A Library Journal (LJ) 2022-es költségvetésről és finanszírozásról készült, más szervezetek által is támogatott felmérésére mindössze az USA 214 közkönyvtárából jött válasz - e felmérések során a legkevesebb. 2020 és 2021 között mind a teljes működési és személyi költségvetés, mind az anyagköltség nőtt.

- Költségvetés: A szövetségi ösztönző programok, egyszeri szövetségi segélyek azért (is) érték el céljukat, mert nemcsak a könyvtárakat erősítették, hanem a kulturális és állami oktatási szférát, vállalkozásokat, magánszemélyeket, önkormányzati szektort. Így csökkent a verseny a szűkös forrásokért. Az LJ felmérés válaszadó könyvtárainak 79%-a kapott szövetségi vagy állami COVID-pénzt, amiből a legkevesebb a legkisebb könyvtáraknak jutott. A pénzt többnyire a COVID-hoz kapcsolódó kiadásokra költötték (higiénia, takarító személyzet stb.), de jutott belőle Wi-Fi hotspotokra, Chromebookokra vagy laptopokra, további digitális anyagokra, információs járművekre is. A 10 000 vagy annál kevesebb lakost kiszolgáló könyvtárak jelentették a legnagyobb növekedést a működési- és az anyagköltségvetésben, míg a nagyobb rendszerekben a személyi költségvetés nőtt. Noha sokan csökkenést jósoltak 2021-re, idén - a váratlanul jó eredményekkel - a válaszadó könyvtárak úgy érzik, hogy a következő évben 2,2 százalékkal emelkedik a működési költségvetés.

- Finanszírozás:
1. Helyi költségvetési előirányzatból a könyvtárak 57%-át pénzelték. A városi könyvtárak 65%-ában nőtt a helyi finanszírozás 2021-ben, ami növekedés. A külvárosi és kisvárosi könyvtárak finanszírozása azonban egyenként 0,2 százalékkal csökkent. 2022-re a helyi pénzekből finanszírozott könyvtárak prognosztizálták a legkisebb, 1,6%-os növekedést.
2. A független könyvtári körzet a könyvtárak 34%-át pénzelte. Az egy főre jutó finanszírozás a független adózó körzetekben is meghaladta a kormányzati előirányzatokból finanszírozott könyvtárak hasonló mutatóját. 2022-re ők már optimistábbak a jövőt illetően.
3. A déli könyvtárak több mint egynegyede számolt be az állami finanszírozás csökkenéséről, ami jelentős visszaesés. A legkisebb általános növekedést a legkisebb könyvtárak, valamint az északkeleti és vidéki könyvtárak jósolják.
4. Adományok, pályázatok: az adományok 9,3%-kal növekedtek, hála a magánszemélyeknek, filantróp szervezeteknek. Sok könyvtárban a személyes rendezvények hiánya miatt nem tudtak pénzt gyűjteni. A pályázati pénzek minden ágazatban 30,5%-kal nőttek. A városi könyvtárak szerezték a legtöbb pénzt adományokból és pályázatokból, míg a külvárosi könyvtárak a legkevesebbet. (Ref.: Szabó Eszter)