemcsak az egyes tudományágak szakirodalom formájában megmutatkozó teljesítményét méri.
A német 'Informetrie' szóból származó informetria (informetrics) szót a bibliográfiát és scientometriát is magában foglaló megnevezésként szokás értelmezni. A tudománymetria történetének átfogó ismertetése, köztük az 1743-ból származó legkorábbi citációs index és a három idevonatkozó fő törvény bemutatása (Lotka, Zipf, és Bradford törvényei a múlt századból) érdekes olvasmány angol nyelven.